Szeptikémiás pestis: Yersinia pestis okozta vérmérgezés — tünetek és kezelés

Hogyan terjed és mi okozza?

A fertőzés leggyakoribb forrásai fertőzött rágcsálók és az őket fertőző bolhák. A baktériumot leggyakrabban bolhacipés közvetíti, de ritkán a bőrön lévő nyílt sebeken keresztül, vagy — ha tüdőpestis is jelen van — fertőzött személy köhögésével is átadható. A szeptikémiás formát általában a baktérium véráramba jutása indítja el; az endotoxinok felszabadulása disszeminált intravaszkuláris koagulációt (DIC) és súlyos keringési elégtelenséget okozhat.

Tünetek

A betegség nagyon gyorsan progrediálhat; a tünetek megjelenése és súlyosbodása órákon–napokon belül történik. Jellemző tünetek:

• magas láz, hidegrázás, gyengeség
• erős fájdalom (gyakran hasi vagy hátfájás), hányás
• gyorsuló szívverés, alacsony vérnyomás — szepszis és septikus sokk jelei
• a véralvadás zavara miatt keletkező vörös vagy fekete foltos kiütések, bőr alatti vérzések
• köhögés és véres köpet, ha a tüdő is érintett
• a perifériás végtagok, orr vagy fül területeinek elszíneződése és elhalása (gangréna), emiatt kapta a fekete pestis elnevezést a történelmi leírásokban
• a bőrön kis dudorok vagy foltok jelenhetnek meg, amelyek kezdetben rovarcsípésre emlékeztethetnek; gyakran vörösek, néha középen halványabbak

Mi történik a szervezetben?

A vérben elszaporodó baktériumok és az általuk kibocsátott toxinok súlyos gyulladásos reakciót indítanak. Az vérmérgezés (szepszis) és a DIC következtében apró vérrögök alakulnak ki a keringésben, amelyek megakadályozzák az oxigénellátást bizonyos területeken, így sejtkárosodáshoz és szöveti elhaláshoz vezetnek. A DIC ugyanakkor kimeríti a véralvadási faktorokat, ami fokozott vérzékenységet eredményez.

Diagnózis

A gyanú felállítása alapján sürgősen mintavétel szükséges: vérkultúra, folyadék- vagy szövetminták tenyésztése, PCR vizsgálat. Laboratóriumi jelek lehetnek:

• vérkép eltérések (leukocitózis vagy leukopénia), thrombocytopénia
• emelkedett gyulladásos markerek
• koagulációs paraméterek kórsálysága (pl. emelkedett D-dimer, alacsony fibrinogén, meghosszabbodott PT/aPTT), DIC jelei

Kezezés

Azonnali orvosi ellátás életmentő: a szeptikémiás pestis gyors antibiotikumkezelést és intenzív osztályos támogatást igényel. Az időben megkezdett antibiotikumos kezelés jelentősen csökkenti a halálozást — a korai kezelés mellett a halálozási arány 4–15% közé esik, míg kezeletlenül gyakorlatilag mindig halálos. A középkori járványok idején a halálozás 99–100% volt.

Gyakran használt antibiotikumok:

• streptomycin vagy gentamicin (aminoglikozidok) — hagyományos elsővonalbeli szerek
• doxycyclin vagy ciprofloxacin (tetracyclinek és fluorokinolonok) — alternatív vagy kiegészítő terápiák

Támogató kezelés:

• intenzív folyadékpótlás és keringéstámogatás (vazopresszorok)
• légzés támogatása, szükség esetén gépi lélegeztetés
• véralvadási zavarok korrekciója (vér- és vérkomponens-transzfúziók)
• sebészeti beavatkozás gangrénás részek eltávolítására ritkán szükséges

Fertőzés-ellenőrzés és megelőzés

• Ha felmerül a pneumonikus plague lehetősége, légúti cseppfertőzéssel terjedés miatt elkülönítés és légúti védelem szükséges.
• Közeli kontaktusoknál a korai (profilaktikus) antibiotikumos kezelés és a gondos megfigyelés ajánlott.
• Rágcsálók és bolhák ellenőrzése, háztartási higiénia és a vadvilág megközelítésének kerülése fontos megelőző intézkedés.
• Jelenleg nincs széles körben elérhető, hosszútávon védő vakcina a lakosság számára; helyi és speciális védőoltások csak korlátozott körben állnak rendelkezésre.

Prognózis

A korai felismerés és azonnali antibiotikumos kezelés jelentősen javítja az esélyeket. Kezeletlenül a szeptikémiás pestis általában halálos; néhány esetben a beteg a fertőzés megjelenésének napján is életét vesztheti. Emiatt minden, a pestissel kapcsolatos expozíció esetén sürgős orvosi ellátás szükséges.

Ha arra gyanakszik, hogy ő vagy valaki más pestissel fertőződhetett, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy járványügyi hatósághoz.