Likacsosházúak
A foraminiferák vagy forámok, ahogyan őket nevezik, az apró egysejtű rizáriás eukarióták fontos csoportja. Többnyire tengeri állatok, bár néhányuk édesvízben, sőt nedves szárazföldi területeken is él. A tengerben a planktonban (pelágikus) és a mélyebb vizekben (a benthoszban) egyaránt élnek. Testük (mint a kagyló) kalcium-karbonátból (CaCO ) áll3.
A szervezetnek pseudopodiái vannak, mint az amőbáknak. Ezeket arra használja, hogy baktériumokat és apró kovamoszatokat kapjon el és egyen meg. Emellett sokan tartanak algás endoszimbiontákat. Némelyikük idioplasztikus, ami azt jelenti, hogy megeszi az algát, de megtartja az alga kloroplasztiszait saját hasznára.
A paleontológiában a fórokat gyakran használják a rétegek datálására. A mélytengeri fúrási projektekből származó részletes forámadokumentumok a geológiai korszakok vagy szakaszok fosszilis indexének alapját képezik. Ezt nevezik biosztratigráfiának.
A Mariana-árokból származó mélytengeri forámok a karbonátkompenzációs mélység alatt vannak, amely alatt minden CaCO3 feloldódik. A kalcium-karbonát helyett szerves teszteket fejlesztettek ki. Ez arra utal, hogy a tesztek életmódjuk létfontosságú részét képezik, talán védelmet nyújtanak számukra más mikroragadozókkal szemben.
A pliocénből származó forámtesztek egy csoportja.
Egy élő fórum
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a forámok?
V: A forámok az apró, egysejtű, rizómás eukarióták egy fontos csoportja. Foraminiferák néven is ismertek.
K: Hol élnek a forámok?
V: A forámok többnyire tengeri környezetben élnek, de néhányuk édesvízben és még nedves szárazföldi területeken is megtalálható. A tengerben a planktonban (pelágikus) és a mélyebb vizekben (a benthoszban) egyaránt élnek.
K: Miből áll a héjuk?
V: A forámok héja kalcium-karbonátból (CaCO3) áll.
K: Hogyan fogják meg a táplálékot?
V: A forámok az amőbákhoz hasonlóan pszeudopódiumokat használnak a baktériumok és apró diatómák befogására és elfogyasztására.
K: Mi az az idioplaszticitás?
V: Az idioplaszticitás olyan viselkedésre utal, amikor a forámok algákat esznek, de az algák kloroplasztiszait saját hasznukra magukban tartják.
K: Hogyan használják a forámokat a paleontológiában?
V: A paleontológiában a forámokat gyakran használják a rétegek datálására, mivel a mélytengeri fúrásokból származó részletes feljegyzések olyan fosszilis indexet alkotnak, amely felhasználható a geológiai korszakok vagy szakaszok azonosítására - ezt nevezik biosztratigráfiának.
Kérdés: Hogyan alkalmazkodtak egyes mélytengeri fóromfajok a karbonátos kompenzációs mélység alatti túléléshez?
V: Egyes mélytengeri forámfajok a kalcium-karbonátos tesztek helyett szerves teszteket fejlesztettek ki, ami arra utal, hogy ezek a tesztek megvédhetik őket más mikro-ragadozóktól.
