Az AH-64 Apache egy harci helikopter, amely 1975-ben repült először, és 1984 óta gyártják. A Hughes Helicopters tervezte, de később a McDonnell Douglas, majd a Boeing lett belőle. Úgy tervezték, hogy a földön lévő dolgokat támadja meg a katonák megsegítésére. Ennek érdekében 16 AGM-114 Hellfire rakétát, valamint rakétakapszulákat és egy 30 mm-es lánctalpas ágyút tud hordozni, amely percenként 625 lövést képes leadni. Összesen 1200 lövedéket képes magával vinni. Olyan rakétákat is hordozhat, mint az AIM-9 Sidewinder, hogy a levegőben lelőhessen dolgokat, ha vadászgépek vagy más helikopterek támadják.

Történet és fejlesztés

Az AH-64-et eredetileg a páncéltörő és csapatkísérő feladatokra fejlesztették ki, különös tekintettel a harckocsik elleni harcra. A gépet a Hughes Helicopters tervezte az 1970-es években; később a gyártást és fejlesztést átvette a McDonnell Douglas, majd a Boeing. Az évek során több fő változat jelent meg: az AH-64A (kezdeti sorozat), az AH-64D „Longbow” (megjavított avionika és tűzvezető radar), valamint a modernizált AH-64E (korábban Block III), amely erősebb hajtóműveket, fejlettebb elektronikát és hálózatképességet kapott.

Felépítés és fő rendszerek

  • Legénység: 2 fő (pilóta és fegyverkezelő, tandem ülésekben).
  • Hajtóművek: két General Electric T700 sorozatú gázturbinás motor (változattól függően eltérő teljesítményszint).
  • Szenzorok és célzó rendszerek: TADS (Target Acquisition and Designation System) és PNVS (Pilot Night Vision System) az alapváltozatokban; a D/E változatokra szerelhető a tetején elhelyezett Longbow milliméterhullámú tűzvezető radar, amely rossz látási viszonyok között is lehetővé teszi a gyors felderítést és célpriorizálást.
  • Védelem: páncélozott pilótafülke, redundáns rendszerek, önvédelmi elektronika és chaff/flare elleni rendszerek; a konstrukciót úgy alakították ki, hogy a túlélőképesség magas legyen a csatatéren.

Műszaki adatok (tipikus értékek, változattól függően eltérhetnek)

  • Főrotor átmérő: kb. 14,6 m
  • Hossz (rotorral): ~17,7 m
  • Magasság: kb. 3,9–4,0 m
  • Max. sebesség: ~290–300 km/h
  • Gazdaságos repülési tartomány / harci sugár: a Kiépítéstől függően néhány száz kilométer (harci üzemmódban jellemzően 200–480 km körül), ferry tartomány nagyságrendileg nagyobb külső üzemanyagtartályokkal.
  • Max. felszállósúly: változó, tipikusan ~10–11 tonna körül

Fegyverzet és külső terhelés

Az AH-64 fegyverzete rugalmasan konfigurálható különféle feladatokra:

  • M230 30 mm-es láncfegyver: orrkopter alatti tornyocskában elhelyezett ágyú, ~625 lövés/perc, kb. 1 200 lőszerrel (változattól függően ez a szám eltérhet).
  • AGM-114 Hellfire: páncéltörő vezérelt rakéták — a helikopter tipikusan 16 darab Hellfire-t vihet (két oldalsó indítótömbben).
  • Hidra-70 típusú nem irányított rakétakapszulák: 7- vagy 19-csöves indítók, különböző harci fej opciókkal (fragmentáció, kumulatív, gyújtós, stb.).
  • Levegő-levegő önvédelmi fegyverzet: egyes külföldi konfigurációk AIM-9 Sidewinder vagy egyéb rövid hatótávolságú légiharc-rakétákat alkalmaznak önvédelemre.

Variánsok és korszerűsítések

  • AH-64A: alapváltozat, a kezdeti üzembe helyezés alapja.
  • AH-64D Longbow: integrált Longbow radar és korszerű tűzvezető rendszer; javított éjszakai és rossz időben történő harcászati képességek.
  • AH-64E (Guardian): modernebb hajtóművek, jobb hajtómű-teljesítmény, frissített avionika, hálózatba kapcsolhatóság, UAV-k irányításának képessége és jobb üzemanyag-hatékonyság; a legkorszerűbb változat a szolgálatban álló gépek között.

Éles alkalmazások és felhasználók

Az Apache-k széles körben alkalmazottak: a legismertebb felhasználó az Egyesült Államok, de több mint tucatnyi ország üzemelteti (például az Egyesült Királyság, Izrael, Japán, Hollandia, Görögország, Szaúd-Arábia, Egyiptom, India és mások). Az AH-64 jelentős szerepet játszott a Perzsa-öböl háborúiban, az iraki háborúkban, Afganisztánban és más konfliktusokban, elsősorban páncéltörő és kísérő feladatokban, de a korszerű szenzorok miatt felderítési és célmegjelölési szerepekben is hatékony.

Miért fontos az AH-64?

Az AH-64 kombinálja a páncéltörő képességet, a fejlett érzékelőket és a túlélőképességet, így az egyik legfontosabb hadszíntéri eszköz a modern szárazföldi hadviselésben. A folyamatos fejlesztések (Longbow, Block fejlesztések, AH-64E) biztosítják, hogy a platform alkalmazkodni tudjon a változó harctéri követelményekhez, például hálózatközpontú műveletekhez és UAV-integrációhoz.