Kubit – az ókori hosszúságmérték: definíció, mértékek (cm, hüvelyk)

Kubit — az ókori hosszúságmérték története, definíciója és pontos átváltásai cm-re és hüvelykre; táblázatok, példák és történelmi variánsok egy helyen.

A kubit (más írásmóddal cubit) az ókori népek által használt, emberi testméreteken alapuló hosszúságmértékek gyűjtőneve, és az egyik legrégebben feljegyzett hosszúsági egység. Alapvetően az ember alkarjának hosszához viszonyították: a könyök és a hüvelykujj között mért távolság volt a kiindulópont, amit építkezésnél, kötél- és textíliák megmérésénél, valamint fa- és kő megmunkálásánál alkalmaztak. Az egyiptomi kubitnak saját hieroglifája is ismert, amely ezt a mértéket ábrázolja. A kubitet az ókorban, a középkorban és egészen a kora újkorig használták különböző változatokban.

Definíció és felosztás

A kubit lényege az emberi testhez kötődő viszonyítás: tipikusan a könyöktől a hüvelykujjig (vagy más pontosabb definíciókban a könyöktől az ujjbegyig vagy tenyérig) mért távolság. Gyakran felosztották kisebb egységekre, például tenyérre és ujjpercekre (számjegyre).

• Alapfelosztás: általában 1 kubit = 6 tenyér = 24 ujjperc (digit).
• Ha például egy kubitet a gyakori, angolszász definíció szerint 18 hüvelyknek (18 in) tekintünk, akkor ez 45,72 cm-nek felel meg. Ebből adódóan egy tenyér ≈ 7,62 cm, egy ujjperc ≈ 1,905 cm.

Történeti és földrajzi változatok

A kubit hossza nem volt egységes: kultúránként és koronként eltérő mértékeket használtak. Néhány jellemző példa:

• Általános (természetes) kubit: sok törzsies és későbbi európai rendszerben 1,5 láb, azaz 18 hüvelyk ≈ 45,72 cm. Ezt a változatot említik mint a "természetes cubitot", és előfordult a római és görög rendszerekben is.
• Egyiptomi royal cubit (királyi kubit): az egyiptomi mérésekben ismert a hosszabb, szabványosított "royal cubit", amely kb. 52,3–52,4 cm (kb. 20,6 in) volt; erre épültek a kő- és építési mérnöki pontosságot igénylő munkák. A régészeti leletek között találhatók mérőrudak, amelyek ezt mutatják.
• Héber (amáh): a bibliai héber mérték, a amah (kubitszerű egység) is változó volt: sok forrásban kb. 44–52 cm közötti értékek fordulnak elő (attól függően, hogy "kis" vagy "nagy/hossszú" amáhról van-e szó).
• Hosszabb variánsok: helyenként 7, 8 vagy akár 9 tenyérből álló kubitváltozatok is előfordultak (pl. 7 tenyér ≈ 21 in, 8 tenyér ≈ 24 in stb.), ezek speciális, „hosszabb” vagy „királyi” típusoknak felelnek meg.

Méretek és átváltások (példák)

Az alábbi számok szemléltető jellegűek; a kubit értéke kultúránként eltérhet. A gyakori, 18 hüvelykes (1½ láb) alapból számolva:

• 6 tenyér = 24 ujjperc = 1 kubit ≈ 45,72 cm vagy 18 hüvelyk (1,50 ft)
• 7 tenyér (hosszabb/királyi változat) ≈ 53,34 cm vagy 21 hüvelyk (1,75 ft)
• 8 tenyér ≈ 60,96 cm vagy 24 hüvelyk (2,00 ft)
• 9 tenyér ≈ 68,58 cm vagy 27 hüvelyk (2,25 ft)

Megjegyzés: más források és régészeti mérések (például az egyiptomi royal cubit esetén) kissé eltérő centiméterértékeket adnak (pl. royal cubit ≈ 52,3 cm). A pontos átváltáshoz mindig érdemes megadni, melyik kultúra/standard szerepel a forrásban.

Történeti használat és példák

• A kubitot széles körben használták építészetben (templomok, piramisok, házak), hajóépítésben és földmérésben.
• Számos ókori építmény és műtárgy méretei kubitben lettek megadva — ezért fontos a kubit pontos változatának ismerete a rekonstrukciók és arányok helyes értelmezéséhez.
• Bibliai leírások (például Noé bárkájának vagy Salamon templomának méretei) kubitben szerepelnek; modern átváltásuk nagymértékben függ a választott kubitdefiníciótól.
• A késő ókorból ismert a római singcsont (ulna) megnevezés is: léteztek olyan, a csípőtől a kinyújtott ellentétes kar ujjaiig mért, kb. négy láb (≈ 120 cm) hosszúságú mértékegységek, amelyek inkább nagyobb hatótávolságok mérésére szolgáltak.

Az angol yard és az ell

Az angol yard hosszú jogi múltra tekint vissza, de eredete nem teljesen tisztázott. Az angol ell az európai kereskedelemben egy nagyobb, ún. "nagy cubit"-hez hasonló egység volt: általában 15 tenyérnyi, kb. 114 cm, azaz 45 hüvelyk (3,75 láb).

Változékonyság és szabványosítás

A kubit sokszínűsége miatt modern átlagolások és különböző források különböző értékeket adhatnak meg. Régészeti leletek — például egyiptomi mérőrudak — azonban arra utalnak, hogy egyes civilizációk igyekeztek szabványosítani a kubitet, különösen építészeti és mérnöki munkák esetén. Mivel a kubit alapja az emberi test, természetes módon fennállt a lokális eltérés lehetősége is.

Összefoglalás

A kubit egy pragmatikus, testméretekre épülő ókori hosszúságmérték, amelynek pontos hossza változott idővel és helyenként. Gyakori alapértéke az ún. természetes kubit ≈ 45,72 cm (18 in), de léteztek hosszabb, például egyiptomi "royal" és egyéb regionális változatok is. Az átváltásnál mindig figyelembe kell venni, melyik kultúra vagy korszak standardjából indulunk ki.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a cubit?

K: Milyen hosszú egy természetes cubit?

K: Milyen más, a cubithoz hasonló mértékegységek vannak?

K: Mi a római singcsont?

K: Honnan származik az angol yard?

K: Mi az az ell?

Keresés betűvel