1917-es februári forradalom: az orosz monarchia bukása és következményei
1917-es februári forradalom: a cár bukása, az ideiglenes kormány és a világháború súlya okozta társadalmi‑gazdasági következmények részletes, érthető áttekintése.
Az 1917-es februári forradalom (oroszul: Февральская Революция, Fevralskaya Revolyuziya) olyan forradalom volt, amely véget vetett a monarchiának az Orosz Birodalomban. A cárt, II. Miklós cárt egy ideiglenes kormány váltotta fel. Ez volt az orosz forradalom kezdete. A februári forradalmat az I. világháborúból visszamaradt problémák okozták, többek között a gazdasági és egyéb nehézségek, amelyek feszültséget okoztak az emberek között.
Előzmények és okok
A forradalom mögött több egymással összefüggő tényező állt. Az I. világháború óriási ember- és anyagi veszteségeket okozott, a hadiállománykiesések, a termelés visszaesése és a hiánycikkek — főként az élelmiszer — súlyosbították a lakosság helyzetét. A városokban és különösen Petrogradban romlottak a közlekedési és ellátási viszonyok, az infláció elszabadult, és nőtt az általános elégedetlenség. Emellett politikai feszültség is jelen volt: a cár rezsimje elveszítette a tekintélyét, a politikai reformok elhúzódtak, és a 1905-ös tapasztalatok után is sokan követelték a hatalomradikális átalakítását.
A forradalom lefolyása
Az események 1917 februárjában (julianus naptár szerint február 23–marcius 3, a gregorián naptár szerint március 8–16) robbantak ki. A tiltakozásokba először munkások, majd nők és végül a katonák is bekapcsolódtak: a katonák egy része megtagadta a tüzelést, sőt sokan a tüntetők oldalára álltak. Petrograd utcáin általános sztrájkok és tömegtüntetések zajlottak; a rendőrség és a cári gárda összeomlott, a hivatalos hatalom felszámolódott.
Az események hatására két párhuzamos hatalmi centrum alakult ki: a Ideiglenes Kormány, amely a politikai vezetést vállalta fel, és a Petrogradi Szovjet (a munkások és katonák képviselőinek tanácsa), amely jelentős befolyást gyakorolt a tömegekre és a hadsereg egyes egységeire. II. Miklós cár végül lemondott a trónról 1917. március 2-án (julianus naptár), amikor a hatalmi vákuum és a hadsereg széleskörű elégedetlensége már visszafordíthatatlanná tette a rendszert; a trónonmaradás elutasítása véget vetett több évszázados uralkodói dinasztiának.
Következmények
- A monarchia megszűnése és a Romanov-dinasztia hatalmának vége. A trónöröklési rend felbomlott, és politikai hatalom más intézményekhez került.
- A politikai szabadságok kiterjesztése — ideiglenesen felszabadult a sajtó, sok politikai foglyot szabadon engedtek, és megkezdődött a politikai pártok pluralizálódása.
- A kialakult kettős hatalom (Ideiglenes Kormány és Szovjet) instabil politikai helyzetet teremtett. Az Ideiglenes Kormány döntése, hogy folytassa a háborút, sokakat elidegenített, és a radikális erők — különösen a bolsevikok — népszerűsége nőtt.
- A februári forradalom közvetlen előfeltétele volt az októberi (novemberi) forradalomnak, amelynek során a bolsevikok hatalomra jutottak 1917 végén. Ez végül polgárháborúhoz, külső beavatkozásokhoz és az 1922-ben megalakuló Szovjetunió kiformálódásához vezetett.
- Társadalmi következmények: a földosztás, a munkajogok és a helyi önkormányzatiság kérdései továbbra is égetően fontosak maradtak, és ezek a viták alakították a következő hónapok és évek politikai küzdelmeit.
Összegzés
A 1917-es februári forradalom alapvetően megváltoztatta Oroszország politikai térképét: véget vetett a cári uralomnak, átmeneti demokratikus kísérletet indított el, és közvetve megteremtette a talajt a bolsevik hatalomátvételhez. Bár a forradalom rövid távon politikai szabadságokat hozott, a háború, a gazdasági nehézségek és a társadalmi követelések megoldatlansága továbbra is heves politikai átalakulásokhoz vezetett az országban.
Történelem
Az iparosítás és a munkavállalók
Az iparosítás már 1917 augusztusában elterjedt Petrográdból (ma Szentpétervár) és más városokból. Amikor Oroszország 1856-ban elvesztette a krími háborút Anglia és Franciaország ellen, nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszországnak gazdasági és társadalmi változásokra van szüksége ahhoz, hogy lépést tartson a többi országgal. Nagy reformok következtek, köztük a jobbágyság eltörlése 1861-ben, az igazságügyi reform 1864-ben, és a nemzeti kormánycsoportok, az úgynevezett szemstwók létrehozása 1864-ben. Ez a stratégia az ipari növekedés ösztönzésére irányult.
