Keresztény (vallási) jobboldal az Egyesült Államokban — definíció és történet
Ismerje meg az amerikai keresztény (vallási) jobboldal meghatározását, történetét, politikai szerepét és hatását — eredet, kulcsmozgalmak és elnöki kapcsolatok az USA-ban.
Keresztény jobboldal (az Egyesült Államokban gyakran vallási jobboldal néven említik) olyan jobboldali keresztény politikai és társadalmi mozgalmakat jelöl, amelyek a vallásos meggyőződésből fakadó konzervatív értékek politikai érvényesítésére törekednek. A jelenség más országokban (például Kanadában is) is megjelenik, de a kifejezést a leggyakrabban az Egyesült Államokra alkalmazzák. Ezeket a csoportokat általában a konzervatív társadalmi és politikai értékek erőteljes támogatása jellemzi, és sok aktivista abból a meggyőződésből indul ki, hogy az amerikai nemzetet az Istenbe vetett hit ihlette, illetve hogy a közpolitikának részben a Biblia erkölcsi tanításaira kell épülnie. A mozgalom tagjai többféle keresztény felekezethez tartozhatnak (beleértve a katolicizmust is), de a „vallási jobboldal” kifejezést leggyakrabban az evangéliumi keresztényekkel, a fundamentalistákkal (például a bornírt hívőkkel) és a mormonokkal kapcsolatban használják. Becslések szerint az amerikaiak egy jelentékeny, de nem többségi hányada vallja magát ehhez a táborhoz kapcsolódónak; a megadott becslések között előfordul, hogy az arány körülbelül 15%.
Történeti áttekintés
A vallásos konzervativizmus vázai az Egyesült Államokban több évszázados gyökerekkel rendelkeznek, de a XX. század második felében, különösen az 1970-es évektől kezdődően szervezettebb politikai mozgalommá vált. A mozgalom modern politikai megszerveződését gyakran az 1970–1980-as évekre vezetik vissza: egyes vallásos érintkezések és társadalmi viták (például az iskolai imádságok és a darwinizmus elleni tiltakozások) előre jelezték a későbbi aktivizmust.
A „vallási jobboldal” kifejezés széleskörű használatát az 1970-es évek végén kezdte elterjeszteni Jerry Falwell, aki a Moral Majority szervezet révén nagy politikai befolyást szerzett. Falwell és más vezetők attól tartottak, hogy az ország intézményeit (például egyetemeket és médiát) olyan baloldali értelmiségiek irányítják, akik elutasítják a hagyományos vallási normákat; ezt a konfliktust gyakran a „kultúrharc” fogalmával írják le. Az 1980-as évek során olyan politikai jelöltek, mint Ronald Reagan, illetve később George H. W. Bush részben a vallási jobboldal támogatására támaszkodhattak kampányaik során.
Főbb politikai célok és ügyek
A vallási jobboldalnak több ismétlődő politikai prioritása van. Ezek közé tartoznak:
- Abortusz elleni küzdelem: a legtöbb vallási jobboldali csoport a terhességmegszakítás korlátozását vagy tiltását támogatja.
- Házasság és család értékei: ellenállás a meleg házasság intézményével szemben, valamint hangsúly az „hagyományos” családi szerepeken.
- Iskolai és oktatási kérdések: imádság az iskolákban, a teremtéselmélet vagy az intelligens tervezettség oktatása egyes esetekben a darwinizmussal szemben.
- Vallásszabadság és közéleti vallásos jelenlét: megőrzése annak, hogy a vallásos egyének és intézmények mentesülhessenek bizonyos jogi korlátozások alól; támogatás a vallásos jellegű közéleti megnyilvánulásokért.
- Jogi és politikai jelöltek: erőteljes háttérmunka a konzervatív bírák és politikusok kinevezéséért, mivel ezek hosszú távú döntéseket hoznak kulturális ügyekben.
Szervezetek, vezetők és politikai hatás
A mozgalom mögött számos szervezet és ismert vezető állt, amelyek különböző eszközökkel (kampányok, lobbizás, médiaprogramok) igyekeztek befolyásolni a közpolitikát. Ilyenek például a különböző evangéliumi hálózatok, érdekvédelmi szervezetek és vallási vezetők által alapított civilszervezetek. A vallási jobboldal hosszú távú hatása jól látható volt a választásokon nyújtott szervezett támogatásban, valamint a konzervatív bírák kinevezésének elősegítésében — ami például a Roe v. Wade bírósági joggyakorlatát érintő későbbi fejleményekben is tükröződött.
Kritikák és viták
A vallási jobboldalt számos kritikával illetik. Ellenzői szerint a mozgalom túlzottan keveri a vallást és az államot, ami a church–state (állam és egyház szétválasztása) elvének gyengüléséhez vezethet. Más kritikák a társadalmi kirekesztést, a nők és kisebbségek jogainak korlátozását, valamint a tudományos konszenzus figyelmen kívül hagyását emelik ki. A mozgalom belső kritikái és skálázódó nézetbeli különbségei időről időre megosztottságot okoznak a jobboldali szavazóbázison belül.
Demográfia és legutóbbi fejlemények
A vallási jobboldal hagyományosan erősebb volt az idősebb korosztályok, a déli és közép-nyugati államok, valamint az evangéliumi és konzervatív felekezetek körében. Az utóbbi években a mozgalom befolyása részben átalakult: míg egyes hagyományos intézmények szerepe csökkent, más vallásos csoportok vagy politikai formációk (beleértve a populista jobboldallal való együttműködést) újraélesztették a vallásos politikai szerepvállalást. A 2010-es és 2020-as évek eseményei — beleértve a politikai szövetségeket, a bírósági kinevezéseket és a társadalmi vitákat — tovább formálták a vallási jobboldal szerepét az amerikai közéletben.
