Szeptikémiás pestis
A szeptikémiás (vagy szeptikémiás) pestis halálos vérfertőzés. Ez a pestis három fő formájának egyike (a másik kettő a bubópestis és a penumoni pestis). A Yersinia pestis baktérium okozza.
A szeptikémiás pestis a vérben kis vérrögöket képezhet a szervezetben. Kezelés nélkül szinte mindig halálos kimenetelű. A középkorban a halálozási arány 99-100 százalék volt. A szeptikémiás pestis a legritkább az 1348-ban Európát sújtó három járvány közül, a másik formája a bubópestis és a tüdőpestis. Ezt a betegséget elsősorban fertőzött rágcsáló vagy rovar csípése okozza. Ritkán a bőrön lévő nyíláson keresztül vagy egy másik fertőzött ember köhögésével is bejuthat a szervezetbe. A szeptikus pestisben a baktériumok gyorsan elszaporodnak a vérben, súlyos vérmérgezést okozva. Az endotoxinok disszeminált intravaszkuláris véralvadást (DIC) okoznak. Ez apró vérrögöket jelent a testben, amelyek megakadályozzák, hogy a vér egyes területekhez eljusson. Ez a területen lévő sejtek elhalását okozza. A DIC elhasználja a szervezet véralvadási képességét, így az már nem tudja kontrollálni a vérzést. Ez azt jelenti, hogy a bőrbe és más szervekbe vérzik, ami vörös és/vagy fekete foltos kiütést és vér felköhögését vagy hányását (hemoptízis/haemoptízis) okozhatja. A bőrön dudorok jelennek meg, amelyek kissé úgy néznek ki, mint a rovarcsípések. Ezek a dudorok általában vörösek, és néha fehér a közepük. A korai antibiotikumos kezelés 4-15 százalékra csökkenti a halálozási arányt. A betegséget elkapó embereknek legfeljebb 24 órán belül kezelést kell kapniuk, különben meghalnak. Egyes esetekben az emberek még aznap is meghalhatnak, amikor elkapják a betegséget.
Tünetek
- Hasi fájdalom
- Véralvadási problémák miatti vérzés
- Hasmenés
- Láz
- Alacsony vérnyomás
- Hányinger
- Szervi elégtelenség
- Hányás
Megjegyzés: A szeptikémiás pestis már a tünetek megjelenése előtt is okozhat halált.
Szeptikémiai pestis a középkorban
Az 1348 és 1350 között előforduló három járvány közül a szeptikus pestis volt a legkevésbé gyakori. A többihez hasonlóan a szepticémiás pestis is keletről terjedt a Fekete-tengeri kereskedelmi útvonalakon keresztül a Földközi-tengerig. A legnagyobb kikötővárosokat, például Velencét és Firenzét sújtotta a legsúlyosabban. A fekete halálhoz tartozó három pestisjárvány jelentős szerepet játszott az 1381-es parasztlázadásban.
Kapcsolódó oldalak
- Szepszis
- Meningococcemia
- Bubópestis
- Tüdőpestis
- Fekete halál
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szeptikus pestis?
V: A szeptikémiás pestis egy halálos vérfertőzés, amelyet a Yersinia pestis baktérium okoz. A pestis három fő formájának egyike, a bubópestis és a tüdőpestis mellett.
K: Hogyan terjedt a szeptikémiás pestis a középkorban?
V: A középkorban a szeptikus pestis főként fertőzött rágcsáló vagy rovar csípése útján terjedt. Ritkán a bőrön lévő nyíláson keresztül vagy egy másik fertőzött ember köhögésével is bejuthatott a szervezetbe.
K: Milyen tünetei vannak a szeptikus pestisnek?
V: A szeptikus pestis tünetei közé tartoznak a testszerte megjelenő apró vérrögök, vörös és/vagy fekete foltos kiütések, rovarcsípésre emlékeztető dudorok a bőrön, vér felköhögése vagy hányása (hemoptysis/haemoptysis).
K: Hogyan kezelhető a szeptikus pestis?
V: A szeptikémiás pestis kezelése antibiotikumokat tartalmaz, amelyekkel a halálozási arány 4-15%-ra csökkenthető. A 24 órán belüli korai kezelés elengedhetetlen, mivel kezelés nélkül szinte mindig halálos kimenetelű.
K: A középkorban az emberek hány százaléka halt meg szeptikus pestisben?
V: A középkorban a szeptikus pestisben megbetegedettek halálozási aránya kezelés nélkül 99-100% volt.
K: A szeptikémián kívül vannak más pestisformák is?
V: Igen, a szeptikémia mellett a pestisnek két másik fő formája is létezik: a bubópestis és a tüdőpestis.