Gazdasági válság és kulturális változás
Oroszország a krími háború idején gazdasági válságba került. Az országnak nem volt elég új fegyvere vagy új gépe. A háború után a cár, Oroszország császára megpróbált ezen változtatni. Növelte Oroszország képességét, hogy gyárakban gyártson dolgokat. Ez sok pénzébe került az orosz népnek.
A legtöbb gazdasági, társadalmi és kulturális változás a városokban ment végbe. A korszerűbb ipar fejlesztésére való felkészülés érdekében új törvényeket hoztak a regionális vezetők hatalmának növelése érdekében. A kulturális modernizáció magában foglalta az irodalom és a művészet új stílusainak kialakulását. A művészetre és az irodalomra összpontosító emberek új csoportja további reformokra törekedett.
Mezőgazdaság a cári Oroszországban
Az orosz nemzetgazdaság még mindig nagyrészt a mezőgazdaságon alapult, és a legtöbb ember paraszt volt. Mivel az emberek száma gyorsabban nőtt, mint a terület élelmiszertermelő képessége, súlyos élelmiszerhiány alakult ki.
Az agrártársadalmi tiltakozás általában spontán volt, de nem tartott sokáig. A gazdák mindig visszatértek a gazdaságukba. Ez történt 1905 forró őszén és 1917 késő nyarán is. A vidéki területek az 1914-ben kezdődött világháború után is nyugodtak maradtak. Mivel a katonák nagy többsége falvakból érkezett, kevesen maradtak, akik harcoltak volna a hatóságok ellen.
Mindezzel együtt továbbra is kérdés maradt, hogy a gazdák miért lázadtak fel saját földesuraik ellen, de miért nem fogtak össze soha, hogy gondosan együtt dolgozzanak. Csak ez az új kapcsolat, a vidéki gazdák és a városok lakói között, kölcsönzött forradalmi jelleget az agrártársadalmi tiltakozásnak.
Vereségek az első világháborúban
A háború több mint egymillió halottat követelt Oroszországtól. A háború, mint minden európai államban, magas nemzeti morállal kezdődött. Az 1915-ös gorlice-tarnówi offenzívában elszenvedett vereség azonban további vereségekhez vezetett. Az autokratikus Romanovok legitimitását tovább gyengítette, hogy II. Miklós személyesen vette át a fegyveres erők parancsnokságát, és így minden további visszavonulás és vereség ártott a rendszer hírnevének.
A munkások és a földművesek, akárcsak a többi orosz, elégedetlenek voltak. Már nem támogatták a cárt. 1915 szeptemberében a cár hazaküldte a parlamentet. A feszültségek fokozódtak, és veszélyeztették a birodalom belső békéjét.
A cár lemondása
1915-ben II. Miklós cár vette át a csapatok parancsnokságát az első világháború alatt. De nem végzett jó munkát, és a hadsereg kínos módon csatákat vesztett. II. Miklós nem jött ki jól a megválasztott dumával. II. Miklós figyelmen kívül hagyta korábbi pénzügyminisztere, Szergej Juljewitsch Witte tanácsát, aki átfogó reformokat javasolt. A gyakori vereségek az élelmiszerhiánnyal és a katasztrofális ellátási helyzettel együttesen okozták a forradalmat. A lakosság növekvő dühe megmutatkozott a Dumában, amelyet a középosztály és az arisztokrácia képviselői uraltak. Az 1915-ös dumában a progresszív blokk volt a legerősebb parlamenti ellenzék.
1917 februárjában a hadsereg egységei felhagytak a fővárosi forradalmárok elleni harccal, és inkább csatlakoztak hozzájuk. Átvették az ellenőrzést a főváros felett, és megakadályozták a cár visszatérését. Végül beleegyezett, hogy lemondjon a trónról.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a februári forradalom?
V: Az 1917-es februári forradalom olyan forradalom volt, amely véget vetett a monarchiának az Orosz Birodalomban.
K: Kit váltott fel az ideiglenes kormány?
V: A cárt, II. Miklóst a februári forradalom után az ideiglenes kormány váltotta fel.
K: Mi volt a februári forradalom jelentősége?
V: A februári forradalom az orosz forradalom kezdetét jelentette.
K: Milyen problémák vezettek a februári forradalomhoz?
V: A februári forradalomhoz vezető problémák közé tartoztak az I. világháború okozta gazdasági és egyéb nehézségek, amelyek feszültséget okoztak az emberek között.
K: Mi volt a februári forradalom eredménye?
V: A februári forradalom eredménye a monarchia megszűnése volt az Orosz Birodalomban és egy ideiglenes kormány felállítása.
K: Mikor zajlott a februári forradalom?
V: A februári forradalom 1917-ben zajlott le.
K: Mi volt az orosz forradalom?
V: Az orosz forradalom az 1917-es februári forradalommal kezdődő és az októberi forradalommal végződő politikai és társadalmi felfordulás időszaka volt Oroszországban.
Keres