A bubópestis a pestis legismertebb formája, amelyet a Yersinia pestis baktérium okoz. A bubópestis elnevezés a betegségnek erre a formájára jellemző, amely a bőrön keresztül jut be, és a nyirokrendszeren keresztül terjed.

Ha a betegséget nem kezelik, az áldozatok mintegy felét három-hét nap alatt elpusztítja. A bubópestis volt az a betegség, amely a középkorban Európában több tízmillió ember halálát okozó fekete halált okozott.

A betegség tünetei közé tartozik a köhögés, a láz és a bőrön megjelenő fekete foltok.

Kiváltó ok és kórokozó

A betegség oka a Yersinia pestis nevű baktérium. A kórokozó természetes gazdái rendszereiben (rezervoárjaiban) elsősorban rágcsálók — például patkányok, földi mókusok és más vadonélő rágcsálók — élnek. A baktérium átadásában szerepet játszanak a bolhák, amelyek egy fertőzött állat vérét szívva továbbadják a kórokozót embernek vagy más állatoknak.

Tünetek és klinikai formák

A pestisnek három fő formája van, amelyek tünetei és lefolyása eltérő:

  • Bubópestis (leggyakoribb): jellegzetes, fájdalmas, megduzzadt nyirokcsomók (bubók) a nyakon, hónaljban vagy az ágyékban; magas láz, hidegrázás, fejfájás, gyengeség. A bubók pirosak, érzékenyek, később elhalhatnak.
  • Pneumonikus pestis: tüdő érintettsége; hirtelen jelentkező láz, köhögés, gyakran vérköpet (hemoptysis), légzési nehézség — rendkívül súlyos és gyors lefolyású, cseppfertőzéssel is terjedhet emberről emberre.
  • Szeptikémiás (vérbeli) pestis: amikor a baktérium a véráramba kerül: láz, alacsony vérnyomás, belső vérzések és bőrön megjelenő sötét (feketeszerű) elszíneződések kialakulása a vérkeringési zavarok és szövetelhalás miatt.

Incubációs idő általában 1–7 nap (bubópestisnél tipikusan 2–6 nap), pneumoniás formában a tünetek gyorsabban, akár 24–48 óra alatt kialakulhatnak. Kezeletlenül a bubópestis halálozása körülbelül 50–60% lehet; antibiotikumos kezelés nélküli pneumonikus pestis szinte mindig halálos, míg korai kezelés esetén a halálozás jelentősen csökken.

Terjedés

  • Bolhacsípés: leggyakoribb terjedési mód: fertőzött rágcsálóból származó bolha csípése által a baktérium az emberbe jut.
  • Kontaktus állatokkal: közvetlen érintkezés, sebfertőzés vagy fertőzött állat húsának fogyasztása is fertőzhet.
  • Légúti cseppek: pneumonikus pestis esetén közvetlen cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés) terjedhet emberről emberre, ezért járványveszélyes lehet.

Diagnózis és labor

A diagnózist klinikai tünetek és laboratóriumi vizsgálatok együttese adja: baktériumtenyésztés fertőzött mintából (vér, nyirokcsomó váladék, légúti minta), PCR-polimeráz láncreakcióval történő azonosítás és szerológiai vizsgálatok segítenek. A Yersinia pestis magas kockázatú kórokozó, így laboratóriumi munkát általában BSL‑3 (biológiai biztonsági szint 3) feltételek mellett végzik.

Kezelés

Korai felismerés és azonnali antibiotikumos kezelés döntő jelentőségű. Gyakran alkalmazott antibiotikumok: streptomycin, gentamicin, doxycycline, ciprofloxacin és más fluorokinolonok. Súlyos esetben kórházi ellátás, intravénás folyadékpótlás és intenzív terápia szükséges, pneumonikus formánál légzéstámogatás lehet indokolt. Expozíciónak kitett személyeknél megelőző (profilaktikus) antibiotikum adása javasolt a fertőzés kockázatának csökkentésére.

Megelőzés és járványügyi intézkedések

  • Rágcsáló- és bolhapopulációk ellenőrzése és irtása fertőzésveszély csökkentésére.
  • Fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés elkerülése, védőkesztyű és más védőeszközök használata.
  • Pneumoniás esetek elkülönítése és légúti izoláció, megfelelő légzésvédelem (maszkok) a kontaktok és egészségügyi dolgozók számára.
  • Gyakori kézmosás, az élelmiszerek megfelelő kezelése és a vadon élő állatok húsának megfelelő hőkezelése.
  • Feltámogató egészségügyi ellátás és gyors járványügyi felderítés, értesítés az illetékes hatóságok felé.

Jelenleg nincs széles körben alkalmazott, hosszú távú védelmet nyújtó vakcina civilek számára; kutatások folynak hatékony és biztonságos vakcinák fejlesztésére, illetve tartalékvédőoltások használata időnként katonai vagy sürgősségi helyzetekben megfontolt lehet.

Története és ma előforduló járványok

A bubópestis okozta leghírhedtebb világjárvány a 14. századi fekete halál, amely Európa lakosságának jelentős részét elpusztította. A betegség később is többször okozott járványokat a világ különböző részein. Ma a pestis ritka a fejlett országokban, de endémiás formában előfordul bizonyos régiókban — például Afrikában (különösen Madagaszkáron), Dél-Amerikában és néhány ázsiai területen —, ahol rendszeresen regisztrálnak esetszámokat.

Mit tegyünk gyanú esetén?

  • Ha valakinél a fent leírt, különösen a hirtelen kialakuló láz és fájdalmas nyirokcsomók láthatók, vagy pneumoniás tünetek gyors súlyosbodása jelentkezik, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
  • Értesíteni kell a helyi járványügyi hatóságokat, ha pestis gyanúja merül fel, mert a gyors beavatkozás megakadályozhatja a terjedést.

Összefoglalva: a bubópestis súlyos, de ma rendelkezésre álló diagnosztikai módszerekkel és antibiotikumos kezeléssel sikeresen kezelhető, ha időben felismerik. Megelőzése elsősorban a vektorok és rezervuárállatok ellenőrzésén, valamint az expozíció elkerülésén alapul.