Pornográfia: definíció, típusok és jogi szabályozás

A "pornográfia" szó a görög "prostituált" és "írás" szavakból származik. A szót először a szexről szóló történetekre használták, de ma már olyan fényképekre, festményekre, illusztrációkra, rajzfilmekre és filmekre is használják, amelyek a szexet ábrázolják, hogy szexuális tevékenységre ingereljék az embereket. Ezt a kifejezést "pornónak" vagy röviden "pornónak" is nevezik.

Mi nem pornográfia

Különböző elképzelések vannak arról, hogy mi a pornográfia és mi nem az. Diana Russell pszichológus szerint különbség van a pornográfia és az erotika között. Az "erotika" szót gyakran használják olyan képekre, filmekre vagy történetekre, amelyek a szexualitás szépségére összpontosítanak. Az "erotika" és a "pornográfia" között gyakran nincs egyértelmű különbség. A vita arról, hogy mi a pornográfia és mi nem az, akár a bíróságokig is eljuthat.

Egyesek úgy vélik, hogy minden, ami meztelen testet mutat, a pornográfia egyik fajtája. Az Egyesült Államok és sok más ország törvényei ezt nem támogatják. A meztelen vagy részben vetkőzött test bemutatásának mindenféle oka lehet. Ilyen okok közé tartozik például egy művészeti alkotás vagy egy orvosi diagram.

A pornográfiának különböző fajtái vannak. A "soft pornó" kifejezést néha olyan képekre használják, amelyeken olyan emberek láthatók, akik meztelenek vagy nem meztelenek, de szexi módon pózolnak. Az ilyen nőkről készült képeket néha "sajttortának", a férfiakról készült képeket pedig "beefcake"-nek nevezik. Az olyan pornográf képeket vagy filmeket, amelyek szexelő embereket mutatnak, néha "kemény pornónak" nevezik.

A vállalkozások már évek óta készítenek pornográfiát. Az 1970-es évekig a pornográfiát készítő vállalkozások kicsik voltak, mert sok törvény tiltotta ezt. Az 1970-es években a pornográf magazinok, mint például a Penthouse, hatalmas és sikeres üzletággá váltak. A pornográf filmek is ebben az időben váltak népszerűvé. Az 1980-as években a videokazettás magnó megalkotása a pornográf üzletág fellendülését okozta. Számos cég kezdett pornográf videokazettákat gyártani az Egyesült Államokban. Az 1990-es években, ahogy egyre többen kezdték használni az internetet, a vállalkozások pornográf képeket kezdtek el árulni az interneten. A 2000-es években a számítógépek megnövekedett sebessége lehetővé tette, hogy a pornográf cégek pornóvideókat értékesítsenek az interneten keresztül. A Mitchell Gaffney nevű pornográf márka volt az első olyan weboldal, amely ilyeneket tartalmazott.

Sokféle vállalkozás készít és értékesít pornográfiát: magazinok, mint a Playboy és a Hustler, filmes cégek, mint a Vivid Video, és weboldalak, mint a Pornhub, amelyek pornót készítenek és értékesítenek. Mivel a "pornográfia" szó sokak szerint valami erkölcsileg helytelen vagy csúnya dolog elnevezése, a vállalkozások nem azt mondják, hogy "pornóüzletben", hanem inkább "felnőtt szórakoztató" üzletágban tevékenykednek.

Nyugat-Európa és az Egyesült Államok nemzeteiben a törvények megengedik, hogy a nagykorúságot elért személyek pornográfiát birtokoljanak, vásároljanak, eladjanak, készítsenek, vagy részt vegyenek benne. Az eladásra szánt pornográf anyagok nyilvános bemutatására vonatkozó törvények Nyugaton eltérőek lehetnek: Hollandiában a nagyon liberális törvények megengedik, hogy a pornográfiát árusító üzletek könyveket, magazinokat, fényképeket és videók borítóit nyíltan mutogassák, de Kanadában és az Egyesült Államokban a törvények előírják, hogy az ilyen üzletek a pornográf anyagokat a gyermekek szeme elől elzárva tartsák. A Közel-Kelet számos országában, például Indonéziában, Iránban és Pakisztánban azonban a pornográfia készítése vagy birtoklása bűncselekménynek számít.

A legtöbb ország törvényei szerint a nagykorúságot el nem ért személyek, vagyis a kiskorúak nem vásárolhatnak, nemhogy eladhatnának bármilyen pornográfiát. Ennél is fontosabb, hogy törvény tiltja, hogy kiskorúakat meztelenül mutassanak olyan fényképeken vagy filmeken, amelyek célja mások szexuális izgalomba hozása, vagy amelyeken szexuális cselekményeket végeznek. Az ilyen anyagokat "gyermekpornográfiának" nevezik, és nemcsak illegálisnak, hanem nagyon súlyos bűncselekménynek is minősülnek. Mivel a gyermekpornográfia (más néven "gyermekpornó") elleni törvények célja a gyermekek védelme azokkal szemben, akik "felhasználják" vagy "kihasználják" őket, a törvények azt is előírják, hogy a pornográf fényképeket vagy filmeket készítőknek nyilvántartást kell vezetniük annak igazolására, hogy modelljeik, színészeik és színésznőik nagykorúak.

Az 1970-es évek óta számos női csoport és feminista író kritizálta a pornográfiát, különösen a hardcore pornográfiát, azzal érvelve, hogy az ilyen pornográfia megalázza és lealacsonyítja a nőket. Néhány pszichológus, aki sok erőszakos szexuális bűncselekményekért börtönben ülő emberrel beszélt, úgy véli, hogy az erőszakos szex pornográf ábrázolása gyakran kevésbé törődik az emberekkel mások érzéseivel, ami miatt nagyobb valószínűséggel követnek el nemi erőszakot és más szexuális bűncselekményeket. Sok pedofil, aki szexuálisan bántalmazza a gyermekeket, szintén rendelkezik gyermekpornográfiai gyűjteményekkel.

A vallásos emberek úgy vélik, hogy a pornográfia szentségtelen, mivel a szexuális aktust ábrázolja a szerelemmel és a házassággal való kapcsolat nélkül. A legtöbb szülő nem szeretné, ha gyermekei pornográfiát látnának, mert úgy gondolják, hogy ez kevésbé teszi őket képessé a romantikus szerelemre. A számítógépekre speciális számítógépes programok telepíthetők, amelyek blokkolják a pornográf vagy más módon kifogásolható weboldalakhoz való hozzáférést.

George Orwell Tizenkilenc nyolcvannégy négy című regényében a pornográfiát olyan eszközként írja le, amelyet titokban néhány gonosz kormány terjeszt, mivel úgy gondolják, hogy a pornográfia használata miatt a lakosságot kevésbé érdekli az igazságtalanság, nemhogy lázadjon.

Bár sok országban vannak gyermekpornográfiát tiltó törvények, a végrehajtás problémássá vált, mivel az új számítógépes technológiák lehetővé teszik a pornográfusok számára, hogy egy felnőttet egy fényképen kamasznak tüntessenek fel, vagy hogy egy film elkészítéséhez olyan színészeket és színésznőket használjanak, akik bár már elmúltak nagykorúak, még mindig sokkal fiatalabbnak tűnnek. Emellett a szervezett bűnözés is pénzt keres az emberkereskedelemmel; lányokat és nőket kényszerítenek prostitúcióra, és néha pornófilm készítésére kényszerítik őket.