Orange megye, Virginia

Történelem

A területen évezredeken át éltek az amerikai őslakosok különböző kultúrái. Az európaiak érkezésekor az Ontponea, a sziúán nyelvet beszélő manahoac törzs egy alcsoportja élt ezen a piemonti területen.

Az első európai település a későbbi Orange megyében Germanna volt, amely akkor alakult, amikor Alexander Spotswood kormányzó 1714-ben 12 bevándorló családot telepített ide a németországi Westphaliából. Ez összesen 42 embert jelentett. Orange megye 1734 augusztusában jött létre, amikor a virginiai képviselőház elfogadta a "Spotsylvania megye felosztásáról szóló törvényt". Ellentétben más megyékkel, amelyek határai a Blue Ridge-hegységnél értek véget, Orange nyugaton "Virginia legtávolabbi határaival" volt határolva, amelyek akkoriban a Mississippi folyóig és a Nagy-tavakig terjedtek. A virginiai gyarmat igényt tartott a területre, de nagyon kevés angol lakta még. Orange megye egykor talán a valaha létezett legnagyobb megye volt. 1738-ban a nyugati terület nagy részét Augusta megyére osztották. A nagyméretű megye a nyugatabbra való letelepedést volt hivatott ösztönözni, hogy ellensúlyozza a franciák igényét az Ohio folyó völgyének vidékére.

Bár az amerikai függetlenségi háborúban Orange megyében nem vívtak csatákat, a megyéből 100 férfit toboroztak a Culpeper Minutemenbe. Többek között a Great Bridge-i csatában is harcoltak.

A közlekedés fejlődése, beleértve több vasútvonalat is, a tizenkilencedik század közepéig segített a mezőgazdasági gazdaság kiépítésében Orange megyében. A megye határainak végső kiigazítására 1838-ban került sor, amikor Orange nyugati részéből Greene megyét hozták létre. Orange városa 1834-ben jött létre jogilag (hivatalosan 1872-ben vált várossá), és már közel egy évszázadon át a megye székhelyeként szolgált. Gordonsville városa 1870-ben vált hivatalosan várossá.

A polgárháború idején a megye korlátozott konfliktusokat élt át. A legtöbb tevékenység Orange és Gordonsville városok körül összpontosult. Kivételt képezett a megye keleti részén a Mine Run-i csata és a Wilderness-i csata. A wildernessi csata jelentős fordulópont volt a háborúban. Miután Virginia 1870-ben visszatért az Unióhoz, és a rabszolgamunka elvesztésével a mezőgazdasági gazdaság újraindult, és nagyobb hangsúlyt kapott az állattenyésztés és a tejtermelés. Ennek oka az volt, hogy ezek a tevékenységek kevesebb fizikai munkát igényeltek. A vasút dominanciája és az általa kínált viszonylagos könnyebbség a nagyobb piacokra történő áruszállításban növelte az állattenyésztést a megye mezőgazdasági gazdaságában. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar a huszadik században tovább terjeszkedett, 1929-ben a megyében 1279 gazdaság és 20 feldolgozóipari vállalat volt a csúcson. A nagy gazdasági világválság idején készült feldolgozóipari felmérés megállapította, hogy Orange megye gazdasága viszonylag egészséges maradt a megközelíthetőségének köszönhetően.

A mezőgazdaság jelentősége Orange megye történelmében elég nagy volt ahhoz, hogy a Virginia Államszövetség a megye nyugati részén mintegy 31 200 hektárt (126 km² ) a Madison-Barbour vidéki történelmi körzetként különítsen el. A körzetet 1991-ben felvették a Történelmi Helyek Nemzeti Jegyzékébe, és ez a legnagyobb ilyen körzet Virginiában. Magában foglalja James Madison Montpelier és James Barbour Barboursville-i kúriáját (amelyet Thomas Jefferson tervezett, ma már romokban hever). A kerület más, a nemzeti jegyzékben szereplő helyszíneket is magában foglal.

Narancs megye lakossága a polgárháborút követően az 1930-as évekig felfelé és lefelé változott. Ettől kezdve a népesség folyamatosan növekedett, és a 2010-es népszámlálásig közel 300%-os növekedést mutatott.

