Nátha (megfázás) — tünetek, okok, kezelés és megelőzés

A megfázás leggyakoribb tünetei a köhögés, az orrfolyás, az orrdugulás és a torokfájás. További problémák az izomfájdalom, a fáradtságérzet, a fejfájás és az étvágytalanság. A náthás emberek körülbelül 40%-ának fáj a torka, míg körülbelül 50%-uknak köhögése van. Izomfájdalom az esetek körülbelül felében fordul elő. A láz nem gyakori tünet felnőtteknél, de csecsemőknél és kisgyermekeknél gyakori. A megfázás okozta köhögés általában enyhe az influenza (influenza) okozta köhögéshez képest. A köhögés és a láz nagyobb valószínűséggel utal az influenzára felnőtteknél. A náthát okozó vírusok egy része tünetmentességet is eredményezhet. Az alsó légutakból felköhögött váladék (köpet) színe az átlátszótól a sárgán át a zöldig változhat. Ez a szín nem jelzi, hogy a fertőzést vírusok vagy baktériumok okozzák.

Haladás

A megfázás általában fáradtságérzettel, hidegrázással, tüsszögéssel és fejfájással kezdődik. Két vagy több napon belül további tünetek, például orrfolyás és köhögés jelentkeznek. A tünetek általában a fertőzés kezdete után két-három nappal érik el a legrosszabb formájukat. A tünetek általában hét-tíz nap után megszűnnek, de akár három hétig is eltarthatnak. A köhögés a gyermekeket érintő esetek 35-40%-ában tíz napnál tovább tart. A gyermekeket érintő esetek 10%-ában több mint 25 napig tart.

Vírusok

A nátha a felső légutak könnyen terjedő fertőzése. A nátha leggyakoribb okozója a rhinovírus. Az esetek 30-80%-át ez okozza. A rhinovírus a Picornaviridae családba tartozó RNS-tartalmúvírus. Ebben a víruscsaládban 99 ismert vírustípus létezik.

Más vírusok is okozhatnak megfázást. A koronavírus az esetek 10-15%-át okozza. Az influenza az esetek 5-15%-át okozza. Egyéb eseteket okozhatnak humán parainfluenza vírusok, humán légúti szinciális vírus, adenovírusok, enterovírusok és metapneumovírusok. Gyakran egynél több vírus van jelen és okozza a fertőzést. Összesen több mint kétszáz különböző vírust[k2] hoznak összefüggésbe a megfázással.

Átvitel

A náthavírus általában kétféleképpen terjed. A vírust tartalmazó levegőben lévő cseppek belélegzésével vagy lenyelésével; vagy fertőzött orrváladékkal vagy szennyezett tárgyakkal való érintkezés útján. A náthavírus terjedésének leggyakoribb módját nem határozták meg. A vírusok hosszú ideig túlélhetnek a környezetben. A vírusok ezután a kezekről a szembe vagy az orrba kerülhetnek, ahol a fertőzés bekövetkezik. Úgy tűnik, hogy a közel egymáshoz ülő embereknél nagyobb a fertőzés kockázata. Az átvitel gyakori a bölcsődékben és az iskolákban, a sok, kevés immunitással rendelkező és gyakran rossz higiéniai körülmények között élő gyermek közelsége miatt. Ezeket a fertőzéseket aztán hazahozzák a család többi tagjának. Nincs bizonyíték arra, hogy a kereskedelmi repülőjáratok levegője átvinné a megfázásos vírusokat. A náthavírusok a megfázás tüneteinek első három napján a legfertőzőképesebbek. Ezt követően sokkal kevésbé fertőzőek.

Időjárás

A hagyományos elmélet szerint a betegség attól terjedt el, hogy valaki túl sokáig tartózkodott hidegben, esőben vagy téli körülmények között. Így kapta a betegség a nevét. A test lehűlésének szerepe a nátha kockázati tényezőjeként ellentmondásos. Egyes náthavírusok szezonálisak, gyakrabban fordulnak elő hideg vagy nedves időben. Ez feltehetően főként annak köszönhető, hogy több időt töltenek zárt térben, egymás közelében; különösen az iskolába visszatérő gyermekek. Mégis, a légzőrendszerben bekövetkező változások könnyebb fertőzéseket eredményezhetnek. A száraz levegő növelheti az átviteli arányt azáltal, hogy a könnyen terjedő kis cseppek messzebbre terjednek és tovább maradnak a levegőben.

Egyéb

A csordaimmunitás, vagyis az immunitás, amely akkor jön létre, amikor egy egész embercsoport immunissá válik egy adott fertőzéssel szemben, a megfázásos vírusoknak való korábbi kitettségből ered. Így a fiatalabb népességekben nagyobb arányban fordulnak elő légúti fertőzések, az idősebb népességekben pedig kisebb arányban. A gyenge immunrendszeri működés szintén kockázati tényezője a betegségnek. Az alváshiány és a rossz táplálkozás szintén összefüggésbe hozható a rhinovírus expozíciót követő fertőzés kialakulásának nagyobb kockázatával. Ez feltehetően az immunfunkcióra gyakorolt hatásuknak köszönhető.

