Jelenség (fenomén): definíció, etimológia és jelentések

Jelenség: részletes definíció, görög etimológia és különböző jelentések — tudományos és hétköznapi értelmezések egy helyen.

A jelenség (görögül: φαινόμενον, többes száma φαινόμενα, latinul phaenomenon) általában megfigyelhető eseményt vagy olyan dolgokat jelent, amelyek láthatóan, érzékelhetően megjelennek. Szószerinti értelmezésben „az, ami megjelenik, ami látható”.

Etimológia

A szó a görög φαινόμενον (phainómenon, „megjelenés”) főnévből származik, amely a φαίνειν (phainein, „megmutatni, megjelenni”) igére vezethető vissza. A görög forma később latin közvetítéssel (phaenomenon) került az európai nyelvekbe; például a francia phénomène, a német Phänomen és az angol phenomenon is ebből ered. A magyarban mind a semleges, leíró értelemben használt jelenség, mind a stilizált, idegen eredetű fenomén előfordul.

Jelentések és használat

• Tudományos, leíró értelem: megfigyelhető, méréssel vagy szemlélettel rögzíthető eseményekre vagy folyamatokra használjuk (például fizikai vagy meteorológiai jelenségek: viharok, napfogyatkozás, sarki fény). Itt a hangsúly az észlelhetőségen és a megfigyelésen van.
• Filozófiai értelem: a jelenség gyakran azt jelöli, ami megjelenik a tudat számára, szemben a „dolog-magam”-mal (a görög/latin eredetű „noumenon” fogalmával). A jelenség tehát az, amit tapasztalunk, míg az „igenyemélyes” vagy rejtett valóság más elméleti kategóriák tárgya lehet.
• Köznyelvi és stilisztikai használat: a „fenomén” szó gyakran különleges, feltűnő, váratlan eseményre, illetve kivételes teljesítményű személyre utal (például „zenei fenomén”, „társadalmi jelenségként megjelenő szenzáció”). Ebben az értelemben a „fenomén” közelebb áll a „szenzáció” vagy „csodajelenség” fogalmához.

Nyelvtani megjegyzések

A magyarban a külföldi fenomén szónak általában a többes száma fenomének. Tudományos vagy stilizált szövegekben néha előfordul a görög/latin többes számú forma, fenoména, de ez kevésbé általános. A semleges magyar megfelelő a „jelenség”, többes száma „jelenségek”.

Ellentétek és kapcsolódó fogalmak

Antonimája a lathomenon néven említett régi görög ellentét, amelyet olyasmiként írnak le, hogy „valami, ami a felszín alatt van”, azaz rejtett, nem megjelenő. A filozófiában ehhez kapcsolódik a „noumenon” (a dolog önmagában, amely nem feltétlenül jelenik meg a tapasztalatban) fogalma is.

Példák

• Természeti jelenség: a sarki fény egy látványos meteorológiai és ionoszférikus jelenség.
• Társadalmi jelenség: a tömeges migráció mint társadalmi jelenség számos oka és következménye van.
• Köznyelvi használat: „A fiatal zenész valódi fenomén — világszerte rajonganak érte.”

Összefoglalva: a „jelenség” tágabb, leíró értelemben használt szó a megjelenő, megfigyelhető dolgokra; a „fenomén” pedig gyakran hangsúlyosan ritka, feltűnő vagy kivételes eseteket jelöl, illetve idegen eredete miatt stilisztikailag markánsabb alternatíva.

Keresés betűvel