Fülemüle (Luscinia megarhynchos) – énekes madár: leírás, élőhely, viselkedés
Fülemüle (Luscinia megarhynchos) részletes leírása, élőhelye, vándorlása, viselkedése és jellegzetes éneke — mindent a titokzatos énekesmadárról.
A fülemüle (Luscinia megarhynchos) egy kismadár, amelyet gyakran neveznek fodros vagy közönséges fülemülének. Régebben a rigófélék (Turdidae) közé sorolták. A fülemüle a szárazföldi, sűrű cserjésben élő fajok közé tartozik, amelyeket gyakran egyszerűen csicsergőknek neveznek.
Elterjedés és élőhely
A fülemüle Európa nagy részén és Délnyugat-Ázsia területein költ erdőkben, bozótosokban, ligetes területeken és kertekben, ahol sűrű aljnövényzet van. Elterjedése általában délebbre esik, mint a vele közeli rokonságban álló rigó fülemülének (Luscinia luscinia). A fészkelést többnyire a földön vagy alacsony bokrok között, jól takart helyen végzi. Télen a faj Afrika déli részére vonul.
Vizsgálatok (pl. Wink 1973) szerint a fülemülék költőhely-választását befolyásoló tényezők közé tartoznak többek között az alábbiak:
- kevesebb mint 200 méter az átlagos tengerszint feletti magasság
- a vegetációs időszakban az átlaghőmérséklet 14 °C felett van
- évente több mint 20 nap, amikor a hőmérséklet 25 °C fölé emelkedik
- évi csapadék kevesebb mint 750 mm
- nyitottabb, nem zárt lombkoronájú területek (nincs zárt előtető)
Megjelenés
A fülemüle testhossza 15–16,5 cm, tehát valamivel nagyobb, mint a vörösbegy. Felsőteste egyszínű barna, farktolla gyakran enyhén vöröses árnyalatú. Hasa a bundától a fehérig terjedő világos tónusú. A nemek külleme hasonló; a hím és a nőstény tollazata nem mutat erős különbséget.
A fülemüle mozgása földközeli: sűrű aljnövényzetben lapul, futkároz és bogarakat keresget a talajon, ritkábban röppen fel alacsony ágakra.
Ének és viselkedés
A faj nevét (angolul pl. "nightingale") is az éjszakai és hajnali erőteljes énekéről kapta: a fülemüle hangos, változatos dallamokkal — füttyök, trillák és csörgő hangok kombinációjával — kommunikál. Az ének különösen éjjel és a hajnali órákban feltűnő, mert ilyenkor kevés más madár énekel. A pár nélküli hímek rendszeresen énekelnek éjjel, valószínűleg a potenciális pár vonzása céljából; a hajnali ének pedig területvédelmi szerepet tölthet be. Városi vagy városközeli élőhelyeken a madarak gyakran hangosabban, hosszabban énekelnek, hogy a közlekedési és emberi zajt áthangszereljék.
Az ének legjellemzőbb eleme egy hangos, füttyös crescendo, amely megkülönbözteti a rigó fülemülétől, amely más jellegű dallamokat ad elő. Riasztó hangja rövid, békaszerű sípolásra emlékeztet.
Táplálkozás
A fülemüle főként vándorló rovarevő életmódot folytat: tavasztól őszig elsősorban rovarokat, pókokat és más ízeltlábúakat fogyaszt, amelyeket a talajon vagy aljnövényzetben keres. Ősszel és tél elején gyümölcsöket és bogyókat is fogyaszt, ami energiát ad a vonuláshoz.
Szaporodás
A fülemüle rendszerint évente 1–2 fészekaljat nevel. A fészeket alacsonyan, tövises vagy sűrű bokor szélén, gyakran a talaj közelében építi fűszálakból, mohából és gyökérfonadékból. A tojáshozam általában 4–6 db, a kiköltési idő körülbelül 12–13 nap. A fiókák a kirepülésig (fészekelhagyásig) körülbelül 10–12 napig maradnak a fészekben. Mindkét szülő gondoskodik a fiókákról: etetik és védik őket.