A nátha tünetei feltehetően leginkább a vírusra adott immunválaszhoz kapcsolódnak. Ennek az immunválasznak a mechanizmusa vírusspecifikus. A rhinovírus például jellemzően közvetlen érintkezés útján szerezhető meg. Ismeretlen módszerekkel kötődik az emberi ICAM-1 receptorokhoz, és gyulladásos mediátorok felszabadulását váltja ki. Ezek a gyulladásos mediátorok aztán a tüneteket produkálják. Általában nem okoz károsodást az orrhámban.

Ezzel szemben a légúti szinciális vírus (RSV) közvetlen érintkezés és a levegőben terjedő cseppek útján egyaránt fertőződik. Ezután az orrban és a torokban szaporodik, mielőtt gyakran átterjedne az alsó légutakra. Az RSV valóban hámkárosodást okoz.

A humán parainfluenza vírus jellemzően az orr, a torok és a légutak gyulladásához vezet. Kisgyermekeknél, amikor a légcsövet érinti, kruppot, rekedt köhögést és nehézlégzést okozhat. Ez a gyermekek légútjainak kis méretéből adódik.

A különböző felső légúti fertőzések (URTI) közötti különbségtétel lazán a tünetek helye alapján történik. A nátha elsősorban az orrot, a torokgyulladás elsősorban a torkot, a hörghurut pedig elsősorban a tüdőt érinti. A náthát gyakran az orr gyulladásaként határozzák meg, és különböző mértékű torokgyulladást is magában foglalhat. Gyakori az öndiagnózis. A tényleges vírusos kórokozó izolálására ritkán kerül sor. A tünetek alapján általában nem lehet azonosítani a konkrét vírust.

A nátha megelőzésének egyetlen hatékony módja a vírusok terjedésének fizikai megakadályozása. Ez elsősorban a kézmosást és az arcmaszk viselését jelenti. Az egészségügyi környezetben köpenyt és eldobható kesztyűt is viselnek. A fertőzött személyek elkülönítése nem lehetséges, mivel a betegség annyira elterjedt, és a tünetek nem specifikusak. A védőoltás nehéznek bizonyult, mivel nagyon sok vírusról van szó, és a vírusok gyorsan változnak. Egy széles körben hatékony vakcina kifejlesztése nagyon valószínűtlen.

A rendszeres kézmosás csökkenti a megfázásos vírusok terjedését. A leghatékonyabb és különösen ajánlott a gyermekek esetében, mivel nincs elegendő bizonyíték a vény nélkül kapható megfázás elleni gyógyszerek hatékonyságának alátámasztására, és mivel fennáll az ilyen gyógyszerek okozta ártalmak kockázata. 2009-ben Kanada korlátozta a vény nélkül kapható köhögéscsillapítók használatát hatéves és fiatalabb gyermekek esetében a kockázatokkal és a nem bizonyított előnyökkel kapcsolatos aggályok miatt. A dextrometorfán (vény nélkül kapható köhögés elleni gyógyszer) visszaélésszerű használata miatt számos országban betiltották.

Felnőtteknél az orrfolyás tünetei első generációs antihisztaminokkal csökkenthetők. Az első generációs antihisztaminok azonban olyan mellékhatásokkal járnak, mint az álmosság. Más dekongesztánsok, például a pszeudoefedrin szintén hatásosak felnőtteknél. Az ipratropium orrspray csökkentheti az orrfolyás tüneteit, de kevés hatása van a dugulásra. A második generációs antihisztaminok nem tűnnek hatékonynak.

A vizsgálatok hiánya miatt nem ismert, hogy a több folyadék fogyasztása javítja-e a tüneteket vagy lerövidíti-e a légúti betegséget. Hasonlóan kevés adat áll rendelkezésre a fűtött, párásított levegő használatáról. Egy tanulmány szerint a mellkas gőzzel történő bedörzsölése hatásosnak bizonyult az éjszakai köhögés, a torlódások és az alvászavarok bizonyos mértékű tüneti enyhítésére.

Antibiotikumok és vírusellenes szerek

Az antibiotikumok nem hatnak a vírusfertőzések ellen, így a nátha ellen sem. Az antibiotikumokat gyakran annak ellenére írják fel, hogy az antibiotikumok mellékhatásai összességében kárt okoznak. Az antibiotikumokat gyakran azért írják fel, mert az emberek elvárják az orvosoktól, hogy felírják őket, az orvosok pedig segíteni akarnak az embereken. Az antibiotikumok felírása azért is történik, mert nehéz kizárni a fertőzés olyan okait, amelyek antibiotikummal kezelhetők. A nátha ellen nem léteznek hatékony vírusellenes gyógyszerek, bár néhány előzetes kutatás kimutatta, hogy ezek előnyösek.

