Coppélia

A balett története

Az I. felvonás Coppélia egy kis lengyelországi faluban játszódik a 18. század végén. Swanhilda és Frantz fiatal parasztok. Szerelmesek. Frantz azonban Coppéliával, egy furcsa lánnyal flörtöl a Dr. Coppélius nevű babakészítő sötét házában. Swanhilda felháborodik kedvese viselkedésén.

Egy este Dr. Coppélius elmegy otthonról. A kulcsát az utcán ejti el. Swanhilda megtalálja a kulcsot. Kinyitja az ajtaját, és a barátnőivel bemegy a házba. Frantz csendben belép az utcára. Egy létrát a ház egyik ablakához támaszt. Coppelius visszatér és elkergeti Frantzot.

II. felvonás. Swanhilda és barátnői felfedezik Dr. Coppélius dolgozószobáját. Ez tele van életnagyságú babákkal. Swanhilda felfedezi, hogy Coppélia is egy baba. Coppélius belép és elkergeti a lányokat. Swanhilda elbújik. Frantz bemászik az ablakon. Coppélius üdvözli őt. Emberáldozatra van szüksége, hogy életre keltse Coppéliát.

Coppélius ad Frantznak egy pohár bort. A fiú elalszik. A babakészítő varázslatot hajt végre. Megpróbálja életre kelteni Coppéliát Frantz életerejével. Swanhilda úgy tesz, mintha Coppélia lenne. Elpusztítja a műhelyt, és megmenti Frantz életét. Coppélia elájul, miközben a szerelmesek elmenekülnek.

III. felvonás. Megáldják az új templomi harangot. Swanhilda és Frantz (és más párok) összeházasodnak. Mindannyian hozományt kaptak a kastély urától. Dr. Coppélius belép. Dühös. Azt akarja, hogy fizessék ki a dolgozószobájában okozott károkat. Swanhilda felajánlja a hozományát.

A birtok ura megengedi Swanhildának, hogy megtartsa hozományát. Beleegyezik, hogy kifizeti a kártérítést. A párok belépnek a kápolnába. Az ünnepség az "Órák táncával" kezdődik. A Hajnal, a Nap, az Imádság órája és más táncokat adnak elő. A házaspárok visszatérnek. Mindenki örül.

Mese a baletthez

Hoffmann sötét tündérmeséjén több változtatást is eszközöltek, amikor azt a vidám és derűs Coppéliára adaptálták. Hoffmann meséjében például a baba a hős életereje által kel életre. A balettben azonban a baba baba marad. Coppélia kísérletét, hogy életre keltse, meghiúsítja Swanhilda.

Egy másik példában Hoffmann hőse látomásban látja a babát. Ezután lezuhan egy toronyból a halálba. A Coppélia hősét viszont a kedvese menti meg. A tragikus befejezést boldog befejezés váltja fel.

A balett tervezői csak Dr. Coppélius-t, az életnagyságú babát és a baba iránti vonzalma és az emberi kedves iránti szerelme között tépelődő fiatalembert választották adaptációjukhoz. A történetet egy egyszerű vidéki faluban játszották. Hoffmann a 19. század elejének "filozófiailag orientált polgári társadalmába" helyezte történetét.

A Coppélia szelleme könnyed és vidám. A balett története egyszerű. Fantasztikus vonásai, mint például a babakészítő és műhelye, Lincoln Kirstein szerint a Coppélia "egy olyan apróság, amely feltételezhetően különösen a gyerekek számára vonzó".

E. T. A. Hoffmann 1819 előtt

A balett fejlődése

A Coppélia egyike a sok (ha nem is az első) balettnek, amely egy baba életre keltéséről szól. Charles Nuitter 1866 végén vagy 1867 elején kezdett el dolgozni a librettón. A Swanhilda szerepére egy Léontine Beaugrand nevű fiatal táncosnőre gondolt. Delibes nekilátott a zene megírásának.

A próbák megkezdődtek. Az Opéra igazgatója egy ismert nevű sztárt akart a balett hősnőjének, Swanhildának a megformálására. Beaugrand szép, fiatal táncosnő volt, de a karrierje még csak most indult. Még nem volt olyan neve, amely a balettlátogatókat a színházba vonzotta volna.

