Újasszír Birodalom

Történelem

911-859 BC

II. Adad-nirari hadjáratai lehetővé tették, hogy Asszíria nagyhatalommá váljon, miután megdöntötte a huszonötödik egyiptomi dinasztiát, és meghódította Elámot, Urartut, Médiát, Perzsiát, Manneát, Gutiumot, Föníciát/Kánaánt, Arábiát, Izraelt, Júdát, Filisztiát, Edomot, Moábot, Szamarrát, Kilikia, Ciprus, Káldea, Nabatea, Kommagéné, Dilmun, Sútu és az újhettiták, valamint eltávolította Egyiptomból a núbiaiakat, kusitákat és etiópokat, és adót kényszerített ki többek között Frígiából. Ezenkívül ő és utódai meghódították a korábban csak némileg asszír ellenőrzés alatt álló területeket, és deportálták az arámiakat és a hurritákat. Ezután kétszer megtámadta és legyőzte a babilóniai Sámasz-mudammiqot, majd ismét az utódját, I. Nabu-suma-ukint.

A következő három király is hasonlóan agresszív volt. Tukulti-Ninurta II Kr. e. 891-ben követte Adad-nirari II-t, és Kis-Ázsiában és a Zagrosz-hegységben terjeszkedett, majd Kr. e. 883-ban Ashurnasirpal II követte, aki visszaszerezte a Középasszír Birodalom Kr. e. 1100-as bukása után elvesztett területek nagy részét, és véget vetett a lullibi és guti nép által okozott felkelésnek. Ő és utóda és fia, III. Szalmaneszer kegyetlenségéről és deportálási politikájáról, valamint a művészet iránti szeretetéről volt ismert. II. Ashurnasirpal a fővárost is áthelyezte Kalhuba.

I. E. 859-783

A III. szalmaneszer alatti éves hadjáratok lehetővé tették mind a főváros katonai táborrá alakítását, mind pedig fontos riválisok elfoglalását. Babilont elfoglalták, és Babilónia asszír uralom alá került, azonban a Kr. e. 853-ban az arámi államok elleni Qarqar-i csata patthelyzetben végződött. Kr. e. 849-ben elfoglalták Karkemészt, és Kr. e. 842-ben Damaszkuszt, valamint Kr. e. 841-ben Tíruszt és Szidónt, az akkor Fönícia részét képező Tíruszt és Szidónt is kénytelenek voltak adót fizetni.

Ezután i. e. 828-ban polgárháború kezdődött, amikor legidősebb fia, Aszúr-nadin-aplu és 27 város fellázadt Asszíria helytartói ellen, lehetővé téve Babilónia, a médek, a manneusok, az arámiak, az újhettiták és a perzsák számára, hogy nagyrészt visszaszerezzék földjeiket, Urartu pedig gyakorolhassa befolyását a térségben. Aszurnaszirpal második fia, V. Sámsi-Adad végül i. e. 824-ben, apja halálának évében vetett véget a polgárháborúnak, és szinte egész hátralévő uralkodását azzal töltötte, hogy megpróbálta visszahódítani az elveszített területeket, mielőtt i. e. 811-ben meghalt, amikor is felesége, Szammuramat királynő, majd fia, Adad-nirari III. követte i. e. 806-ban.

III. Adad-nirari agresszív uralkodó volt, aki megszállta a Levantét, leigázta az arámiakat, föníciaiakat, filiszteusokat, izraelitákat, új-hettitákat és edomitákat, megerősítette a Damaszkuszra kivetett adót, megszállta Perzsiát és leigázta a perzsákat, médeket és manneusokat egészen a Kaszpi-tengerig, valamint meghódította a dél-mezopotámiai káldeus és szútai törzseket.

I.E. 783-745

III. Adad-nirari i. e. 783-ban bekövetkezett halála után a stagnálás időszaka következett, amikor IV. Salmanezer csak kisebb győzelmeket aratott Urartu ellen a Til Barsip-i csata során, az arámiak és az újhettiták ellen, mielőtt saját maga is meghalt i. e. 773-ban. A Kr. e. 772-754 között uralkodó III. Ashur-dan és a Kr. e. 754-745 között uralkodó IV. Ashur-nirari uralkodását újabb polgárháborúk kísérték: felkelések törtek ki Ashurban, Arrapkában és Guzánában, nem sikerült megszállni Aram-Naharaimot vagy Babilóniát, kitört a pestis, és rossz előjelnek tekintett napfogyatkozás következett be. IV. Ashur-nirari hadvezért Pulu trónfosztotta meg, aki i. e. 745-ben királyként III. Tiglath-Pilézerre változtatta nevét, és visszahozta Asszíriát.

KR. E. 744-727

Amint Tiglath-Pilészer 744-ben elfoglalta a trónt, Asszíriát polgárháború és dögvész is fenyegette, míg az Uratruval vívott háborút elveszítette. III. Tiglath-Pilészer azonban óriási változásokat hajtott végre Asszíria szerkezetében, javítva annak biztonságát és hatékonyságát. A tartományok

INCOMPLETE