Bubópestis

Ugyanannak a betegségnek különböző fajtái

A bubópestisnek különböző fajtái vannak. A betegség leggyakoribb formáját egy bizonyos bolhafajta terjeszti, amely patkányokon él. Ezután van egy lappangási idő, amely néhány órától körülbelül hét napig tarthat.

Szeptikémiás pestis

A szepszis akkor következik be, amikor a baktérium bejut a vérbe, és apró vérrögöket képez.

Tüdőpestis

Ez akkor történik, ha a baktérium bejut a tüdőbe. Az ebben a formában szenvedők mintegy 95%-a meghal. A lappangási idő mindössze egy-két nap.

A megszakított forma

Ez a legártalmatlanabb forma. Egy kis lázzal jár. Ezután vannak antitestek, amelyek hosszú ideig védelmet nyújtanak minden formával szemben.

Történelem

Az első feljegyzett járvány a Kelet-római Birodalomban (Bizánci Birodalom) volt, Justinianus pestisének nevezték I. Justinianus császár után, aki megfertőződött, de a kiterjedt kezelésnek köszönhetően túlélte. A járvány a becslések szerint 25 millió (6. századi kitörés) és 50 millió ember halálát okozta (két évszázados ismétlődés).

Az 1300-as években ez a járvány Ázsia, Észak-Afrika és Európa egyes részein pusztított. Európában az emberek csaknem egyharmada halt bele. A közösségeket összetartó katasztrófákkal ellentétben ez a járvány annyira félelmetes volt, hogy megtörte az emberek egymásba vetett bizalmát. Giovanni Boccaccio, egy korabeli olasz író írta le: "Ez a csapás olyan nagy rémületet ültetett a férfiak és nők szívébe, hogy a testvérek elhagyták testvéreiket, a nagybácsik az unokaöccseiket, a nővérek a testvéreiket, és sok esetben a feleségek elhagyták férjeiket. De ami még rosszabb,... az apák és anyák megtagadták, hogy saját gyermekeiket ápolják és segítsék".

A pestis helyi kitöréseit három pestisjárványba sorolják, amelyek kezdő és befejező időpontjai, valamint egyes járványok bármelyik járványhoz való hozzárendelése még vita tárgyát képezi. A járványok a következők voltak:

• az első pestisjárvány 541 és ~750 között, amely Egyiptomból terjedt el a Földközi-tenger térségében (Justinianus pestisével kezdődően) és Északnyugat-Európában.
• a második pestisjárvány ~1331-től ~1855-ig, amely Közép-Ázsiából a Földközi-tenger térségébe és Európába terjedt (a fekete halál kezdetén), és valószínűleg Kínába is eljutott.
• a harmadik pestisjárvány 1855 és 1960 között, amely Kínából terjedt el a világ különböző pontjaira, nevezetesen Indiába és az Egyesült Államok nyugati partvidékére.

Világszerte évente körülbelül 600 pestises esetet jelentenek. 2017-ben a legtöbb megbetegedéssel rendelkező országok közé tartozik a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár és Peru.

A pestissel fertőzött állatok eloszlása 1998

Vektor

A Y. pestis bolhák általi terjesztése jól ismert. A bolhák a vektorok. A bolha akkor kapja meg a baktériumot, amikor egy fertőzött állattal, általában rágcsálóval táplálkozik. Ezután számos fehérje működik, hogy a baktériumot a bolha emésztőrendszerében tartsa. Ez fontos a Y. pestis túléléséhez a bolhákban.

Újkori történelem

A 20. században egyes országok kutatást végeztek a bubópestist okozó baktériummal kapcsolatban. Kutatásokat végeztek, hogy biológiai hadviselésre használják fel.

E baktériumok mintáit gondosan ellenőrzik. Sok a paranoia (félelem) ezzel kapcsolatban. Dr. Thomas C. Butlert, ennek a szervezetnek egy amerikai szakértőjét 2003 októberében az FBI különböző bűncselekményekkel vádolta meg. Ez azután történt, hogy azt mondta, elvesztette a Yersinia pestis mintáit. Ez az a baktérium, amely a bubópestist okozza. Az FBI nem találta meg a mintákat. Nem tudják, hogy mi történt velük.