Kánaán — Noé fia az iszlámban: koráni történet és értelmezés
Kánaán — Noé fia az iszlámban: a Korán története és értelmezése, Kánaán sorsának, hitetlenségének és az özönvíz muszlim narratívájának részletes áttekintése.
A iszlám hagyományai között előforduló Kánaán (más formában Kanʿān vagy Jám) alakja összetett és részben ellentmondásos. Egyes muszlim forrásokban Kánaán, Noé fia vagy Jám, Noé fia néven szerepel, akihez a népszerű elbeszélések különféle változatai kapcsolódnak. A későbbi magyarázatok és népi hagyományok gyakran eltérnek egymástól abban, hogy pontosan ki is volt, és miként végződött a sorsa.
A Korán elbeszélése
A Korán több helyen beszél Noé (Nūḥ) és az özönvíz történetéről. A szent szövegben megjelenik egyes bekezdésekben az a jelenet, amikor Noé egy fiát hívja, hogy szálljon fel a bárkára: „Ó fiam, gyere velünk a fedélzetre, és ne legyél a hitetlenekkel.” A fiút azonban nem tartja az Úr útján, és azt válaszolja, hogy egy hegyre menekül, amely majd megvédi a vizetől. Noé erre azzal felel, hogy ma már nincs védelmező az Isten rendelésén kívül; a hagyomány szerint a fiú végül megfulladt és eltűnt az özönvízben.
Változatok és későbbi értelmezések
A Korán maga nem nevezi meg egyértelműen a hajóról lemardt fiút; a név tehát későbbi exegézisből és népi hagyományból származik. A klasszikus mufasszírok (koránmagyarázók) és a későbbi történetmondók különféle nevekkel illetik a fiút, például Kánaán vagy Jám, illetve előfordulnak olyan elbeszélések is, amelyek azt mondják, hogy Noé felesége is hitetlen volt és a vízzel együtt pusztult el.
Egyes változatok szerint Kánaán még kisgyermek volt, és anyja megpróbálta a fején tartva megmenteni, de ez sikertelennek bizonyult. Más források azt is hozzátették, hogy a fiú viselkedése – noha Noé leszármazottja és közvetlenül kapcsolatban állt egy prófétával – azt szemlélteti, hogy a hit nem automatikus örökség, és az egyén felelőssége a saját döntéseiben rejlik.
Kapcsolat a Bibliával és a Tórával; a név eredete
A Bibliában és a zsidó Tórában a „Kánaán” (Canaán) név jól ismert: a Biblia szerint Kánaán Hám fia, vagyis Noé unokája, és a kánaáni népek ősapját jelöli. Ez a bibliai kánaáni leszármazás különbözik azoktól a muszlim hagyományoktól, amelyek néha Kánaánt közvetlenül Noé fiaként említik. A névváltozatok és a genealogikus keveredés részben az ún. israʼíliyát (zsidó–keresztény történeti elemek) átvételének, részben pedig a különböző helyi hagyományok eltéréseinek tudhatók be.
Teológiai üzenet és jelentőség az iszlámban
- A történet hangsúlyozza, hogy a próféta közelsége vagy a családi kapcsolat önmagában nem garantálja a megváltást; a hit és a követés egyéni döntés kérdése.
- Rávilágít arra, hogy Isten döntése és rendelkezése végső soron meghatározó: senki sem képes tiltakozni az isteni végzések ellen, amikor azok beteljesednek.
- A különböző változatok a korai muszlim exegézis és a népi hagyományok sokszínűségét tükrözik: a Korán tömör elbeszéléseit a mufasszírok és történetírók részben kiegészítették, értelmezték, illetve néha jellegzetes neveket és részleteket kapcsoltak hozzá.
Összefoglalás
Összességében Kánaán (vagy Kanʿān / Jám) alakja az iszlám irodalomban nem egységes: a Koránban szereplő esemény magva világos – Noé egy fia nem követi őt, és elsüllyed – de a személyazonosság, családi szerep és a részletes körülmények többféle hagyományban eltérnek. A különbségek részben a bibliai hagyományokkal való átfedésből, részben pedig a későbbi exegéták és népi elbeszélők eltérő értelmezéseiből fakadnak.
A Kánaán más változatai
A zsidók, a keresztények és a muszlimok szent könyvei is beszélnek Kánaánról, Hám fiáról, Noé unokájáról. Ez a Kánaán az özönvíz után is életben maradt. Egy zsidó tudós szerint ez a Kánaán lehetett Noé fia és nem unokája. Tehát ez lehet ugyanaz a Kánaán, vagy lehet egy másik, azonos nevű személy.
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Jám az iszlám szerint?
V: Jám az iszlám hagyomány szerint Noé negyedik fia.
K: Milyen szent könyvek említik Jamet?
V: A muszlimok szent könyve, a Korán említi Jamet. A zsidó és a keresztény szent könyvek, a Tóra és a Biblia nem említik őt.
K: Miért fulladt meg Jám ahelyett, hogy családjával együtt túlélte volna az özönvizet?
V: A Korán szerint Jám úgy döntött, hogy nem követi Isten utasításait, és nem száll Noé hajójára, ahogy apja, anyja és testvérei tették. Ehelyett úgy döntött, hogy felmászik egy hegyre, hogy megvédje magát az árvíz elől.
K: A történet valamelyik változata szerint Kánaán anyja is vele tartott a hegyre?
V: Igen, egyes (keresztény/zsidó) verziók szerint Kánaán édesanyja azért ment vele, mert nagyon szerette őt. Azt írják, hogy amikor a víz jött, a feje fölött tartotta őt, hogy tovább éljen, mielőtt megfulladna.
K: A történet bármelyik változatában szerepel, hogy Kánaán hány éves volt, amikor a hegyre ment?
V: Igen, megemlítik, hogy Kánaán elég kicsi volt ahhoz, hogy az anyja fel tudja venni, amikor együtt mentek a hegyre.
K: Mit mond Nóé válaszul, amikor megkérte Jámot, hogy szálljon fel velük a hajójukra?
V: Noé válaszul azt mondta: "Ó fiam, gyere velünk a fedélzetre, és ne legyél a hitetlenekkel".
K: Mit mond Noé a fiának arról, hogy ebben az időben védelmet találjon Isten rendelése ellen ?
V: Noé azt mondja a fiának, hogy ma nincs más védelmező Isten rendelésétől, csak az, akinek Ő kegyelmet ad.
Keres