Paranoia
A paranoia olyan mentális állapot, amely befolyásolja az ember gondolatait. A paranoiás személyt paranoidnak nevezik. A paranoia olyan gondolkodási folyamat, amelyet erősen befolyásol a szorongás vagy a félelem, gyakran az irracionalitás és a téveszme határáig.
A paranoid személy gondolkodását a félelem és a szorongás alakítja. A személy például attól félhet, hogy mások "el akarják kapni", vagy azt tervezik, hogy bántani fogják. Azt hiheti, hogy videokamerák figyelik, vagy hogy egy bizonyos csoport (például a rendőrség vagy a CIA) követi őt. Azt is hihetik, hogy más emberek képesek irányítani a gondolataikat, vagy mágiával ártani nekik. Még ha ezek a félelmek mások számára furcsának vagy abszurdnak is tűnnek, a paranoiás személy számára nagyon is valóságosnak tűnnek. Ők valóban azt hiszik, hogy veszélyben vannak.
A paranoia különbözik a fóbiáktól. A fóbiában valakinek irracionális félelme van, de nem hibáztat senkit ezért a félelemért. A paranoiás személy gyakran hamis vádakat fogalmaz meg, és azt állítja, hogy valami szándékos volt, holott az csak véletlen vagy baleset volt.
Ha valaki valóban paranoiás, akkor félelmeit nem magyarázhatják olyan általános hiedelmek, mint például a vallásuk. Egyes vallások például azt mondják, hogy az emberek mágiával árthatnak másoknak. Tehát egy ilyen vallású személyt nem szabad paranoidnak diagnosztizálni csak azért, mert ilyen hite van. Más paranoiás hiedelmeknek is meg kellene lenniük - amelyeket nem lehet vallási hiedelmekkel magyarázni - ahhoz, hogy paranoiát diagnosztizáljanak náluk.
Nagyon gyakran a paranoiás emberek más gondolkodási zavarokkal vagy hangulatzavarokkal is küzdenek. A paranoia lehet skizofrénia, bipoláris zavar és más mentális betegségek tünete.
A mindennapi beszédben az emberek a "paranoiás" kifejezést használhatják normálisabb aggodalmakra. Például valaki paranoiásnak nevezheti egy barátját, amiért azt hiszi, hogy a tanára utálja őt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a paranoia?
V: A paranoia egy mentális egészségi állapot, amely befolyásolja az ember gondolatait. Szorongó vagy félelemmel teli gondolatmenet jellemzi, gyakran az irracionalitás és a téveszme határáig.
K: Miben különbözik a paranoia a fóbiáktól?
V: A fóbiában valakinek irracionális félelme van, de nem hibáztat senkit ezért a félelemért. A paranoid személy gyakran hamis vádakat fogalmaz meg, és azt állítja, hogy valami szándékos volt, holott az csak véletlen vagy baleset volt.
K: A vallásos meggyőződés összetéveszthető a paranoiával?
V: Ha egy személy valóban paranoiás, félelmeit nem szabad olyan általános hiedelmekkel magyarázni, mint a vallása. Például egyes vallások szerint az emberek mágiával árthatnak másoknak; tehát egy ilyen vallású személyt nem szabad paranoiásnak diagnosztizálni csak azért, mert ilyen hite van. Más paranoiás hiedelmeknek is meg kellene lenniük - amelyeket nem lehet vallási hiedelmekkel magyarázni - ahhoz, hogy paranoiát diagnosztizáljanak náluk.
K: Vannak más mentális betegségek is, amelyek a paranoiához társulnak?
V: Nagyon gyakran előfordul, hogy a paranoiás emberek más gondolkodási zavarokkal vagy hangulatzavarokkal is küzdenek. A paranoia lehet skizofrénia, bipoláris zavar és más mentális betegségek tünete.
K: Normális, hogy az emberek a mindennapi beszédben a "paranoiás" kifejezést használják?
V: Igen, a mindennapi beszédben az emberek a "paranoid" kifejezést használhatják normálisabb aggodalmakra, például arra, hogy azt gondolják, hogy valaki gyűlöli őket, még akkor is, ha ők maguk valójában nem hisznek ebben.
K: Milyen példák vannak a paranoid gondolkodásra?
V: A paranoid gondolkodásra példa az, ha azt hisszük, hogy mások el akarják kapni őket, vagy azt tervezik, hogy bántani fogják őket; ha azt hisszük, hogy videokamerák figyelik őket; ha azt hisszük, hogy bizonyos csoportok (például a rendőrség vagy a CIA) követik őket; és ha azt hisszük, hogy mások képesek irányítani a gondolataikat vagy mágiával ártani nekik.
