Noé bárkája – a bibliai hajó leírása, története és bizonyítékai
Noé bárkája: bibliai leírás, Ararát‑történet, építési méretek, az özönvíz és a létezésére hozott bizonyítékok vizsgálata — történelem, tudomány és rejtély egy helyen.
Noé bárkája a Biblia 1Mózes könyve (6–9. fejezet) szerint olyan hajó volt, amelyet Isten utasítására Noénak kellett megépítenie, hogy megmentse magát, családját és a földi állatvilág egy részét egy világméretű özönvíztől. A bibliai szöveg szerint a bárkába Noé, felesége, valamint három fia — Sem, Ham és Jáfet — és azok feleségei szálltak be. (A bibliai szöveg nem nevezi meg Noé feleségét; egyes későbbi zsidó hagyományok Naámát említik.) A 1Mózes szövege továbbá azt írja, hogy a bárka az özönvíz után az Ararát vidékén, az Ararát‑hegyen pihent meg, a mai Törökország területén.
A történet és a források
A bárka elbeszélése a 1Mózes 6–9. fejezeteiben található, és a zsidó‑keresztény hagyomány fontos része. Számos más ókori kultúrában is léteznek özönvíz‑történetek, ami arra utal, hogy hasonló emlékek több helyen is kialakulhattak. A bibliai szöveg teológiai és erkölcsi üzenettel is bír: Isten ítélete és a megmentés lehetősége, az engedelmesség és az újrakezdés motívuma áll benne a középpontban.
A bárka méretei és gyakorlati kérdések
A 1Mózes 6:14 szerint a bárka mérete „300 × 50 × 30 öl” volt. Az ősi „öl” (kubit) hossza néprajzi és korszakbeli eltérések miatt bizonytalan: gyakran 44–53 cm között becsülik. Emiatt a fordítások és számítások eltérő méreteket adnak:
- Ha 1 kubit ≈ 0,45 m, akkor a bárka: kb. 135 m hosszú, 22,5 m széles és 13,5 m magas.
- Ha 1 kubit ≈ 0,52 m (más becslés), akkor kb. 156 m × 26 m × 15,6 m adódik.
Ez a térfogat‑becslésben nagyjából 40–60 ezer köbméter körüli belső térfogatot jelent, ami a rakodókapacitás és a hajó megtartóereje tekintetében jelentős. Mérnöki szempontból a faanyagú hajótestnek ilyen méretek mellett szerkezeti problémái lehetnek, de a belső tagolás, merevítések és rekeszek jelentősen befolyásolnák a hajó viselkedését. Egyes összehasonlítások a modern óceánjárókra vagy történelmi hajókra hivatkoznak; fontos megjegyezni, hogy a hajózás fejlődése, anyaghasználat és stabilitási számítások miatt ezek csak hozzávetőleges párhuzamok. A korábbi, népszerű összehasonlítások között említik, hogy a bárka méretben kisebb lehetett a legtöbb mai óceánjárónál, de belső térfogata mégis nagy.
Kutatások, észlelések és állítások
Évtizedek óta történnek expedíciók és szisztematikus kutatások az Ararát‑hegy környékén és más helyeken, ahol egyesek a bárka nyomait vélték felfedezni. Több ismert állítás és helyszín:
- a Törökországban található Durupınar‑forma (gyakran „bárka‑formációnak” nevezik),
- a különböző expedíciók által jelentett faanyag‑, kőzet‑ vagy maradványtalálatok,
- egyéni kutatók és régészek által közölt, majd később vitatott vagy cáfolt leletek.
Fontos: eddig nem jelent meg olyan, a tudományos közösség által elfogadott, peer‑review folyamaton átmentetett bizonyíték, amely egyértelműen igazolta volna, hogy bármelyik talált jelenség valóban Noé bárkájának maradványa. Sok állítást természeti képződmények, geológiai folyamatok vagy téves értelmezések magyaráznak. Emellett egyes híres „felfedezések” – például különböző fotók és minták – hitelességét később megkérdőjelezték vagy hamisnak találták.
