Fülemüle
A fülemüle (Luscinia megarhynchos) egy kismadár. Más néven fodros vagy közönséges fülemüle. Régebben a rigófélék (Turdidae) családjába sorolták. A szárazföldi fajok csoportjába tartozik, amelyeket gyakran csicsergőknek neveznek.
Vándorló rovarevő faj. Európa és Délnyugat-Ázsia erdeiben és bozótosaiban költ. Elterjedése délebbre esik, mint a vele nagyon közeli rokonságban álló rigó fülemülének (Luscinia luscinia). A földön, sűrű bokrok között vagy mellett fészkel. A telet Afrika déli részén tölti. Vizsgálatok kimutatták, hogy a fülemülék a jelek szerint olyan helyeket választanak a költéshez, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak (Wink 1973):
- kevesebb mint 200 méterrel az átlagos tengerszint felett
- a vegetációs időszakban a levegő átlaghőmérséklete 14 °C felett van
- több mint 20 olyan nap/év, amikor a hőmérséklet 25 °C felett van
- kevesebb mint 750 mm csapadék évente.
- nincs zárt előtető.
A fülemüle valamivel nagyobb, mint a vörösbegy, 15-16,5 cm hosszú. Felül egyszínű barna, kivéve a vöröses farkát. Alul a bundától a fehérig terjedő színű. A nemek hasonlóak.
A fülemüléket azért nevezték el így, mert gyakran énekelnek éjjel és nappal is. Az elnevezés már jóval több mint 1000 éve használatos, és már angolszász formában - "nihtingale" - is jól felismerhető. Ez azt jelenti, hogy "éjszakai énekesnő". A korai írók azt feltételezték, hogy a nőstény énekel; valójában a hím énekel.
A dal hangos, a füttyök, trillák és gurgulák lenyűgöző skálájával. Éneke különösen éjjel érezhető, mert akkor kevés más madár énekel. Ezért szerepel a nevében (több nyelven is) az "éjszaka" szó. Csak a pár nélküli hímek énekelnek rendszeresen éjszaka, és az éjszakai ének valószínűleg a párja vonzását szolgálja. A hajnali, napfelkelte előtti órában történő éneklés feltehetően a madár területének védelmében fontos. A fülemülék városi vagy városközeli környezetben még hangosabban énekelnek, hogy legyőzzék a háttérzajt. Az ének legjellemzőbb vonása a hangos füttyös crescendo, amely a rigó fülemüle énekéből hiányzik. Békaszerű riasztási hangja van.
Luscinia megarhynchos
Kultúra
- Egy provence-i népdal, A fülemüle, amely repül, ihlette Csajkovszkijt, amikor megkomponálta az opus 10-2-es Humoreszkjét.
Kérdések és válaszok
K: Mi a fülemüle tudományos neve?
V: A fülemüle tudományos neve Luscinia megarhynchos.
K: Melyik családba tartozik a fülemüle?
V: A fülemülét régebben a rigófélék (Turdidae) családjába sorolták, de ma már az óvilági légykapókhoz, a gyakran csevegők vagy csevegő rigók csoportjába sorolják.
K: Mekkora egy fülemüle?
V: A fülemüle valamivel nagyobb, mint a vörösbegy, körülbelül 15-16,5 cm hosszú.
K: Hol költ a fülemüle?
V: A fülemüle Európában és Délnyugat-Ázsiában az erdőkben és bozótosokban költ. A földön, sűrű bokrokban vagy azok mellett fészkelnek.
K: Hol töltik a telet?
V: A fülemülék a telet Afrika déli részén töltik.
K: Milyen szempontok alapján választják ki a költőhelyet? V: Tanulmányok kimutatták, hogy a fülemülék a költőhely kiválasztásakor a jelek szerint azokat a területeket részesítik előnyben, amelyek kevesebb mint 200 méterrel vannak az átlagos tengerszint felett, ahol a levegő átlaghőmérséklete a vegetációs időszakban meghaladja a 14 °C-ot, az év több mint 20 napján a hőmérséklet 25 °C felett van, az évi csapadékmennyiség kevesebb mint 750 mm, és nincs zárt lombkorona.
K: Ki énekel - a hímek vagy a nőstények?
V: Csak a nem párosított hímek énekelnek rendszeresen nappal és éjszaka; a nőstény madarak nem énekelnek annyit, mint a hímek.
