Encyclopédie — a felvilágosodás enciklopédiája (Diderot, d'Alembert, 1751–1772)

Encyclopédie (1751–1772) — Diderot és d'Alembert monumentális enciklopédiája: a felvilágosodás szellemi forradalma, tudományok, művészetek és mesterségek gyűjteménye.

Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers (angolul: Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers: Encyclopedia, or a Systematic Dictionary of the Sciences, Arts, and Crafts) egy 1751 és 1772 között Franciaországban kiadott általános enciklopédia, amely a felvilágosodás egyik legfontosabb műveként tartják számon. A teljes cím: Encyclopédie, ou Dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers, par une société de gens de lettres, mis en ordre par M. Diderot de l'Académie des Sciences et Belles-Lettres de Prusse, et quant à la partie mathématique, par M. d'Alembert de l'Académie royale des Sciences de Paris, de celle de Prusse et de la Société royale de Londres. A kiadás időszaka alatt összesen 28 kötet jelent meg: 17 szövegkötet és 11 metszeteket tartalmazó táblakötet (planches), amelyek részletes illusztrációkkal dokumentálták a kézműipari és technikai eljárásokat is.

Cél és jelentőség

Az Encyclopédie volt az első olyan enciklopédia, amely sok, különböző hátterű szerző hozzájárulását foglalta össze: filozófusok, tudósok, történészek, orvosok, de gyakorló mesterek és mérnökök írásai is szerepeltek benne. Különlegessége az volt, hogy az elméleti tudományok mellett hangsúlyt fektetett az alkalmazott tudományokra és a mérnöki ismeretekre, műszaki leírásokra és ábrákra, ami korábban ritkaságnak számított enciklopédiákban.

Az Encyclopédie mégis mindenekelőtt arról híres, hogy a felvilágosodás gondolkodását képviseli: a tudás megosztását, a kritikai gondolkodást és a haladásba vetett hitet. Denis Diderot szerint az "Encyclopédie" című cikkben az Encyclopédie célja az volt, hogy "megváltoztassa az emberek gondolkodását" — a mű arra törekedett, hogy a tudást hozzáférhetővé tegye és rávilágítson a társadalmi, vallási és politikai előítéletek helytelen voltára.

Szerkesztés és kiadás

A projekt kezdetben Ephraim Chambers Cyclopaedia (1728) című munkájának francia fordításaként indult. A fordítási megbízást 1743-ban André Le Breton párizsi könyvkiadó adta át a Franciaországban élő angol John Mills-nek, de a munka hosszasan elhúzódott. Le Breton 1745 májusában bejelentette, hogy a mű megvásárolható, miközben a fordítás nem készült el időben; a kiadói viták során állítólag Le Breton meg is verte Mills-t botjával. Mills testi sértés miatt pert indított, de Le Bretont felmentették.

Le Breton később új szerkesztőt választott: a kezdeti szerkesztő, a matematikus Jean Paul de Gua de Malves 1747 augusztusában elveszítette pozícióját, és ezután vetették be szerkesztőként Denis Diderot-t és Jean le Rond d'Alembert-t. Diderot szerkesztői munkája több mint két évtizeden át tartott: az ő irányítása alatt tért el véglegesen a mű a puszta fordítástól, és alakult önálló, kiterjedt enciklopédikus vállalkozássá. d'Alembert elsősorban a matematikai és rendszerezési kérdéseket rendezte, valamint megírta az ismert Discours préliminaire-t (Bevezető beszéd), amely a mű szellemiségét foglalta össze.

Szerzők, tartalom és szerkezet

Az Encyclopédie-ben több mint száz kortárs gondolkodó, tudós és szakember közreműködött — közöttük filozófusok, természettudósok és irodalmárok, valamint névtelenül vagy álnéven író személyek is. A mű betűrendes szócikkekre épült, sok helyen kiterjedt kereszt-hivatkozásokkal és bibliográfiai utalásokkal. A cikkek stílusa változatos: szakszerű leírások, történeti áttekintések, kritikus esszék és gyakorlati útmutatók egyaránt megtalálhatók voltak.

Külön figyelemre méltóak voltak a kézműipari és ipari eljárásokat bemutató metszetek (planche-k), amelyek részletesen ábrázolták a korabeli gépeket, műhelyeket és munkaeszközöket. Ezek az illusztrációk hozzájárultak ahhoz, hogy az enciklopédia valóban "kézzel fogható" tudást közvetítsen a mindennapi gyakorlat számára is.

Cenzúra, viták és nehézségek

A kiadvány gyakran került hatósági és egyházi vizsgálat alá: a benne megfogalmazott kritikus és szabadgondolkodó eszmék sokszor ütköztek a korabeli cenzúra korlátaival. Több ízben kiadási engedélyeket vontak vissza, egyes részeket eltávolításra köteleztek, illetve az egyes kötetek megjelenése jogi és anyagi nehézségekbe ütközött. A szerzők sokszor álnéven, vagy rejtett utalásokkal fogalmaztak meg bíráló gondolatokat, hogy elkerüljék a közvetlen elnyomást.

Hatás és örökség

Az Encyclopédie hatása messze túlnyúlt a kortárs olvasóközönségen: hozzájárult az ismeretek demokratizálódásához, elősegítette a tudományos és technikai ismeretek terjedését, és intellektuálisan megalapozta a későbbi társadalmi változásokat. A mű eszmei hatása és módszere – a kritikai gondolkodás, a tudás rendszerezése és a szakmai ismeretek bemutatása – lényeges szerepet játszott abban, hogy a felvilágosodás eszméi elterjedtek Franciaországban és Európában.

A kiadványt ma is a felvilágosodás egyik meghatározó alkotásaként tartják számon: nem csupán információforrásként, hanem korszakalkotó szellemi vállalkozásként, amely a tudás, a szakértelem és a kritikai gondolkodás értékeit hirdette.

Kérdések és válaszok

K: Mi az Encyclopédie teljes címe?

K: Ki volt az Encyclopédie eredeti szerkesztője?

K: Mikor jelentette be Le Breton, hogy az Encyclopédie munkája megvásárolható?

K: Miért verte Le Breton Mills-t bottal?

K: Ki váltotta fel Gua De Malves-t az Encyclopedie szerkesztőjeként?

K: Mennyi ideig maradt Diderot szerkesztő?

K: Mi volt Denis Diderot célja az enciklopédia szerkesztésével és kiadásával?

Keresés betűvel