Tudományos és történeti megítélés
A tudományos közösségben általánosan elfogadott nézet, hogy nincs olyan meggyőző geológiai vagy archeológiai bizonyíték, amely alátámasztaná egy globális, minden szárazföldet elborító árvíz bekövetkeztét a földtörténet közelmúltjában. Ugyanakkor számos régióban — így a Közel‑Keleten és a Fekete‑tenger térségében — előfordultak jelentős, gyors vízszint‑emelkedések és katasztrofális helyi áradások az őskor és az ókor folyamán; ezek helyi közösségek emlékeiben özönvíz‑történetekként maradhattak fenn (például a Fekete‑tengeri áradás‑hipotézis).
Összességében a Noé‑bárka elbeszélése vallási és kulturális jelentőséggel bír, és a kutatások, expedíciók az érdeklődés és a tudományos vizsgálódás tárgyai. Akár történeti valóságtartalmat, akár szimbolikus üzenetet tulajdonítunk a történetnek, a jelenlegi ismeretek szerint nincs elfogadott, megkérdőjelezhetetlen fizikai bizonyíték arra, hogy a bárka ma a Ararát‑hegyen pihenne.
Rövid összefoglaló
- Forrás: a bárka története a 1Mózes 6–9. fejezeteiben található a Biblia szerint.
- Kit mentett: Noé, felesége, három fia és azok feleségei; a későbbi hagyományok egyes neveket (például Naámát) adnak meg, de ezek nem részei a szövegnek.
- Méretek: 300 × 50 × 30 öl, ami a kubit meghatározásától függően kb. 135–156 m hosszúságnak felel meg.
- Kutatások: több expedíció és követelés történt, de nincs általánosan elfogadott fizikai bizonyíték; sok megfigyelést természetes képződmények magyaráznak.
- Tudományos álláspont: nincs bizonyíték egy globális óceán‑szintű özönvízre a közelmúltban; regionális áradások és az ősi mítoszok viszont jól dokumentáltak.
A bárka építése. Ismeretlen francia festő festette 1675 körül.
Egy fesco a Sixtus-kápolnában, Michelangelo alkotása. A címe: A nagy árvíz.
Noé bárkája, írta Edward Hicks
Leírás
A Biblia szerint a bárka gopherfából készült. A gopherfa valószínűleg a ciprusfa fája, amelyet a Közel-Keleten hajók készítésére használtak. A ciprus azért volt jó hajóépítésre, mert nagy törzséből és végtagjaiból erős faanyagot készítettek. Senki sem tudja azonban biztosan, hogy a gopherfa milyen fa volt.
A bárka 300 sing hosszú és 50 sing széles volt, a magassága pedig 30 sing. Az emberek sokáig nem tudták, hogy pontosan mennyi egy sing. Egy nap a 19. század későbbi éveiben a régészek egy alagutat találtak Jeruzsálemben. Ez az alagút Ezékiás király idejében (i. e. 700 körül) épült. A bejáratnál egy felirat volt, amely szerint az alagút 1200 sing hosszú volt. A régészek megmérték az alagutat, és azt látták, hogy 1800 láb (54 000 centiméter) hosszú volt. Így most már tudják, hogy a héber könyök, legalábbis Ezékiás király idejében, 20,4 hüvelyk (51,816 centiméter) volt.
A bárka alakja és mérete nagyon alkalmas volt a lebegésre (a bárka úszásra készült, nem arra, hogy gyorsan átmenjen a vízen). Sok teherhajó úgy épül, mint Noé bárkája, mert ez a kialakítás nagyon stabil a vízben.
Miután Noé befejezte a bárka összerakását a gopherfa deszkákból, vízhatlanná kellett tennie azt (hogy a víz ne menjen be a bárkába). A Biblia szerint Isten azt mondta Noénak, hogy szurokkal, egy vízálló anyaggal fesse be kívül és belül.
A bárka építése valószínűleg 55-75 évig tartott Noénak, az ő és fiai életkora alapján, amikor az özönvíz elkezdődött.
Természetjáró megközelítések
A reneszánsz idején újfajta tudományosság alakult ki. Ezek az emberek soha nem kérdőjelezték meg a frigyláda történetének szó szerinti igazságát. Gyakorlati szempontból kezdtek el gondolkodni róla. A 15. században Alfonso Tostada írt a bárka logikájáról, többek között olyan dolgokról, mint a trágyától való megszabadulás és a friss levegő keringtetésének elrendezése. A 16. században Johannes Buteo geometrikus kidolgozta a hajó belső méreteit. Ő helyet biztosított Noé malmainak és füstmentes kemencéinek is. Későbbiek is az ő modelljét használták.
