A Nigersaurus (jelentése "nigeri hüllő") egy különleges, Diplodocus-szerű szauropoda dinoszaurusz neme, amely a kréta időszak közepén élt a mai Niger területén. A fosszíliákat először 1976-ban írták le, de a nem nevet csak 1999-ben kapta, miután újabb, sokkal teljesebb maradványanyag került elő, amely lehetővé tette a részletesebb leírást és rendszertani elhelyezést.

Anatómia és koponya

Nigersaurus koponyája erősen módosult más szauropodákéhoz képest: finom, könnyű csontokból állt, sok nyílással (fesztrema és más üregek), ami a koponya merevségét csökkentette, de megkönnyítette is azt. Legfeltűnőbb jellemzője a rendkívül széles pofa, amely több mint 500 keskeny, lapát alakú fogat fogott össze. Ezeket a fogakat gyakran cserélte: becslések szerint az egész fogsor gyorsan, akár körülbelül 14 napos periódusokban cserélődhetett. Az állcsontokat boríthatta egy keratinos burok, amely egy széles, csőrszerű képletnek felelhetett meg; az állkapocs szélesebb volt, mint maga a koponya, és a fogak előre, a pofa elülső részén koncentrálódtak.

Testméret, váz és mozgás

Nigersaurus viszonylag kicsi volt a szauropodák között: hossza körülbelül 9 méter, tömege pedig a korábbi becslések szerint nagyjából 4 tonna lehetett, ami hasonló egy modern elefánt tömegéhez. Vázát jelentős mértékben átjárták légzsákok (csontpneumatizáció), ami csökkentette a csontozat súlyát és előnyös lehetett a hosszú test megtartásában. A nyak rövidebb volt, mint a diplodocoidák egy részénél, és a végtagok robusztus, oszlop-szerű felépítést mutattak.

Táplálkozás és életmód

A rendelkezésre álló anatómiai bizonyítékok alapján a Nigersaurus valószínűleg földközeli böngésző volt: fejét alacsonyan tartva legelt, és főként puha növényzetet fogyasztott. Valószínű táplálékai közé tartoztak a páfrányok, lószőrök és különböző ángliusokból (virágos növények) álló növények — a táplálék kiválasztása a finom, sok kis foggal összhangban áll. A koponya és az agy endokrinális részéből származó adatok szerint az illatérzésre szolgáló agyi terület viszonylag kicsi volt, bár az agy általános mérete más dinoszauruszokéhoz hasonló maradt. Folytak viták arról, hogy a Nigersaurus fejét állandóan lefelé tartotta-e, vagy időnként vízszintesen is tartotta, mint más szauropodák; a kortárs kutatások azonban alátámasztják az alacsonyan való táplálkozás lehetőségét.

Élőhely és ökológia

A Nigersaurus főként ripari (folyók és belvizek menti) élőhelyeken élt, ahol gazdag, nedves növényzet állt rendelkezésre. A faj gyakori fosszilis előfordulásai alapján az egyik legelterjedtebb gerinces volt a helyi közösségben, amely más nagyobb növényevőkkel, ragadozó theropodákkal és különféle krokodilomorfokkal osztozott az élőhelyén. A szokatlanul széles pofa és a gyors fogcserélő mechanizmus konvergenciát jelezhet más, növényi táplálkozásra specializálódott csoportokkal (például bizonyos fogazatú dinoszaurusokkal), és azt sugallja, hogy a Nigersaurus egy jól körülhatárolt, alacsony növésű növényzetre szakosodott táplálkozási rést töltött be.

Rendszertan és tudományos jelentőség

A Nigersaurus ma a Rebbachisauridae család tagjaként szerepel, amely a diplodocoidákon belül különleges vonalat képvisel. Különleges fogazata és koponyaalakja fontos adalék a szauropoda evolúció megértéséhez, mert jól mutatja, hogy a hosszúnyakú dinoszauruszok között is kialakulhattak nagyon specializált, korlátozott táplálkozási módok. A késői 20. századi és kora 21. századi feltárások jelentősen bővítették ismereteinket e csoport változatosságáról és életmódjáról.

A Nigersaurus az egyik legismertebb példa arra, hogy a szauropodák sokrétűek lehettek: míg egyes fajok a magasban legeltek, ez a nem valószínűleg a talajközeli növényekre specializálódott. Ennek köszönhetően különleges helyet foglal el a dinoszauruszok kutatásában és a közönség figyelmében egyaránt.