Azali (azali babizmus) — iráni egyistenhívő vallás, Subh-i-Azal alapította
Azali (azali babizmus) — 19. századi iráni monoteista vallás, Subh-i-Azal alapította; tanításai perzsa, zoroasztrián és dél-ázsiai hitrendszereken alapulnak.
Az azali vallás perzsa: ازلي vagy azali babizmus (röviden: azali) egy iráni vallás, amelyet az 1860-as években alapított Subh-i-Azal.
Az azali egyistenhívő vallás, egy istenben hisz. Tanítása az ábrahámi és a régi iráni vallásokból, mint a zoroasztrizmus, valamint az indiai buddhizmusból, hinduizmusból és szikhizmusból származik.
Mind az azali, mind a baha'i hit elszakadt a baján vallástól (babizmus), de egyesek az azali vallást a babizmus egyik részeként tartják számon.
Történeti háttér
A mozgalom gyökerei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Báb (Siyyid ʻAlí Muḥammad Shírází) tevékenysége új vallási irányzatot indított Perzsiában. A Báb kivégzése (1850) után a közösségen belül vezetői viták és szakadás alakult ki. Subh-i-Azal (születési nevén Mirza Yahya Nuri, 1831–1912) a bábisták egy csoportjának vezetőjeként lépett fel, és őt tekintették sokan a Báb helyettesének vagy örökösének.
Az 1860–1870-es években a mozgalom kettéválása élesedett: egyik ága Subh-i-Azal követőihez kötődött (azalik), míg mások Baháʼuʼlláh tanításait követték, aki később a baháʼí hit megalapítója lett. Subh-i-Azal konfliktusai és a belső nézeteltérések miatt az oszmán hatóságok őt száműzték, végül Cipruson élt száműzetésben, ahol 1912-ben halt meg.
Hitelvek és gyakorlatok
- Monoteizmus: az azali tanítás középpontjában egyetlen Istenbe vetett hit áll.
- Eredet és szintézis: tanításai ötvözik a perzsa vallási hagyományokat és különböző indiai vallási elemeket; hangsúlyosak az etikai és erkölcsi normák, valamint az apokaliptikus és messiási várakozások sajátos értelmezései.
- Vallási autoritás: az azalik a Báb örökségét és jogait hangsúlyozták, de elutasították Baháʼuʼlláh következő, messiási igényét, amely a baháʼí hit alapját képezte.
- Gyakorlatok: a gyakorlatok és rituálék nem egységesek, sok közösség inkább zárt, családi vagy helyi módon tartotta fenn hagyományait; a közösségi szervezettség alacsonyabb szintű volt a baháʼí mozgalomhoz képest.
Kapcsolat a babizmussal és a bahá'í hittel
Az azali mozgalom közvetlenül a babizmus folytatásának tekinthető, mivel vezetője és követői a Báb munkásságát kívánták megőrizni. A későbbi évtizedekben azonban a bahá'í hittel keletkezett szakadás miatt a két irányzat között éles viták és versengés zajlott a bábista örökség értelmezéséért.
A bahá'í közösség jelentősebb nemzetközi szervezettsége és missziós tevékenysége miatt gyorsabban nőtt, míg az azalik nagy része regionálisan maradt, és idővel létszáma csökkent.
Jelenlegi státusz és elterjedés
Napjainkban az azali közösség nagyon kis létszámú, sokak szerint csak elvétve találhatók aktív követők Iránban és a perzsa diaszpórában. A mozgalom részben asszimilálódott más helyi vallási irányzatokkal, részben pedig titkosabb, zárt közösségi formákban maradt fenn. A pontos létszámok ismeretlenek, és a történelem során többször elszenvedett üldöztetés, belső megosztottság és kivándorlás miatt az azali hagyományok egy része megritkult.
Fontos személyek
- Subh-i-Azal (Mirza Yahya Nuri): az azali mozgalom jellegzetes vezetője és a közösség egyik első alakja.
- A Báb (Siyyid ʻAlí Muḥammad Shírází): a babizmus alapítója, akinek tanításai köré az azali és a bahá'í mozgalmak kialakultak.
Összefoglalva: az azali (azali babizmus) egy kis létszámú, történelmileg a babizmusból (baján) kifejlődött iráni eredetű vallási irányzat, amely monoteista elveket vall, és amelyet Subh-i-Azal személye és irányítása fémjelezett. A mozgalom kulturális és vallási öröksége szoros kapcsolatban áll a perzsa vallási tradíciókkal, ugyanakkor a modern időkben jelentősen visszaszorult és kevés önálló közösségben őrizték meg tanításait.
Kérdések és válaszok
K: Mi az azali vallás?
V: Az azali egy monoteista vallás, amelyet Subh-i-Azal alapított az 1860-as években, és amely az ábrahámi és régi iráni vallásokból, mint a zoroasztrizmus és az indiaiakból, mint a buddhizmus, a hinduizmus és a szikhizmus, származik.
K: Ki alapította az azali vallást?
V: Az azali vallást Subh-i-Azal alapította.
K: Miben hisz az azali vallás?
V: Az azali vallás egy istenben hisz, és monoteista vallás.
K: Mire épülnek az azali vallás tanításai?
V: Az azali vallás tanításai az ábrahámi és a régi iráni vallásokon, például a zoroasztrizmuson és az indiai, például a buddhizmuson, a hinduizmuson és a szikhizmuson alapulnak.
K: Hogyan kapcsolódik az azali vallás a babizmushoz?
V: Mind az Azali, mind a Baha'i hit a baján vallásból (babizmus) szakadt ki, de egyesek az Azali vallást a babizmus egyik részeként kategorizálják.
K: Az azali a babizmus egyik részlege?
V: Egyesek az azali vallást a babizmus egyik részlegeként kategorizálják, de ez egy különálló vallás.
K: Mikor alapították az azali vallást?
V: Az azali vallást az 1860-as években alapították.
Keres