A moszkvai Bolsoj Színházban táncoló német balerinát, Adèle Grantzow-t szerződtették Hattyúdal szerepére. Saint-Léon ebben az időben Franciaország és Oroszország között dolgozott. Nem tudta magát teljesen a Coppéliának szentelni. Ezért a balettet három éven át próbálták.

A Coppélia Grantzow sérülésével elvesztette sztárját. Visszament Oroszországba. Beaugrand-t ismét kihagyták a Swanhilda szerepére. Giuseppina Bozzacchi tizenhat éves táncosnő volt a társulatban. Őt választották ki Swanhilda szerepére.

Adèle Grantzow, 1877

Első előadás

A Coppéliát 1870. május 25-én mutatták be először a Théâtre Impérial de l'Opéra-ban. Giuseppina Bozzacchi játszotta Swanhildát. Frantzot Eugénie Fiocre játszotta. Francois-Édouard Dauty alakította Dr. Coppélius-t. Coppélia szerepében egy valódi mechanikus babát használtak. Mivel Frantzot egy nő játszotta, a Swanhilda és Frantz közös pas de deux-ja nem volt lehetséges. Ennek ellenére a balett nagy sikert aratott.

Bozzacchi tizennyolc előadást táncolt a balettből, mielőtt a színház a francia-porosz háború miatt bezárt. Tizenhetedik születésnapján, 1870. november 23-án, Párizs ostroma alatt lázban halt meg.

Amikor a színházak 1871-ben újra megnyíltak, Beaugrand nagy sikerrel játszotta a Swanhildát. Frantz szerepét ismét egy nő játszotta férfiruhában. Frantz egészen az 1950-es évekig travesztia szerep volt a párizsi Opéra színpadán.

Zene

A Coppélia volt az első balettzene, amelyet Delibes teljes egészében maga írt. Adolphe Adamnál tanult. Adam volt a Giselle, a romantikus balett zeneszerzője, és az első, aki vezérmotívumokat használt a balettben. Delibes, akárcsak tanára, a Coppéliában is vezérmotívumokat használt a személyek és helyek azonosítására. A Swanhildának van egy keringője, a Frantznak pedig két vezérmotívuma. Coppéliusnak van egy száraz hangzású motívuma, a babának pedig egy furcsa hangzású kis motívuma. Nyüzsgő, élénk zene azonosítja a falu terét. A baljós zene Coppélius műhelyét azonosítja.

Delibes nagyra értékelte a kelet-európai népzenét. A balett számára egy lengyel mazurka és egy magyar táncot, a csárdást is megírta. Delibes csárdása volt az első, amelyet balett számára írt. A balett egyéb etnikai zenéi között szerepel egy spanyol boleró és egy skót jig. Frantznak az eredeti balettben nincs szólótánca, mert egy nő játszotta a szerepet. Frantz és Swanhilda pas de deux-ja ugyanezen okból nem volt lehetséges. A mostani pas de deux-t Marius Petipa adta hozzá. Ő tette be a balettbe a pas de deux-t, amikor 1884-es szentpétervári produkciójához átdolgozta a zenét.

Lincoln Kirstein a zenét "lendületesnek" és "a legtartósabbnak az Adam's Giselle óta" jellemzi. A tánczene a tánc "nyomorult szolgájává" vált, mutat rá Kirstein, egészen Delibes színes, ritmikailag változatos és gazdagon hangszerelt Coppélia című művéig. Míg a zene nem sokat változtatott magán a tánctervezésen - írja -, kritériumot adott a jövőbeli balettzenékhez.

Delibes, dátum ismeretlen

Vélemények

A Le Figaro kritikusa 1870. május 28-án azt írta: "M. Léo Delibes a Coppélia három jelenetéhez kitűnő, pikáns és színes partitúrát komponált, kiválóan hangszerelve ... Nagyon nehéz egy kis művészi érzékkel, ízléssel és stílussal lábakra írni. Az olyan baletteket például, mint a Giselle, nem tucatjával improvizálják. M. Delibes elkerülte a közhelyeket egy olyan darabban, ahol minden joga megvan a sikerre."

