Méteregyezmény

A szerződés előtt

A metrikus rendszert Franciaországban fejlesztették ki az 1790-es években. A méter hosszát az Északi-sark és az Egyenlítő közötti távolság egy tízmilliomod részének megfelelő hosszúsággal határozták meg. 1791 és 1798 között a francia Delambre (matematikus és csillagász) és Méchain (csillagász) megmérte a Dunkerque és Barcelona közötti távolságot. A mérések alapján egy pontosan 443,296 lignes hosszúságú fémrudat készítettek (a ligne egy régi francia hosszúsági egység, amely a francia hüvelyk egy tizenketted részének felel meg). A rudat a méter szabványaként használták. A rudat később az archívum méterének nevezték el. Az 1860-as évekre kiderült, hogy a metre des archives 0,03%-kal rövidebb volt, mint amilyennek feltételezték.

Az 1851-es londoni Nagy Kiállítás és az 1867-es párizsi Nemzetközi Kiállítás megmutatta, hogy a különböző nemzeteknek azonos mértékegységeket kell használniuk. Az 1860-as években számos vita folyt a Franciaországon kívüli csillagászok és földmérők között arról, hogy az archív métert használják-e, vagy pedig egy "új métert", amely figyelembe veszi a 0,03%-os hibát. A kérdés megvitatása érdekében Poroszország vezető szerepet vállalt a berlini konferenciák megszervezésében. Franciaország nem vett részt a konferenciákon. Mielőtt bármilyen lépésre sor kerülhetett volna, kitört a francia-porosz háború. Poroszország legyőzte Franciaországot, és megalakult a Német Birodalom.

Franciaország 1875-ben Párizsba hívta képviselőit, hogy megvitassák a kérdést. Ezzel Franciaország diplomáciai győzelmet aratott Poroszország és a Német Birodalom felett.

Szerződés részletei

A szerződést tizenhét ország írta alá az 1875. május 20-án Párizsban tartott konferencián. Az Egyesült Királyság és Hollandia elment a konferenciára, de akkor még nem írták alá a szerződést. További megfontolás után az Egyesült Királyság 1884-ben mégis aláírta a szerződést.

Az ülésen egyetértettek:

• Három szervezetet hoznának létre a szerződés kezelésére.
• A méter és a kilogramm azonos példányait gyártanák le. Mindkettőből egy-egy példányt választanának ki nemzetközi mesterpéldánynak. A többi példányt a tagállamok között osztanák szét.
• A méter és a kilogramm mesterpéldányát a laboratóriumban tartanák.
• A laboratórium semleges területen lenne.
• A tagok rendszeres időközönként összehasonlítanák a saját példányaikat a törzsmásolatokkal.
• A szervezetek támogatnák a metrikus rendszer használatát.

Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM)

A szerződés által létrehozott szervezet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal volt. Francia neve Bureau international des poids et mesures. Rövidítése BIPM. A BIPM székhelye a franciaországi Sèvres-ben (Párizs közelében) található Pavillon de Breteuil-ben van. A BIPM-ben körülbelül 70 ember dolgozik. A 2013-as költségvetés több mint 10 millió euró (12 millió dollár) volt.

A három szervezetet a szerződés alapján hozták létre. Ezek a következők:

• A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM).
• Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM).
• A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM).

Az Elnökség felelős a nemzetközi kilogramm prototípusának megőrzéséért.

A szervezetek hivatalos nyelve a francia. 1988-ig az ülésekről szóló jelentéseket csak franciául tették közzé. Azóta az angol és a francia nyelvet is használják. A rövidítések a francia szavakon alapulnak, nem az angol szavakon. A BIPM és Franciaország közötti hivatalos kommunikáció a francia külügyminisztériumon keresztül történik. Más országokkal a hivatalos kommunikáció az adott ország párizsi nagykövetségén keresztül történik.

Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM)

Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferenciát a Mérték Egyezmény alapján hozták létre a BIPM egyik szerveként. Ez adja a BIPM megbízatását és költségvetését a tagállamok nevében. Francia neve Conférence générale des poids et mesures. Rövidítése "CGPM".

A CGPM négy-hat évente ülésezik. Az első ülés 1889-ben volt, a 24. ülés pedig 2011-ben. Minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. Franciaországot külügyminisztere és a Francia Akadémia elnöke képviseli. A francia külügyminiszter vezeti a CGPM minden ülésének nyitó- és záróülését. A Francia Akadémia elnöke a CGPM egyéb üléseinek elnöke.

A CGPM:

• Elfogadja a BIPM költségvetését.
• Megállapodik a tagállamok kifizetéseiről.
• Kinevezi a CIPM tagjait.
• Elfogadja a CIPM javaslatait.

Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM)

A Nemzetközi Súly- és Mértékbizottságot a méteregyezmény alapján hozták létre a BIPM egyik szerveként. Tanácsot ad a CGPM-nek és felügyeli a BIPM-et. Francia neve Comité international des poids et mesures. Rövidítése CIPM.