A 17. századra Amerikát már felfedezték és felfedezték. Ez új problémákhoz vezetett. Az összes fajnak egy pontról kellett újra elterjednie, az özönvíz után. A kézenfekvő válasz az volt, hogy az ember a bábeli torony lerombolása után terjedt el a kontinenseken. A különböző csoportok magukkal vitték az állatokat. Néhány eredmény azonban különösnek tűnt: miért vittek magukkal Észak-Amerika őslakosai csörgőkígyókat, de lovakat nem - tűnődött Sir Thomas Browne 1646-ban. "Hogy Amerika bővelkedett ragadozó állatokban és ártalmas állatokban, de nem tartalmazta azt a szükséges teremtményt, a lovat, az nagyon furcsa."
Browne az elsők között volt, akik megkérdőjelezték a spontán keletkezés fogalmát. Orvos és amatőr tudós volt, aki ezt a megfigyelést csak úgy mellékesen tette. A korabeli bibliatudósok, mint például Justus Lipsius (1547-1606) és Athanasius Kircher (1601-80 körül) szintén kezdték közelebbről megvizsgálni a frigyláda történetét. Megpróbálták a bibliai beszámolót a korabeli természettörténeti ismeretekkel összhangba hozni. Az így született hipotézisek fontosak voltak. Hajtóerőt jelentettek a növények és állatok földrajzi elterjedésének tanulmányozásában. Ez a fajta vizsgálat a 18. században biogeográfiává vált. A természettörténészek elkezdtek kapcsolatot teremteni az éghajlatok és az azokhoz alkalmazkodott állatok és növények között. Az egyik fontos elmélet szerint a bibliai Ararátot különböző éghajlati zónák csíkozzák. Amikor az éghajlat változott, a hozzá kapcsolódó állatok is mozogtak. Végül elterjedtek, hogy újra benépesítsék a Földet.
Az ismert fajok egyre növekvő száma is problémát jelentett: Kircher és a korábbi természettudósok számára nem okozott gondot, hogy a bárkában helyet találjanak az összes ismert állatfajnak, de mire John Ray (1627-1705) munkássága megkezdődött, vagyis néhány évtizeddel Kircher után, már sokkal több állatfajt találtak. Az állatvilág teljes sokféleségének a bárka történetébe való beillesztése egyre nehezebbé vált, és 1700-ra már kevés természettudós látott okot arra, hogy a Noé bárkája elbeszélés szó szerinti értelmezésében higgyen.
Teljes méretű másolat
2011-ben a hollandiai Dordrechtben felépítették Noé bárkájának teljes méretű másolatát.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Noé bárkája?
A: Noé bárkája a Biblia Teremtés könyve szerint egy hajó volt, amelyet Isten utasította Noét, hogy építsen, hogy megmentse magát, családját (kivéve fiát, Kánaánt és feleségét, Naámát) és mindenféle állatot egy nagy árvíz elől, amelyet Isten akart előidézni.
K: Hol pihent meg a bárka?
V: A bárka a terület legmagasabb pontján, az Ararát-hegyen nyugodott, a mai Törökország területén.
K: Mekkora volt a bárka?
V: A hajó mérete 300 x 50 x 30 öl volt az 1Mózes 6:14 szerint. Ez körülbelül fele akkora, mint az RMS Queen Elizabeth 2 hajó, vagyis 155,45 x 25,91 x 15,54 méter. Körülbelül ugyanolyan tonnatartalmú (súlyú) lehetett, mint az RMS Titanic.
K: Ki utasította vissza, hogy a fedélzetre jöjjön?
V: A fia, Kánaán és felesége, Naamah nem volt hajlandó feljönni a bárkára.
K: Találtak-e fizikai bizonyítékot a bárka létezésére?
V: Az évek során számos feljegyzett észlelés történt a bárkáról, azonban semmilyen fizikai bizonyíték nem bizonyította, hogy jelenleg is létezik az Ararát-hegyen.
Keres