Nigersaurus — Kréta-kori nigeri szauropoda rövid nyakkal és széles pofával
Nigersaurus — Kréta-kori nigeri szauropoda rövid nyakkal és széles, 500+ fogas pofával; talajközeli böngésző, különleges koponya és gyors fogcsere.
A Nigersaurus (jelentése "nigeri hüllő") egy különleges, Diplodocus-szerű szauropoda dinoszaurusz neme, amely a kréta időszak közepén élt a mai Niger területén. A fosszíliákat először 1976-ban írták le, de a nem nevet csak 1999-ben kapta, miután újabb, sokkal teljesebb maradványanyag került elő, amely lehetővé tette a részletesebb leírást és rendszertani elhelyezést.
Anatómia és koponya
Nigersaurus koponyája erősen módosult más szauropodákéhoz képest: finom, könnyű csontokból állt, sok nyílással (fesztrema és más üregek), ami a koponya merevségét csökkentette, de megkönnyítette is azt. Legfeltűnőbb jellemzője a rendkívül széles pofa, amely több mint 500 keskeny, lapát alakú fogat fogott össze. Ezeket a fogakat gyakran cserélte: becslések szerint az egész fogsor gyorsan, akár körülbelül 14 napos periódusokban cserélődhetett. Az állcsontokat boríthatta egy keratinos burok, amely egy széles, csőrszerű képletnek felelhetett meg; az állkapocs szélesebb volt, mint maga a koponya, és a fogak előre, a pofa elülső részén koncentrálódtak.
Testméret, váz és mozgás
Nigersaurus viszonylag kicsi volt a szauropodák között: hossza körülbelül 9 méter, tömege pedig a korábbi becslések szerint nagyjából 4 tonna lehetett, ami hasonló egy modern elefánt tömegéhez. Vázát jelentős mértékben átjárták légzsákok (csontpneumatizáció), ami csökkentette a csontozat súlyát és előnyös lehetett a hosszú test megtartásában. A nyak rövidebb volt, mint a diplodocoidák egy részénél, és a végtagok robusztus, oszlop-szerű felépítést mutattak.
Táplálkozás és életmód
A rendelkezésre álló anatómiai bizonyítékok alapján a Nigersaurus valószínűleg földközeli böngésző volt: fejét alacsonyan tartva legelt, és főként puha növényzetet fogyasztott. Valószínű táplálékai közé tartoztak a páfrányok, lószőrök és különböző ángliusokból (virágos növények) álló növények — a táplálék kiválasztása a finom, sok kis foggal összhangban áll. A koponya és az agy endokrinális részéből származó adatok szerint az illatérzésre szolgáló agyi terület viszonylag kicsi volt, bár az agy általános mérete más dinoszauruszokéhoz hasonló maradt. Folytak viták arról, hogy a Nigersaurus fejét állandóan lefelé tartotta-e, vagy időnként vízszintesen is tartotta, mint más szauropodák; a kortárs kutatások azonban alátámasztják az alacsonyan való táplálkozás lehetőségét.
Élőhely és ökológia
A Nigersaurus főként ripari (folyók és belvizek menti) élőhelyeken élt, ahol gazdag, nedves növényzet állt rendelkezésre. A faj gyakori fosszilis előfordulásai alapján az egyik legelterjedtebb gerinces volt a helyi közösségben, amely más nagyobb növényevőkkel, ragadozó theropodákkal és különféle krokodilomorfokkal osztozott az élőhelyén. A szokatlanul széles pofa és a gyors fogcserélő mechanizmus konvergenciát jelezhet más, növényi táplálkozásra specializálódott csoportokkal (például bizonyos fogazatú dinoszaurusokkal), és azt sugallja, hogy a Nigersaurus egy jól körülhatárolt, alacsony növésű növényzetre szakosodott táplálkozási rést töltött be.
Rendszertan és tudományos jelentőség
A Nigersaurus ma a Rebbachisauridae család tagjaként szerepel, amely a diplodocoidákon belül különleges vonalat képvisel. Különleges fogazata és koponyaalakja fontos adalék a szauropoda evolúció megértéséhez, mert jól mutatja, hogy a hosszúnyakú dinoszauruszok között is kialakulhattak nagyon specializált, korlátozott táplálkozási módok. A késői 20. századi és kora 21. századi feltárások jelentősen bővítették ismereteinket e csoport változatosságáról és életmódjáról.
A Nigersaurus az egyik legismertebb példa arra, hogy a szauropodák sokrétűek lehettek: míg egyes fajok a magasban legeltek, ez a nem valószínűleg a talajközeli növényekre specializálódott. Ennek köszönhetően különleges helyet foglal el a dinoszauruszok kutatásában és a közönség figyelmében egyaránt.
Koponyaöntvény, Royal Ontario Museum
Diplodocus koponya az összehasonlításhoz
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Nigersaurus?
V: A Nigersaurus a Diplodocus-szerű szauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a kréta időszak közepén élt a mai Niger Köztársaság területén.
K: Miben különbözött a koponyája a Diplodocusétól?
V: A koponyájának sok nyílása és vékony csontja volt, és széles, több mint 500 foggal teli pofája volt. Az állkapcsok szélesebbek voltak, mint a koponya, és a fogai messze elöl helyezkedtek el.
K: Milyen hosszú volt a Nigersaurus?
V: A Nigersaurus 9 méter hosszú volt, ami egy sauropodához képest kicsi.
K: Mekkora volt a súlya?
V: Körülbelül 4 tonnát nyomott, ami egy modern elefánthoz hasonlítható. Csontvázát légzsákok töltötték ki, ami megkönnyítette a súlyát.
K: Milyen élőhelyen élt?
V: Folyómenti élőhelyen (folyók közelében) élt.
K: Milyen növényeket fogyasztott?
V: Valószínűleg puha növényeket, például páfrányokat, lószerszámokat és angiospermákat fogyasztott.
K: Kik osztoztak még az élőhelyén?
V: Más nagy növényevőkkel, valamint nagy theropodákkal és krokodilomorfokkal osztozott az élőhelyén.
Keres