Összefoglalás
A keresztény (vallási) jobboldal az Egyesült Államokban összetett, történelmileg gyökerező, de dinamikusan változó jelenség. Támogatói a vallásos meggyőződésből fakadó erkölcsi normák politikai érvényesítését tartják elsődleges célnak, míg ellenzői a vallás és állam szétválasztásának veszélyére, illetve a társadalmi kirekesztés lehetőségére hívják fel a figyelmet. A mozgalom politikai befolyása és belső szerkezete a jövőben is tovább változhat a társadalmi attitűdök és a politikai környezet alakulásával.
Issues
|
| Ebben a szakaszban nincsenek források. (2010. augusztus) |
Íme néhány olyan kérdés, amelyekben a keresztény jobboldal határozottan gondolkodik:
Abortusz
A keresztény jobboldal nagyrészt az abortusz miatt alakult újra az 1970-es években Falwell alatt, válaszul az amerikai Legfelsőbb Bíróság Roe kontra Wade döntésére. A keresztény jobboldal legtöbb tagja úgy véli, hogy az élet a fogantatáskor kezdődik, a magzat megölése gyilkosság, és ezért az abortusznak a legtöbb vagy minden esetben illegálisnak kell lennie. Ezt hívják "életpártiságnak". Bár a jobboldalnak nem sikerült megszabadulnia a Roe-tól (és a legtöbb bíró már precedensnek tekinti), sikerrel jártak abban, hogy egyes államokban megnehezítették az abortuszt.
Szexualitás
A keresztény jobboldal sok tagja úgy véli, hogy a Biblia szerint rossz dolog homoszexuálisnak (melegnek vagy leszbikusnak) lenni. Régebben támogatták a szodómiatörvényeket. Ma többnyire ellenzik a melegházasság engedélyezését. Számos törvényt és kezdeményezést vezettek be, hogy megakadályozzák a melegek házasságkötését (mint például a kaliforniai 8-as javaslat), de ezek közül néhányat a bíróságok alkotmányellenesnek találtak. A melegházasság megállításának alkotmányossá tétele érdekében sokan szorgalmazzák az Egyesült Államok alkotmányának módosítását a melegházasság betiltására.
Evolúció
A keresztény jobboldal sok tagja nem hisz az evolúcióban, mert az ellentétes a Biblia teremtéstörténetével. Ehelyett a kreacionizmust vagy az intelligens tervezést támogatják. A legtöbb biológus úgy véli, hogy az evolúció igaz, és hogy az evolúció elleni érvek gyengék. Néhány helyen sikerrel tanították az intelligens tervezést az evolúció mellett az állami iskolákban.
Imádság az iskolákban
A keresztény jobboldal számos tagja szeretné engedélyezni az imádkozást az állami iskolákban és a Krisztussal kapcsolatos dolgok megjelenítését nyilvános vagy kormányzati helyeken. A melegházassághoz hasonlóan ezt is megkérdőjelezték a bíróságok, általában az első alkotmánymódosítás vallásszabadságról szóló záradéka miatt.
Jerry Falwell, akinek a Morális Többség megalapítása kulcsfontosságú lépés volt az "Új Keresztény Jobboldal" kialakulásában.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a keresztény jobboldal?
V: A keresztény jobboldal a jobboldali keresztény politikai és társadalmi mozgalmak elnevezése, amelyek konzervatív társadalmi és politikai eszméket támogatnak, és általában azon a meggyőződésen alapulnak, hogy az Egyesült Államokat az Istenbe vetett erős hitre alapították, és az amerikai törvényeknek a Bibliában foglaltakon kell alapulniuk.
K: Kik a keresztény jobboldal tagjai?
V: A keresztény jobboldal tagjai a kereszténység bármely ágához tartozhatnak, beleértve a katolicizmust is, de leggyakrabban az evangéliumi keresztényekkel, a fundamentalistákkal (például a bornírt hívőkkel) és a mormonokkal kapcsolatban használják.
K: Hány amerikai vallja magát a vallási vagy keresztény jobboldalhoz tartozónak?
V: Az amerikaiak körülbelül 15%-a vallja magát a vallási vagy keresztény jobboldalhoz tartozónak.
K: Mikor kezdték az emberek a vallást konzervatív politikára használni Amerikában?
V: Az emberek évezredek óta használják a vallást a politikában, és az Egyesült Államokban az emberek több száz éve használják a vallást a konzervatív politikában Amerikában. Például azok, akik elítélést akartak a Scopes-perben, nagyrészt demokraták voltak, akiket később "vallási jobboldalnak" neveztek el. A kifejezés azonban először az 1970-es években került használatba.
K: Ki használta elsők között a "vallási jobboldal" kifejezést?
V: Jerry Falwell volt az egyik első, aki a "vallási harcot" használta. Úgy érezte, hogy az országot és az intézményeket baloldali értelmiségiek irányítják, akik nem hisznek Istenben.
K: Mit neveznek gyakran "kultúrharcnak"?
V: A baloldali értelmiségiek és a vallási jogok közötti harcot gyakran nevezik "kultúrharcnak".
K: Mely elnököket választották meg a vallási jogok támogatásának köszönhetően?
V: Ronald Reagan, George H. W. Bush és Donald Trump elnököket a vallási jogok támogatása miatt választották meg.
Keres