A Mérték Egyezmény az a szerződés, amely 1875. május 20-án Párizsban jött létre, és amelyből megszületett a Nemzetközi Súly- és MértékügyiIrodát (BIPM). A BIPM egy kormányközi szervezet, amelynek feladata a mérési rendszerek nemzetközi harmonizálása, a mérések egységesítése és a mértékegységek nemzetközi nyomon követése. A szerződést kezdetben 17 ország írta alá, és azóta több állam csatlakozott hozzá.

Történet és alapvető intézkedések

A tagországok az egyezményben vállalták, hogy közösen finanszírozzák egy semleges területen működő laboratórium fenntartását, ahol a nemzetközi mértékprototípusok őrzése és karbantartása történik. Ennek megfelelően a BIPM-ben tartották az akkor érvényes nemzetközi méter és a nemzetközi kilogramm prototípusát, és a tagállamok országaiban őrzött nemzeti prototípusokat rendszeres időközönként összehasonlították a nemzetközi mintákkal. A rendszer célja volt, hogy a mérések nemzetközi szinten összehasonlíthatók és reprodukálhatók legyenek, és hogy a tagállamok rendszeresen találkozzanak és megvitassák a méréstechnika fejlődését.

Szervezeti felépítés

A Mérték Egyezmény alapján jöttek létre a jelenleg is működő döntéshozó és tanácsadó testületek:

  • CGPM (Conférence Générale des Poids et Mesures) – a tagállamok által alkotott általános konferencia, amely szabályokat és irányelveket fogad el;
  • CIPM (Comité International des Poids et Mesures) – a CGPM által választott nemzetközi bizottság, amely műszaki kérdésekben ad állandó irányítást;
  • BIPM – a tényleges laboratóriumi, méréstechnikai és adminisztratív tevékenységet végző hivatal, amely Sèvres-ben (Párizs közelében) működik.

E szervezetek felügyelik a méréstechnikai összehasonlításokat, tanúsítványokat adnak ki, és nemzetközi együttműködést koordinálnak a tudományos és ipari mérési gyakorlatban.

A Mérték Egyezmény kiterjesztése és az SI rendszere

1921-ben a szerződést kiterjesztették az elektromos és minden más fizikai mérésre, így a BIPM jogkörébe kerültek az elektromos és egyéb alapmennyiségek nemzetközi szabványainak kidolgozása is. Ennek a hosszú folyamatnak az egyik fontos állomása volt, hogy a BIPM dolgozta ki és tartja karban a Nemzetközi Egységrendszert (SI), amelyet hivatalosan 1960-ban fogadtak el. Az SI célja, hogy a tudományban és a mérnöki tudományokban használt mértékegységeket logikus és egységes rendszerben határozza meg, valamint egységes szabályokat adjon a fizikai mennyiségek leírására.

A 2019-es redefiníció és a modern SI

A tudomány és a technika fejlődése miatt az SI definícióit időről időre felülvizsgálják. A jelentős mérföldkő 2019-ben történt: ekkor lépett életbe az SI alapvető újradefiniálása, amelynek során a kilogramm, az amper, a kelvin és a mól definícióját a hagyományos prototípusokról az alapvető fizikai állandók fix numerikus értékeire alapozott meghatározások váltották fel. Az új SI hét konstanson nyugszik (például a fénysebesség, a Planck-állandó, az elemi töltés, a Boltzmann-állandó és az Avogadro-állandó), ami lehetővé teszi a mértékegységek reprodukálhatóságát laboratóriumi módszerekkel szerte a világon, anélkül hogy fizikai prototípusok lennének az alapok.

Ennek eredményeként a Le Grand K néven ismert nemzetközi prototípus kilogramm szerepe megszűnt mint mértékadó referencia; a BIPM továbbra is kulcsszereplő a definíciók megőrzésében, a kalibrációs láncok fenntartásában és a tagállami etalonok közötti rendszeres összehasonlítások szervezésében.

Jelentőség és jelenlegi helyzet

A Mérték Egyezmény és a BIPM munkája alapvető a nemzetközi kereskedelem, a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés számára: pontos és összehasonlítható mérések nélkül a modern ipar, energiaellátás, egészségügy és környezetvédelem működése nem lenne biztosítható. A tagállamok rendszeres egyeztetései és a nemzetközi együttműködések folyamatosan javítják a mérések pontosságát és megbízhatóságát.

2014-ben a BIPM-nek 55 tagállama volt; azóta a nemzetközi együttműködés tovább bővült, és a tagság folyamatosan növekszik. A BIPM tevékenysége ma is a mérési tudomány világának központi eleme, amely biztosítja az egységes és stabil mértékegység-rendszert a globális tudományos és gazdasági élet számára.