Cunami

A cunami olyan természeti katasztrófa, amely az óceánban gyorsan mozgó hullámok sorozata, amelyeket erős földrengések, vulkánkitörések, földcsuszamlások, vagy egyszerűen egy aszteroida vagy meteor becsapódása okoz az óceánban. A cunami nagyon hosszú hullámhosszú. Több száz kilométer hosszú is lehet. A cunami általában hirtelen indul. A hullámok kis energiaveszteséggel, nagy sebességgel haladnak át az óceánon. Elvihetik a homokot a partokról, fákat pusztíthatnak el, járműveket, házakat dobálhatnak és ránthatnak, sőt egész városokat is elpusztíthatnak. Cunamit okozhat még az is, ha egy meteorit csapódik a földfelszínbe, bár ez nagyon ritka. A cunami általában a Csendes-óceánban fordul elő, különösen az úgynevezett tűzgyűrűben, de bármelyik nagy víztömegben előfordulhat.

A víz gyakran visszahúzódik a tengerpartról a hullámperiódus felénél, mielőtt a hullám elérné a partot. Ha a part lejtése nem meredek, a víz akár több száz métert is visszahúzódhat. Azok az emberek, akik nem tudnak a veszélyről, gyakran a parton maradnak.

A cunamikat nem lehet megelőzni. Vannak azonban módszerek, amelyekkel megakadályozhatjuk, hogy a szökőár miatt emberek haljanak meg. A nemzetközi és regionális figyelmeztető rendszerek, különösen a Csendes-óceánra vonatkozóan, még azelőtt riasztást adnak ki, hogy a nagy hullámok elérnék a partot. Mivel a cunamit okozó földrengés már azelőtt érezhető, hogy a hullám elérné a partot, az embereket figyelmeztetni lehet, hogy biztonságos helyre menjenek.

A cunamikat gyakran nevezik szökőárhullámoknak, mivel általában lassabban emelkednek és süllyednek, mint a közönséges óceáni felszíni hullámok. Ez az elnevezés félrevezető, mivel a cunamiknak semmi közük az árapályokhoz; csupán az óceánban gyorsan mozgó hullámok sorozataként lassan emelkednek, amelyeket erős földrengések vagy vulkánkitörések okoznak.

A dokumentált történelem leghalálosabb cunamija 2004. december 26-án volt, és 2004-es indiai-óceáni cunami néven ismert. Egy földrengés okozta. A földrengés erőssége a Moment erősségi skálán 9,3 volt. A középpontja az óceánban volt, az indonéziai Szumátra partjainak közelében. A katasztrófa következtében több mint 215 000 ember halt meg, főként az Indiai-óceán partjainál. Az óriási hullám nagyon gyorsan mozgott. Indonéziában, SríLankán, Thaiföldön, Indiában, Szomáliában és más nemzeteknél több ezer ember halt meg vagy sérült meg általa.

A valaha volt legdrágább cunami mégis a 2011-es tohokui földrengés és szökőár volt. A japán kormánynak állítólag mintegy 150 milliárd dollárjába került, ami körülbelül 12 billió jennek felel meg. Hatalmas távolságot tett meg a szárazföld belsejében, és egyben a történelem 4. legnagyobb cunamija.

Van egy másik cunami-típus, az úgynevezett megacunami, amely főként az óceánt érő külső behatások, például aszteroida- vagy meteorbecsapódás, földcsuszamlás, sziklaomlás stb. következtében keletkezik.

A 2004-ben Thaiföldön bekövetkezett szökőár. A háttérben a pálmafák mögött a hullám vize látható.Zoom
A 2004-ben Thaiföldön bekövetkezett szökőár. A háttérben a pálmafák mögött a hullám vize látható.

A 2011-es Sendai szökőár becsült utazási idejének előrejelzési térképe, Japán.Zoom
A 2011-es Sendai szökőár becsült utazási idejének előrejelzési térképe, Japán.

Túlélő cunamik

A cunamik nagyon erősek, és sok kilométerre a szárazföld belsejébe is eljuthatnak. Körülbelül 5-10 perccel a cunami lecsapódása előtt a tenger szokatlanul nagy távolságra húzódik vissza. Ez egy figyelmeztetés arra, hogy cunami következhet be.

Az evakuálás legjobb módja, ha egy magasabban fekvő területre mászik. Ha valaki furcsa vagy szokatlan viselkedést észlel az állatokon, azt is vegye figyelmeztetésnek, és menjen a szárazföld belsejébe. Ha azonban még mindig úgy tűnik, hogy a hullám elnyelheti az illetőt, a legmegfelelőbb alternatíva az lesz, ha valami stabilabb dologba, például egy fába kapaszkodik, hogy ne ragadja el teljesen és ne sérüljön meg.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a cunami?


V: A cunami egy természeti katasztrófa, amely az óceánban gyorsan mozgó hullámok sorozata, amelyet erős földrengések, vulkánkitörések, földcsuszamlások, vagy egyszerűen egy aszteroida vagy meteor becsapódása okoz az óceán belsejében.

K: Hogyan kezdődik egy cunami?


V: A cunami kis hullámként indul, és hirtelen nagyobb hullámmá növekszik. A hullámok kis energiaveszteséggel, nagy sebességgel haladnak át az óceánon.

K: Hol fordulnak elő általában a cunamik?


V: A cunamik általában a Csendes-óceánban fordulnak elő, különösen az úgynevezett tűzgyűrűben, de bármely nagy víztömegben, például tavakban és tengerekben is előfordulhatnak.

K: Mi történik, ha a part lejtése nem meredek, amikor cunami keletkezik?


V: Ha a part lejtése nem meredek, akkor a víz több száz métert is visszahúzódhat. Azok az emberek, akik nem tudnak erről a veszélyről, gyakran a parton maradnak.

K: Van-e mód a cunamik megelőzésére?


V: A cunamikat nem lehet megelőzni, de vannak olyan módszerek, amelyekkel megakadályozható, hogy az emberek meghaljanak miattuk, például a nemzetközi és regionális figyelmeztető rendszerek, amelyek riasztást adnak ki, mielőtt a nagy hullámok elérnék a partot.

K: Melyik típusú cunami volt a leghalálosabb?



V: A dokumentált történelemben a leghalálosabb szökőár 2004. december 26-án volt, és 2004-es indiai-óceáni cunami néven ismert. Egy 9,1-es erősségű földrengés okozta Szumátra közelében, Indonéziában, ami több mint 230 000 halálos áldozatot követelt, főként az Indiai-óceán partjainál.

K: Milyen típusú cunami fordul elő ritkán?


V: Megacunami, amely főként az óceánokat érő külső hatások, például aszteroida- vagy meteorbecsapódások, földcsuszamlások vagy kőzetcsuszamlások miatt következik be, ritkán fordul elő.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3