A gyarmatosítás története
A gyarmatosítás története több ezer évre nyúlik vissza, a gyarmatosítás egy ország egy másik országtól való átvétele. Az ókorban olyan népek, mint a hettiták és az inkák is részt vettek a gyarmatosításban.
A gyarmatosítás szót azonban általában az európai tengerentúli birodalmakra használják, nem pedig a szárazföldi birodalmakra. A tengerentúli birodalmak közé tartozik a brit uralom Indiában és a francia uralom Algériában - mindkettőt csak hajókkal lehetett elérni.
A szárazföldi alapú birodalmakat általában imperializmusként írják le, és ide tartoznak:
- A Mongol Birodalom, egy nagy birodalom, amely a Csendes-óceán nyugati részétől Kelet-Európáig terjedt.
- Nagy Sándor birodalma
- Az Omajjád Kalifátus
- A Perzsa Birodalom
- A Római Birodalom
- A Bizánci Birodalom.
Az Oszmán Birodalom a Földközi-tengeren, Észak-Afrikában és Dél-Európában jött létre, és a világ más részeinek európai gyarmatosítása idején létezett.
Az európai gyarmatosítás a tizenötödik században kezdődött, amikor a spanyolok és a portugálok megkezdték Amerika, valamint Afrika, a Közel-Kelet, India és Kelet-Ázsia partjainak felfedezését.
A tizenhatodik és tizenhetedik században Anglia, Franciaország és Hollandia saját tengerentúli birodalmakat hozott létre. A tizennyolcadik század végén és a tizenkilencedik század elején azonban számos európai gyarmat Amerikában elnyerte függetlenségét.
Spanyolország és Portugália meggyengült az újvilági gyarmataik elvesztése után, és nem tudták visszaszerezni korábbi hatalmukat. Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia azonban Dél-Afrika, India és Délkelet-Ázsia felé fordította figyelmét, és terjeszkedni kezdett.
A tizenkilencedik században Európa iparosodott, a népesség megnőtt, a hadseregek szervezettebbé váltak, és a gyárakban jobb fegyvereket gyártottak. Ez az időszak az új imperializmus korszakaként vált ismertté. Az európai hatalmak nagyon gyorsan képesek voltak területeket elfoglalni, és ide tartozott az Afrikáért folytatott küzdelem is.
Az első világháború után a háborút elvesztett európai országoknak át kellett adniuk gyarmataikat a háborút megnyerő országoknak. Például a háborút megnyerő Nagy-Britannia átvette Tanzániát Németországtól (amelyik elvesztette a háborút).
A második világháború után azonban Európa gyarmatai elkezdtek függetlenné válni. 1999-ben Portugália visszaadta Kínának Európa utolsó ázsiai gyarmatát, Makaót, és ezzel véget ért egy ötszáz évig tartó korszak.
Európai követelések Afrikában, 1914, az Afrikáért folytatott küzdelem után.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a gyarmatosítás?
V: A gyarmatosítás egy országnak egy másik által történő elfoglalása.
K: Mikor kezdődött az európai gyarmatosítás?
V: Az európai gyarmatosítás a XV. században kezdődött, amikor a spanyolok és a portugálok elkezdték felfedezni Amerikát, valamint Afrika, a Közel-Kelet, India és Kelet-Ázsia partjait.
K: Mit neveztek az új imperializmus korszakának?
V: A tizenkilencedik századot az új imperializmus korszakaként ismerték, mivel Európában megindult az iparosodás, nőtt a népesség nagysága, szervezettebb hadseregek alakultak ki, a gyárakban gyártott jobb fegyverekkel.
K: Kik voltak azok az ősi népek, amelyek részt vettek a gyarmatosításban?
V: Olyan ősi népek, mint a hettiták és az inkák is részt vettek a gyarmatosításban.
K: Hogyan váltak függetlenné Európa gyarmatai a második világháború után?
V: A II. világháború után Európa gyarmatai elkezdtek függetlenné válni, mivel az I. világháborúban vesztes országoknak át kellett adniuk gyarmataikat azoknak, akik győztek.
K: Milyen példák vannak a szárazföldi birodalmakra?
V: A szárazföldi birodalmakra példák: A mongol birodalom, Nagy Sándor birodalma, az Omajjád Kalifátus, a Perzsa Birodalom, a Római Birodalom és a Bizánci Birodalom.
K: Mikor adta vissza Portugália utolsó ázsiai gyarmatát Kínának?
V: Portugália 1999-ben adta vissza utolsó ázsiai gyarmatát (Makaó) Kínának, és ezzel lezárult egy ötszáz évig tartó korszak.
