SI mértékegységrendszer
A nemzetközi mértékegységrendszer a metrikus rendszer szabványos, modern formája. A rendszer neve rövidíthető vagy rövidíthető SI-re, a francia Système International d'unités elnevezésből.
A Nemzetközi mértékegységrendszer egy olyan mérési rendszer, amely 7 alapegységen alapul: méter (hosszúság), kilogramm (tömeg), másodperc (idő), amper (elektromos áram), Kelvin (hőmérséklet), mol (mennyiség) és candela (fényerő). Ezek az alapegységek egymással kombinálva is használhatók. Így jönnek létre az SI származtatott mértékegységek, amelyek más mennyiségek, például a térfogat, az energia, a nyomás és a sebesség leírására használhatók.
A rendszert szinte világszerte használják. Csak Mianmar, Libéria és az Egyesült Államok nem használja az SI-t hivatalos mértékegységként. Ezekben az országokban azonban a tudományban és az orvostudományban általánosan használják az SI-t.
Kapcsolatok a hét SI-bázisegység-definíció között. Az óramutató járásával ellentétes irányban felülről: másodperc (idő), méter (hossz), amper (elektromos áram), kelvin (hőmérséklet), candela (fényerősség), mol (anyagmennyiség) és kilogramm (tömeg).
Történet és felhasználás
A metrikus rendszert Franciaországban az 1789-es francia forradalom után hozták létre. Az eredeti rendszerben csak két szabványos egység volt, a kilogramm és a méter. A metrikus rendszer a tudósok körében vált népszerűvé.
Az 1860-as években James Clerk Maxwell és William Thomson (a későbbi Lord Kelvin) három alapegységet - a hosszúságot, a tömeget és az időt - tartalmazó rendszert javasolt. A többi mértékegységet ebből a három alapegységből származtatták. Később ebből a javaslatból született meg a centiméter-gramm-másodperc mértékegységrendszer (CGS), amely a centimétert használta a hosszúság, a grammot a tömeg, a másodpercet pedig az idő alapegységeként. A rendszer az erő alapegységeként a dyne-t, az energia alapegységeként pedig az erg-et adta meg.
Ahogy a tudósok tanulmányozták az elektromosságot és a mágnesességet, rájöttek, hogy más alapegységekre van szükség e témák leírásához. A 20. század közepére a metrikus rendszer számos különböző változatát használták. Ez nagyon zavaró volt.
1954-ben a 9. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) létrehozta a Nemzetközi mértékegységrendszer első változatát. Az általuk használt hat alapegység a méter, a kilogramm, a másodperc, az amper, a Kelvin és a candela volt. A hetedik alapegység, a mól 1971-ben került hozzá.
Az SI ma már szinte mindenhol a világon használatos, kivéve az Egyesült Államokban, Libériában és Mianmarban, ahol még mindig széles körben használják a régebbi birodalmi mértékegységeket. Más országok, amelyek többsége történelmileg a Brit Birodalomhoz kötődik, lassan felváltják a régi birodalmi rendszert a metrikus rendszerrel, vagy mindkét rendszert egyszerre használják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nemzetközi mértékegységrendszer?
V: A Nemzetközi mértékegységrendszer a metrikus rendszer szabványos, modern formája. Ez egy 7 alapegységen alapuló mértékegységrendszer, amelyek egymással kombinálva SI-származékegységek létrehozására használhatók.
K: Mit jelent az SI?
V: Az SI a Systטme International d'unitיs (Nemzetközi Egységrendszer) rövidítése, amely a Nemzetközi Egységrendszer francia neve.
K: Mi a Nemzetközi Egységrendszer 7 alapegysége?
V: A Nemzetközi mértékegységrendszer 7 alapegysége a méter (hosszúság), a kilogramm (tömeg), a másodperc (idő), az amper (elektromos áram), a kelvin (hőmérséklet), a mol (mennyiség) és a candela (fényerő).
K: Hány ország használja az SI-t hivatalos mértékegységrendszerként?
V: Majdnem minden ország az SI-t használja hivatalos mértékegységként, csak Mianmar, Libéria és az Egyesült Államok nem használja hivatalosan.
K: A tudományban és az orvostudományban általánosan használják az SI-t, még akkor is, ha egyes országokban nem hivatalos rendszer?
V: Igen, annak ellenére, hogy néhány országban, például Mianmarban, Libériában és az Egyesült Államokban nem hivatalos rendszer, az SI-t a tudományban és az orvostudományban általánosan használják.
K: Vannak más olyan mennyiségek, amelyek leírhatók ezen alapegységek kombinálásával?
V: Igen, az alapegységek kombinálásával származtatott egységek hozhatók létre, amelyekkel más mennyiségek, például a térfogat, az energia, a nyomás és a sebesség leírhatók.
K: Milyen típusú méréseket fed le ez a rendszer ?
V: Ez a rendszer a hosszúsággal , a tömeggel , az idővel , az elektromos árammal , a hőmérséklettel , a mennyiséggel és a fényerősséggel kapcsolatos mérésekre terjed ki.