Élettartam és veszélyek
A vadon élő fülemülék átlagos élettartama általában rövid (többnyire 2–3 év), de megfelelő körülmények között több évig is élhetnek. Természetes ellenségeik közé tartoznak a ragadozó madarak, a rókák, a menyétfélék és a fészektámadók (pl. varjak, menyétfélék). Emellett a költőhelyek tönkretétele, élőhelyvesztés, növekvő emberi zaj és az ütközések üvegfelületekkel, valamint a klímaváltozás is veszélyeztethetik helyi állományokat.
Védelem, megfigyelés és emberi kapcsolatok
A fülemülét sok országban védik, és fontos szerepe van a kert- és élőhelykezelésben: a sűrű aljnövényzet, sövények és természetes lombos cserjék megtartása elősegíti költésüket. A faj nemzetközi szinten általában nem tekinthető veszélyeztetettnek (IUCN státusz: Least Concern), de helyi csökkenések előfordulhatnak élőhelyvesztés miatt. A madár megfigyelésekor fontos a zavartalanság: ne közelítsük meg a fészket vagy a költőhelyet a költési időszakban.
Megkülönböztetés hasonló fajoktól
- A rigó fülemülétől (Luscinia luscinia) elsősorban ének és elterjedési terület alapján különíthető el: a rigó fülemüle általában északabbra költ, éneke hosszabb, intenzívebb recsegéseket tartalmaz, és a külső jegyek is eltérnek.
- A madár mérete, a vöröses farktoll és a semleges barna felsőfedő segít megkülönböztetni más, hasonló barnás csicsergőktől.
Érdekességek
A fülemüle kultúrtörténeti jelentőséggel is bír: sok irodalmi műben, költeményben említik mint az éjszakai énekes madarat. A név eredete több nyelven is az éjszakai énekhez kötődik (pl. az angol "nightingale" = „éjszakai énekes”), és a középkori szerzők gyakran tévesen hitték, hogy a nőstény énekel; valójában főként a hím adja elő a díszes dallamokat.
Luscinia megarhynchos
Kultúra
- Egy provence-i népdal, A fülemüle, amely repül, ihlette Csajkovszkijt, amikor megkomponálta az opus 10-2-es Humoreszkjét.
Kérdések és válaszok
K: Mi a fülemüle tudományos neve?
V: A fülemüle tudományos neve Luscinia megarhynchos.
K: Melyik családba tartozik a fülemüle?
V: A fülemülét régebben a rigófélék (Turdidae) családjába sorolták, de ma már az óvilági légykapókhoz, a gyakran csevegők vagy csevegő rigók csoportjába sorolják.
K: Mekkora egy fülemüle?
V: A fülemüle valamivel nagyobb, mint a vörösbegy, körülbelül 15-16,5 cm hosszú.
K: Hol költ a fülemüle?
V: A fülemüle Európában és Délnyugat-Ázsiában az erdőkben és bozótosokban költ. A földön, sűrű bokrokban vagy azok mellett fészkelnek.
K: Hol töltik a telet?
V: A fülemülék a telet Afrika déli részén töltik.
K: Milyen szempontok alapján választják ki a költőhelyet? V: Tanulmányok kimutatták, hogy a fülemülék a költőhely kiválasztásakor a jelek szerint azokat a területeket részesítik előnyben, amelyek kevesebb mint 200 méterrel vannak az átlagos tengerszint felett, ahol a levegő átlaghőmérséklete a vegetációs időszakban meghaladja a 14 °C-ot, az év több mint 20 napján a hőmérséklet 25 °C felett van, az évi csapadékmennyiség kevesebb mint 750 mm, és nincs zárt lombkorona.
K: Ki énekel - a hímek vagy a nőstények?
V: Csak a nem párosított hímek énekelnek rendszeresen nappal és éjszaka; a nőstény madarak nem énekelnek annyit, mint a hímek.
Keres