Ravi folyó — Pandzsáb, India és Pakisztán: forrás, útvonal, jelentőség

Ismerje meg a Ravi folyó forrását, útvonalát és történelmi-gazdasági jelentőségét Pandzsábban, India és Pakisztán határán.

A Ravi folyó (urdu: راوی ), (szanszkrit: रवि, pandzsábi: ਰਾਵੀ), egy jelentős folyó, amely India és Pakisztán területén folyik. Egyike annak az öt folyónak, amely Pandzsáb (azaz „öt folyó földje”) nevét adja.

Forrás és útvonal

A folyó a Himalájában, az indiai Himachal Pradesh állam Chamba körzetében ered. Innen északnyugat felé haladva Dalhousie közelében délnyugati irányba fordul, majd a Dhaola Dhar hegységben mély szurdokot vágva halad tovább. Madhopur környékén kilép a Pandzsáb síkságra, egy rövid szakaszon az indiai–pakisztáni határ mentén folyik, majd belép Pakisztánba, végül egyesül a Csenab folyóval.

Hossz, vízgyűjtő és hidrológia

A folyó hossza körülbelül 720 km. A Ravi vízhozama részben a Himalája hóolvadékából, részben a monszun csapadékából származik, ezért évszakos ingadozás jellemzi: a nyári monszun időszakban lényegesen megnő a vízhozam és a kockázata az áradásoknak, míg télen alacsonyabb a vízszint. A folyó hordaléka és eróziós hatása jelentős, különösen a völgyekben és a hegyvidéki szakaszokon.

Hasznosítás, műtárgyak és öntözés

A Ravi vizét hagyományosan öntözésre és mezőgazdasági célokra használják mind India, mind Pakisztán területén. Jelentős vízügyi és energiaépítési műtárgyak épültek a folyóra és annak mellékfolyóira:

• Madhopur Headworks és az innen kiágazó öntözőcsatornák (India) — fontos szerepük van a pandzsábi síkság öntözésében.
• Ranjit Sagar (Thein) gát — a folyó indiai részén található nagyobb tározó- és energiatermelő műtárgy, amely öntözést és villamosenergia-termelést szolgál.
• Pakisztáni oldalon több helyen kezelési és fejlesztési tervek (pl. folyóparti rehabilitáció, városfejlesztési projektek) indultak, különösen a Lahore környékén.

Vízjog és nemzetközi megállapodások

A Ravi vízkészleteit az Indus Vízügyi Szerződés (1960) keretében osztották fel. A szerződés és az abból eredő indiai–pakisztáni vízügyi rendszerek (Indus Basin Project) szabályozzák a keleti (Ravi, Beas, Sutlej) és a nyugati folyók (Indus, Jhelum, Chenab) használatát, beleértve az átadások, tározók és csatornák működtetését, valamint a vízhasználat ütemezését és felügyeletét. A megállapodás alapvetően stabil keretet adott a folyók átlépő használatához, bár időről időre felmerülnek viták és tárgyalások a vízhozamok és fejlesztések miatt.

Kultúra, történelem és jelentőség

A Ravi régi történelmi és kulturális vonatkozásaival is kiemelkedik: a védikus időkben Parushani vagy Iravati néven ismerték, míg az ókori görögök Hydraotesként említették. A folyó partján fekvő városok és települések évszázadok óta táplálják a helyi civilizációt. A folyót gyakran nevezik "Lahore folyójának", mivel a nagyváros a keleti partján fekszik; nyugati partján található a híres Shahdara, ahol Dzsahangir és Noor Dzsahán sírja van.

Ökológia és környezeti kihívások

A Ravi ökológiai állapota több kihívással néz szembe:

• Vízszennyezés: különösen a városi és ipari szennyeződések, valamint a nem kezelt szennyvizek problémát jelentenek a síksági szakaszokon, például Lahore környékén.
• Vízvétel és elterelések: az intenzív öntözés és a tározók csökkenthetik a folyó természetes vízhozamát, ami hatással van a vízi élővilágra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra.
• Árvízveszély: a monszun időszakban a magas vízhozamok miatt gyakoriak az áradások, amelyek mezőgazdasági területeket és településeket érinthetnek.

Ennek kezelése érdekében mindkét országban indultak kezdeményezések a folyó partjainak rehabilitációjára, a vízminőség javítására és a fenntartható vízgazdálkodás erősítésére.

Főbb települések a folyó mentén

• Lahore (keleti part) — nagy kulturális és gazdasági központ Pakisztánban.
• Shahdara — történelmi jelentőségű hely, a császári síremlékekkel.
• India oldalon kisebb városok és falvak a Himachal–Pandzsáb átmeneti zónában, valamint a síkság öntözött területei.

Összefoglalva, a Ravi folyó fontos szerepet tölt be mind vízgazdálkodási, mind kulturális szempontból a régióban: forrásvidékei hidrológiai értéket képviselnek, síksági szakaszai pedig mezőgazdasági termelést és városi életet tartanak fenn. Ugyanakkor a fenntartható használat és a környezeti védelem továbbra is kulcskérdés a folyó jövője számára.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Ravi folyó?

K: Milyen ősi neveket használtak a Ravi folyónál?

K: Honnan ered a Ravi folyó?

K: Milyen hosszú a folyó teljes hossza?

K: Milyen megállapodás szabályozza a folyó vizének elosztását?

K: Milyen városok találhatók a folyó mindkét partján?

Keresés betűvel