A China Airlines 611-es járata egy Tajpejből a kínai Hongkongba tartó menetrend szerinti nemzetközi utasszállító járat volt. A Boeing 747-209B típusú repülőgép 2002. május 25-én a Tajvani-szoros fölött repülve darabokra szakadt és a vízbe zuhant. Ez körülbelül 25 perccel a felszállás után történt. A balesetet a gép hátsó részén lévő fémek kifáradása okozta. Ezt egy 22 évvel a baleset előtt végzett hibás javításra vezették vissza. A gép fedélzetén tartózkodó mind a 225 ember meghalt.
A járat és a gép
A járat jelzése China Airlines 611 (CI611). A szerencsétlenül járt Boeing 747-209B repülőgép regisztrációja B-18255 volt; a gépet több mint két évtizede üzemeltették. A fedélzeten utasok és személyzet egyaránt tartózkodtak, összesen 225 ember (utazóközönség és legénység), akik közül senki sem élte túl a katasztrófát.
A baleset lefolyása
Röviddel a felszállás után a gép hátsó szerkezeti elemei hirtelen felmondták a szolgálatot: a törzs hátulsó része darabokra szakadt, a repülő irányíthatatlanná vált és a roncsok a Tajvani-szoros vizébe zuhantak. A szerkezeti törés következtében a repülő felbomlott; a törzs és a szárnyak szétszóródtak, roncsok nagy területen hevertek a tengerfenéken.
Vizsgálat és okok
- A balesetet vizsgáló hatóság – a tajvani Aviation Safety Council és nemzetközi szakértők bevonásával – átfogó helyszíni és műszaki vizsgálatot folytatott.
- Az elemzés kimutatta, hogy a közvetlen ok a hátsó törzs szerkezeti elemének fáradásos repedése volt. A repedés évek alatt nőtt, végül kritikus méretet ért el.
- A fáradásos károsodást egy 22 évvel korábban, egy farokütés (tailstrike) után végzett nem megfelelő javításra vezették vissza: a sérült rész helyreállítása nem a gyártó és az előírt eljárások szerint történt, így a javítás gyenge pontot hagyott a szerkezetben.
- A fekete dobozokból és a roncsok vizsgálatából nyert adatok fontos információkat szolgáltattak a következmények és a műszaki hiba rekonstruálásához.
Következmények és tanulságok
- A baleset rávilágított a karbantartási és javítási munkák dokumentálásának és ellenőrzésének fontosságára, valamint arra, hogy régebbi repülőgépek esetén különös figyelmet kell fordítani a szerkezeti elemek rendszeres ellenőrzésére.
- A vizsgálati eredmények hatására légitársaságok és légiközlekedési hatóságok szigorították az ilyen típusú javítások ellenőrzését és felülvizsgálatát, és világszerte növelték a fáradásos repedések felderítésére irányuló vizsgálatok gyakoriságát.
- A China Airlines súlyos kritikát kapott a karbantartási gyakorlatokért, és a baleset hosszú távú változásokat indított el a légiközlekedési biztonsági kultúrában és a repülőgépek szerkezeti felülvizsgálatában.
Az 2002. május 25-én történt esemény a tajvani légi közlekedés egyik legsúlyosabb tragédiája volt, és emlékeztet arra, hogy a repülésbiztonságban a megelőzés, a szabványos javítási eljárások és a folyamatos ellenőrzés kulcsfontosságú.