A CGPM-nek 18 tagja van. Ezek a tagok a CGPM által megválasztott, jól ismert mérési szakértők. Mindannyiuknak különböző országokból kell érkezniük. A CIPM egyik tagjának franciának kell lennie. Évente egyszer vagy kétszer találkoznak Párizsban. A CIPM-et számos tanácsadó bizottság segíti. 2014 februárjában tíz ilyen bizottság volt. A bizottságok közül kilenc a mérés speciális fajtáival foglalkozik, mint például az elektromosság és mágnesesség, a hosszúság, a fotometria és radiometria, a termometria, valamint az idő és a frekvencia. A CIPM nevez ki embereket ezekbe a bizottságokba.

A tizedik bizottság az Egységek Konzultatív Bizottsága (CCU). Elnökét a CIPM nevezi ki. A bizottság többi tagját más szervezetek nevezik ki. Ezek közé a szervezetek közé tartozik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST). A CCU feladata annak biztosítása, hogy az SI valamennyi definíciója következetes legyen. Emellett kidolgozza az SI-szabványt, amelyet SI-brosúrának neveznek.

Pavillon de Breteuil

A BIPM irodái és laboratóriumai a Pavillon de Breteuil-ben, Sèvres-ben, Franciaországban (Párizs közelében) találhatók.

A BIPM gondoskodik a nemzetközi prototípus kilogrammról (IPK) a CGPM számára. Laboratóriumi szolgáltatásokat nyújt a CGPM és a CIPM számára. A tagállamok a BIPM laboratóriumait veszik igénybe, amikor a kilogramm saját példányát az IPK-val összevetik. A BIPM irodái egyben a CGPM és a CIPM központjai is.

Tevékenységek

1875-ben az egyezmény csak a kilogramm és a méter szabványosításával foglalkozott. Az egyezményt 1921-ben felülvizsgálták, hogy minden fizikai mérésnek megfeleljen. 1933-ban a CGPM jóváhagyta az elektromos és fotometriai egységek metrikus rendszerbe való beolvasztására irányuló erőfeszítéseket.

Az SI fejlesztése

A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején számos új mértékegységet határoztak meg a metrikus rendszer segítségével. Az elektrosztatikus alkalmazásokban, az elektromágneses alkalmazásokban és az elektromos elosztórendszerekben használt mértékegységek nem voltak kompatibilisek egymással. A szabványos gravitáció használata az erő és a nyomás meghatározásánál azt eredményezte, hogy a szükségesnél több mértékegységet határoztak meg.

A második világháború után a Nemzetközi Tiszta és Alkalmazott Fizikai Unió (IUPAP) és a francia kormány felkérte a BIPM-et, hogy vizsgálja meg a kérdést. 1948-ban a 9. CGPM felkérte a CIPM-et, hogy készítsen tanulmányt a tagállamok által használt mértékegységekről. A CIPM jelentést tett, és 1954-ben a 10. CGPM úgy döntött, hogy új mértékegységrendszert hoz létre. Hat alapegységet határoztak meg. Ezek a méter, a kilogramm, a másodperc, az amper, a Kelvin-fok (később átnevezték kelvinre) és a candela. Az új rendszert 1960-ban tették közzé. A 11. CGPM a Nemzetközi Egységrendszernek nevezte el. A rövid elnevezés az "SI" volt. Ez a francia elnevezésből származott, [Le Système international d'unités] hiba: {{lang}}: text has italic markup (help). A BIPM az SI-t "a modern metrikus rendszer"-ként írta le.

1960 óta a BIPM többször finomította az SI-t. A finomítások közé tartozik a nagy pontosságú mérések új módszereinek kidolgozása. Más finomítások közé tartoznak a definíciók részleteinek kisebb módosításai.

Koordinációs idő

Az atomóra lehetővé tette a nagyon pontos időmérést. A Föld lassul. A "dinoszauruszok idején" a Föld 23 óránként egyszer forgott. Ma már lehetséges a Föld forgásának vulkánok és cunamik által okozott változásait mérni. Ezt a Nemzetközi Földforgási Szolgálat (IERS) végzi. Az IERS szökőmásodperceket javasol, amikor és ahogyan arra szükség van. A méteregyezmény értelmében a BIPM feladata a világ több mint 200 atomórájának koordinálása. Ezek az órák 50 különböző nemzeti laboratóriumban találhatók.

Kölcsönös elismerési megállapodás (MRA)

Számos mérőeszközt rendszeres időközönként újra kell kalibrálni. Ilyen eszközök lehetnek például a benzinpumpák. Lehetnek mérlegek. Lehetnek összetett orvosi berendezések, például MRI-szkennerek. Az eszköz újrakalibrálásáról tanúsítványt állítanak ki. A kalibráláshoz használt készüléket is kalibrálni kell. Ezeket az eszközöket gyakran nemzeti mérésügyi laboratóriumban kalibrálják újra. Jogi problémák merülhetnek fel, ha az egyik országban elvégzett kalibrálást egy másik országban nem ismerik el.