Páncélos ostorosok
A dinoflagelláták a flagelláris protiszták nagy csoportja. Körülbelül a fele fotoszintetikus, a többi többnyire heterotróf ragadozó más protisták. A fotoszintetizáló egyedeket néha lazán "algáknak", a ragadozókat pedig lazán "protozoonoknak" nevezik.
Különböző szerzők rendbe, osztályba és törzsbe sorolták őket. Kapcsolatukat aktívan kutatják.
A legtöbbjük tengeri plankton, de gyakoriak az édesvízi élőhelyeken is. Populációik a hőmérséklet, a sótartalom vagy a mélység függvényében oszlanak el. A csoportba számos szimbionta és biolumineszcens faj tartozik.
Jelenleg a szabadon élő tengeri dinoflagelláknak mintegy 1555 faját írták le. A legfrissebb becslések szerint összesen 2294 élő dinoflagellata faj létezik, amely magában foglalja a tengeri, édesvízi és parazita dinoflagellákat.
Biológia
Zooxanthellae
Egyes dinoflagellák zooxantellák: tengeri eukarióták és állatok, például antozoás korallok endoszimbiontjai. Ezek a zátonyépítő korallok nagymértékben függenek tőlük. A zooxantellák gazdái lehetnek még medúzák, kagylók, foraminiferák, tengeri csigák, azaz nudibranchák, valamint ciliáták és radioláriák.
Vörös árapály
A dinoflagellák felelősek a "vörös árapályért", amely mérgezheti a halakat. Néha milliliterenként több mint egymillió sejtet meghaladó koncentrációban virágoznak. Egyes fajok neurotoxinokat termelnek, amelyek ilyen mennyiségben megölik a halakat, és felhalmozódnak a szűrővel táplálkozó állatokban, például a kagylókban, amelyek viszont átadhatják azokat az embereknek, akik megeszik őket. Ezt a jelenséget vörös árhullámnak nevezik, a virágzás által a víznek adott színről. Nem minden dinoflagellás virágzás veszélyes. Az óceánvízben éjszaka látható kékes villódzás gyakran a biolumineszcens dinoflagellák virágzásától származik, amelyek zavarás esetén rövid fényvillanásokat bocsátanak ki.
Osztályozás
Bár az eukarióták közé sorolják őket, a dinoflagellák sejtmagjai nem rendelkeznek az eukarióta sejtmagok néhány kulcsfontosságú jellemzőjével. Dodge valójában mezokarióta magnak nevezte a dinoflagellák sejtmagját, mivel a prokarióta baktériumok tekervényes DNS-területei és a jól definiált eukarióta sejtmag között köztes jellemzőkkel rendelkezik. Ez a csoport azonban tartalmaz tipikusan eukarióta organellumokat, például golgi-komplexeket, mitokondriumokat és kloroplasztiszokat.
A csoport számos összetett organellumot és életmódot tartalmaz. Némelyiknek inkább a gerincesek szeméhez hasonló szerkezete van; némelyiknek nematocisztája van; némelyik plazmodiumként (többmagvú formák) él; némelyiknek két flagellája van; a fotoszintetizáló dinoflagellák a plasztidok típusainak "zavarba ejtő sokaságát" tartalmazzák; és egész genetikai és sejtbiológiai felépítésük excentrikus.
Fossziliák
A fosszilis dinoflagellák fontos szerepet játszanak a rétegtanban, a rétegek kormeghatározásában és korrelációjában. Életük során a dinoflagellátáknak van egy mozgékony planktonikus formájuk és egy ellenálló cisztás fázisuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy a telet az üledékben túléljék. Csak a ciszta fosszilizálódik. Első biztos megjelenésük a szilur korszakra tehető, a mezozoikumban nagy sugárzással. p440 Margulis és munkatársai a Dinomastigota törzsbe sorolják őket.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a dinoflagellák?
V: A dinoflagelláták a flagelláta protiszták egy csoportja, amelyek vagy fotoszintetikusak, vagy más protiszták heterotróf ragadozói.
K: Minden dinoflagellata fotoszintetikus?
V: Nem, a dinoflagellátáknak csak körülbelül a fele fotoszintetikus, míg a többi heterotróf ragadozó.
K: Mi a különböző neve a fotoszintetizáló és a ragadozó dinoflagellátáknak?
V: A fotoszintetizáló dinoflagellátákat néha "algáknak", a ragadozó dinoflagellátákat pedig "protozoonoknak" nevezik.
K: Milyen környezetekben fordulnak elő általában a dinoflagelláták?
V: A dinoflagelláták leggyakrabban a tengeri planktonban fordulnak elő, de gyakoriak az édesvízi élőhelyeken is.
K: Milyen tényezők befolyásolják a dinoflagellák populációit?
V: A dinoflagelláta-populációkat a tenger felszíni hőmérséklete, a sótartalom és a mélység befolyásolja.
K: Hány faját írták le jelenleg a szabadon élő tengeri dinoflagelláknak?
V: Jelenleg a szabadon élő tengeri dinoflagellátáknak körülbelül 1555 faját írták le.
K: Becslések szerint összesen hány dinoflagellata faj létezik?
V: A legfrissebb becslések szerint összesen 2294 élő dinoflagellata faj létezik, amely magában foglalja a tengeri, édesvízi és parazita fajokat.
