Ursa Minor (Kis Medve): az északi égbolt csillagképe és a Polaris

Ursa Minor (Kis Medve) csillagkép: ismerd meg a Polaris szerepét, az északi égbolt történetét, Ptolemaiosz említését és a precesszió hatását az északi csillagképre.

Az Ursa Minor egy csillagkép az északi égbolton, gyakran nevezik Kis Medvének vagy Kis Göncölszekérnek. Az alakzata hasonló a vele rokon Ursa Major (Nagy Medve) mintázatához: egy csésze vagy kanál formájú „tál” és egy belőle kiinduló „nyél”. A nyél végén található a Polarisnak nevezett Sarkcsillag, amely a Föld forgástengelyéhez közeli irányt jelöli.

Főbb csillagok és a Kis Göncölszekér

A csillagkép legismertebb részét a Kis Göncölszekér (Little Dipper) nevű kisebb csillagformáció alkotja. Bár a minta jól felismerhető, a Kis Medve csillagai összességében viszonylag gyengébbek a Nagy Medve fényeinél; a legegyértelműbb és legfényesebb pont azonban a Polaris.

• Polaris (α UMi) – a csillagkép legfényesebb és legfontosabb csillaga, történelmileg tengerészek és utazók tájékozódásának egyik legfőbb segédeszköze. Többes rendszer része, egy változócsillag (kis amplitúdójú Cepheida), és ma is közel mutatja a Föld északi forgástengelyének irányát.
• Kochab (β UMi) és Pherkad (γ UMi) – a Kis Göncölszekér „nyaka” és „pereme” körül elhelyezkedő ismert csillagok; együttesen néha a Sarkcsillag „őrzőiként” emlegetik őket.

Történet és mitológia

Az ókori csillagász, Ptolemaiosz a híres listáján a 48 ismert csillagkép közé sorolta az Ursa Minort. Különböző kultúrákban és mitológiákban más és más történetek fűződnek a Kis Medvéhez és a Kis Göncölszekérhez; gyakran kapcsolódik a medvealakhoz és a csillagképek hierarchiájához a Nagy Medvével együtt.

Precesszió, a tengely változása és a Sarkcsillag jövője

Az Ursa Minor különlegessége a benne lévő Sarkcsillag szerepe, azonban ez nem örök időkre szól: a Föld megváltoztatja a tengelye irányát egy lassú körmozgás során, amelyet precessziónak nevezünk. Ennek hatására az északi égi pólus pozíciója fokozatosan elmozdul, így a „póluscélzó” csillagok is változnak.

A precesszió ciklusa nagyjából 26 000 év, ezért a múltban és a jövőben más csillagok voltak vagy lesznek a földi megfigyelők számára a pole star szerepében. Például az ókorban a Thuban nevű (Draco) csillag közelítette legjobban az északi pólust, míg a jövőben, mintegy 12 000 év múlva, a Vega (Lyra) lehet a pole star. Polaris a mai időszakban – a közeljövőben, a 21. század körül – közel kerül a valódi északi pólushoz, ezért különösen fontos szerepe van a modern kor navigációjában.

Megfigyelhetőség

Az Ursa Minor jellemzően az északi félteke lakói számára egész évben megfigyelhető, mivel a csillagkép nagy része közel van az északi égi pólushoz és gyakran cirkumpoláris (soha nem nyugszik le) a magasabb északi szélességeken. Déli földrajzi szélességeken — például az Egyenlítő alatt és a déli féltekén — a Kis Medve egy része vagy egésze rejtve maradhat a horizont alatt.

Összefoglalás

Az Ursa Minor, a Kis Medve és a Kis Göncölszekér a történelmi és gyakorlati csillagászatban fontos szerepet tölt be, főleg a benne található Polarisnak nevezett Sarkcsillag miatt. Bár a csillagkép magja viszonylag szerény fényességű, történeti jelentősége, mitológiai szereplése és a navigációban betöltött funkciója miatt a mai napig ismert és könnyen felismerhető az északi égen.

Különleges jellemzők

Csillagok

Az Ursa Minort gyakran nevezik Kis Bödönnek, mert hét legfényesebb csillaga egy merőkanál (merőkanál vagy kanál) alakúnak tűnik. A kanál nyelének végén lévő csillag a Polaris, a Sarkcsillag.

A Sarkcsillag a csillagkép legfényesebb csillaga. Ez egy "sárga-fehér" szuperóriás, amely 2,02 látszólagos magnitúdóval ragyog. A csillagok egy szokatlan osztályába, a Cepheid-változók közé tartozik. A Polaris fényessége változhat. A második legfényesebb csillag a β UMi (Kochab). Ez egy 2,08-as narancssárga óriáscsillag.

A kis bili "táljában" lévő négy csillag nagyon hasznos a csillagvizsgálók számára. Második, harmadik, negyedik és ötödik magnitúdójúak. Ezek a csillagok könnyű útmutatást nyújtanak ahhoz, hogy tudjuk, milyen magnitúdójú csillagok láthatók. Ez hasznos azoknak, akik városokban élnek, ahol a fény miatt a halvány csillagok nehezen láthatók. Ez egyúttal a látás tesztelésére is alkalmas.

Nevezett csillagok

ProperName	BayerKijelölés	ApparentMagnitude	Távolság (LY)
Polaris (Sarkcsillag)	α UMi	2.02	430
Kochab	β UMi	2.07	126
Pherkad	γ UMi	3.00	480
Yildun	δ UMi	4.85	185
Ahfa al Farkadain	ζ UMi	4.32	376
Anwar al Farkadain	η UMi	4.95	97

Mély égbolt objektumok

A csillagkép területén egy törpegalaxis található. Ezt Ursa Minor törpegalaxisnak hívják.

Egy merőkanál, vagy merőkanál

Történelem és mitológia

Az Ursa Minort ábrázoló rajzok gyakran szokatlanul hosszú farokkal rendelkező medvebocsnak ábrázolják. Egyes történetek szerint a farok azért ilyen hosszú, mert a medvebocsot a farkánál fogva tartották és pörgették a rúd körül.

A görög mitológia az Ursa Minort és az Ursa Major-t összekapcsolta Kallistó és Arkász történetével. A történet egyik régebbi változatában azonban Arcas helyett Boötes szerepel. Ebben a történetben Ursa Minor egy kutya volt. Ez a korábbi hagyomány megmagyarázza mind a farok hosszát, mind a Polaris régebbi nevét. A Sarkcsillagot régen Cynosurának hívták, ami azt jelenti, hogy a kutya farka.

Egy másik, a korai görög mitológiából származó történet szerint a Kis Göncölszekér hét csillaga hét nővér volt. Ők voltak Atlasz lányai, a Heszperidák. Egy történet részei voltak a közeli Boötes, Ursa Major és Draco csillagképekkel.

Az Ursa Minor és Ursa Major csillagképek

Keresés betűvel