A Le Ménestrel kritikusa 1870. május 29-én így írt Bozzacchiról: "A csodagyerek címet ki kellene találni rá, ha nem éltek volna vissza vele annyi más esetben; bár alig tizenöt éves, máris nagyon ügyes táncosnő, ami szerintünk még jobb, kecses és szellemes színésznő; tegyük hozzá, hogy jól arányos, kecses kis teste van, és hogy a világ legszebb vonásaival kecsegtet. Ha beváltja az első ígéreteit, akkor a szakmájában nagyhatalom lesz."

Egyéb előadások

Franciaország

A Coppelia nagyon népszerű volt, és még mindig az. A Párizsi Opéra Balett 90 év alatt 711 alkalommal adta elő a Coppeliát. 1996-ban Patrice Bart új változatot készített a balettből. Visszanyúlt Hoffmann meséjéhez. Ennek során pszichológiai mélységet vitt a balett szereplőinek. Új változatába még Hoffmann egyik eredeti szereplőjét, Spalanzani professzort is beemelte. Bart Delibes Le Roi l'a dit és Lakmé című operáinak zenéjét is felhasználta.

Anglia

A Coppélia ősbemutatója Angliában 1906. május 14-én volt a londoni Empire Theatre-ben. Adeline Genée táncolta a Swanhildát. A Royal Ballet 1933-ban állította először színpadra a Coppéliát. Ez a színpadra állítás Nyikolaj Szergejev változata volt, amely Lev Ivanov és Enrico Cecchetti 19. századi átdolgozásán alapult. Sergejev 1933-as változatában Ninette de Valois táncolta a Swanildát. De Valois 1954-ben saját változatot készített a Coppélia orosz változatai alapján.

Oroszország

A Coppéliát 1884-ben mutatták be először Oroszországban. Az eredeti koreográfiát Marius Petipa dolgozta át erre a produkcióra. 2009-ben Szergej Vikharev rekonstruálta a Coppéliát a Bolsoj Balett számára a Mariinszkij Színház 1894-es felvételeiből. Ez a változat új terveket és 24 táncost szerepeltetett az "Órák táncában". Vikharev változatát 2010-ben Londonban is bemutatták a Bolsoj nyári turnéjának részeként.

Egyesült Államok

A Coppéliát az Amerikai Operatársulat 1887. március 11-én mutatta be először az Egyesült Államokban, a New York-i Metropolitan Operában. Marie Giuri táncolta Swanhildát, Felicita Carossa pedig Frantzot. Anna Pavlova 1910. február 28-án debütált Amerikában Swanhilda szerepében a Metropolitan Operában. George Balanchine és Alexandra Danilova 1974-ben koreografálta a Coppélia változatát. Produkciójuk az első két jelenetben a hagyományos történetet használta, de a harmadik jelenet "Órák táncát" elhagyta a balett általános ünneplése érdekében.

Ausztrália

A Coppéliát először 1913-ban mutatták be Ausztráliában, Melbourne-ben. Adeline Gennée és a Császári Orosz Balett tagjai ausztrál turnéjuk nyitóestjén adták elő a balettet. Ezt a változatot Alexandre Volonine állította színpadra, és C. J. M. Glaser zenéjével egészítették ki.

Az első ausztrál produkciót 1931-ben mutatták be Sydneyben, Ausztráliában. Ezt a produkciót Louise Lightfoot tervezte és állította színpadra, és a First Australian Ballet adta elő. Az ausztrál balettkedvelők ezután a következő évtizedekben válogatásokat láthattak a balettből, valamint teljes, egész estés produkciókat ausztrál és külföldi társulatok által.

Kína

A Coppélia egy változatát 2002-ben a Kínai Nemzeti Balett állította színpadra Pekingben. A produkció táncait Par Isberg tervezte. A produkciót 2002. május 1-jén mutatták be a Tianqiao Színházban. Coppélia szerepét Wang Qiming játszotta. A produkció közel maradt az eredetihez, de a történetet leegyszerűsítették és modernizálták. A jelmezek között szerepelt a férfiak farmernadrágja és a nők rövid, szűk szoknyája. Néhány nő görkorcsolyán táncolt.

Adeline Genée mint Swanhilda