Alternatív kezelések

Bár a nátha kezelésére számos alternatív gyógymódot alkalmaznak, nincs elegendő tudományos bizonyíték a legtöbb kezelés alkalmazásának alátámasztására. 2010-ben nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a méz vagy az orröblítés mellett vagy ellen tegyünk ajánlást. A cinkpótlás csökkentheti a tünetek súlyosságát és időtartamát, ha a tünetek megjelenésétől számított 24 órán belül szedik. A C-vitamin hatása a náthára, bár széles körűen kutatott, csalódást keltő. Az echinacea hasznosságára vonatkozó bizonyítékok ellentmondásosak. A különböző típusú echinacea-kiegészítők hatékonysága eltérő lehet.

A nátha általában enyhe lefolyású, és magától elmúlik, a legtöbb tünet egy hét alatt javul. Súlyos szövődmények, ha előfordulnak, általában a nagyon időseknél, a nagyon fiataloknál vagy az immunszupprimált (legyengült immunrendszerrel rendelkező) embereknél jelentkeznek. Másodlagos bakteriális fertőzések fordulhatnak elő, amelyek arcüreggyulladást, torokgyulladást vagy fülgyulladást eredményezhetnek. Becslések szerint az esetek 8%-ában fordul elő arcüreggyulladás. A fülgyulladás az esetek 30%-ában fordul elő.

A nátha a leggyakoribb emberi betegség, és az emberek világszerte érintettek. A felnőttek évente általában két-öt fertőzést kapnak. A gyermekek évente hat-tíz megfázást kaphatnak (az iskolás gyermekek esetében pedig akár tizenkettőt is). A tünetekkel járó fertőzések aránya az időseknél a gyengülő immunrendszer miatt megnő.

Bár a nátha okát csak az 1950-es évek óta ismerik, a betegség ősidők óta jelen van az emberiséggel. Tüneteit és kezelését az egyiptomi Ebers-papirusz írja le, a legrégebbi létező orvosi szöveg, amelyet az i. e. 16. század előtt írtak. A "nátha" elnevezés a 16. században került használatba, a tünetek és a hideg időjárásnak való kitettség okozta tünetek hasonlósága miatt.

Az Egyesült Királyságban az Orvosi Kutatási Tanács 1946-ban létrehozta a Common Cold Unit (CCU) egységet, és 1956-ban itt fedezték fel a rhinovírust. Az 1970-es években a CCU bebizonyította, hogy a rhinovírus-fertőzés lappangási fázisában az interferonkezelés némi védelmet nyújt a betegséggel szemben. Gyakorlati kezelést nem sikerült kifejleszteni. Az egységet 1989-ben zárták be, két évvel azután, hogy befejezte a cink-glükonát-pasztillák kutatását a rhinovírusos megfázás megelőzésére és kezelésére. A cink volt az egyetlen sikeres kezelés, amelyet a CCU történetében kifejlesztettek.

A nátha gazdasági hatása a világ nagy részén kevéssé ismert. Az Egyesült Államokban a nátha évente 75-100 millió orvoslátogatáshoz vezet, ami évente legalább 7,7 milliárd dollárba kerül (óvatos költségbecslések szerint). Az amerikaiak 2,9 milliárd dollárt költenek vény nélkül kapható gyógyszerekre. Az amerikaiak további 400 millió dollárt költenek a tünetek enyhítésére szolgáló vényköteles gyógyszerekre. Az orvoshoz fordulók több mint egyharmada kapott antibiotikumot. Az antibiotikum-felírások használata hatással van az antibiotikum-rezisztenciára. Becslések szerint évente 22-189 millió iskolai napot hagynak ki megfázás miatt. Ennek következtében a szülők 126 millió munkanapot mulasztottak el, hogy otthon maradhassanak gyermekeik ápolása miatt. Ha ehhez hozzáadjuk a megfázással küzdő munkavállalók által kiesett 150 millió munkanapot, a megfázással összefüggő munkakiesés teljes gazdasági hatása meghaladja az évi 20 milliárd dollárt. Ez az Egyesült Államokban a munkából kieső idő 40%-át teszi ki.

Számos vírusellenes készítmény hatékonyságát vizsgálták a nátha esetén. 2009-ig egyiket sem találták hatékonynak és egyiket sem engedélyezték a használatra. A plekonaril nevű vírusellenes gyógyszerrel jelenleg is folynak kísérletek. Ez ígéretesnek tűnik a pikornavírusok ellen. Folyamatban vannak a BTA-798 vizsgálatai is. A plekonaril szájon át szedhető formájának biztonsági problémái voltak, és jelenleg egy aeroszolos formát vizsgálnak.

A University of Maryland, College Park és a University of Wisconsin-Madison kutatói feltérképezték a náthát okozó összes ismert vírustörzs genomját.

• FindDocTV - Megfázás közben repülni