Földrajz

Az Egyesült Államok népszámlálási hivatala szerint a megye területe 343 négyzetmérföld (890 km² ). Ebből 341 négyzetmérföld (880 km² ) szárazföld és 2,5 négyzetmérföld (6,5 km² ) (0,7%) víz. A domborzatot dombos dombok alkotják, amelyek általában egyre magasabbak és lejtősebbek, ahogy nyugat felé haladnak a Blue Ridge-hegység felé. A legmagasabb pont a Cowherd-hegy a maga 345 méterével (1 196 láb), Gordonsville-től mintegy 4 km-re északnyugatra.

Orange megye a Rappahannock folyó és a York folyó vízgyűjtőjén belül fekszik. Mindkettő a Chesapeake-öbölbe ömlik.

Szomszédos megyék

• Madison megye - északnyugat
• Culpeper megye - észak
• Spotsylvania megye - kelet
• Louisa megye - dél
• Albemarle megye - délnyugat
• Greene megye - nyugat

Víztestek

• A Rapidan folyó határozza meg a megye északi határát.
• Orange-tó - egy 124 hektáros közcélú tó Orange városától délkeletre.
• Az 500 hektáros Main Lake of the Woods tó az erdei tavon

Országosan védett területek

• A Wilderness csatatér a megye keleti részén a Fredericksburg és Spotsylvania Nemzeti Katonai Park területén fekszik.

Szállítás

Nagyobb autópályák

• US 15
• US 33
• US 522
• SR 3
• SR 20
• SR 231

Repülőterek

• Orange megyei repülőtér (OMH)
• Gordonsville repülőtér (GVE)

Tömegközlekedés

• A Town of Orange Transit (TOOT) buszjáratot biztosít Orange és Gordonsville városok között és azok környékén.

Orange megye, VA térképe

Demográfiai adatok

Történelmi népesség
Népszámlálás	Pop.		%±
1790	9,921		-
1800	11,449		15.4%
1810	12,323		7.6%
1820	12,913		4.8%
1830	14,637		13.4%
1840	9,125		-37.7%
1850	10,067		10.3%
1860	10,851		7.8%
1870	10,396		-4.2%
1880	13,052		25.5%
1890	12,814		-1.8%
1900	12,571		-1.9%
1910	13,486		7.3%
1920	13,320		-1.2%
1930	12,070		-9.4%
1940	12,649		4.8%
1950	12,755		0.8%
1960	12,900		1.1%
1970	13,792		6.9%
1980	18,063		31.0%
1990	21,421		18.6%
2000	25,881		20.8%
2010	33,481		29.4%
Est. 2015	35,385		5.7%
U.S. Decennial Census1790-1960 1900-19901990-2000 2010-2013

A 2010-es népszámláláskor a megyében 33 481 ember, 12 895 háztartás (összesen 14 616 lakásegység) és 9 342 család élt. A 2000-es népszámlálás óta a megye lakossága 29%-kal, azaz 7600 fővel nőtt. Ezzel Louisa megye a 11. leggyorsabban növekvő megye az államban, és az egyik leggyorsabban növekvő megye Észak-Virginián kívül. A megye faji összetétele 82,4%-ban fehér, 12,7%-ban fekete vagy afroamerikai, 0,3%-ban amerikai őslakos, 0,7%-ban ázsiai, 0,01%-ban csendes-óceáni szigetlakó, 1,4%-ban egyéb fajú, 2,4%-ban pedig két vagy több fajhoz tartozó. A lakosság 3,4%-a spanyolajkú vagy bármilyen rasszhoz tartozó latin-amerikai volt.

A 12 895 háztartás 27,8%-ában 18 év alatti gyermekek éltek együtt, 56,8%-a házaspár volt, akik együtt éltek, 10,9%-ában volt olyan női háztartástulajdonos, akinek nem volt férje, és 27,6%-a nem volt család. Az összes háztartás 32,6%-ában élt 65 éves vagy annál idősebb személy. A háztartások átlagos mérete 2,55, a családok átlagos mérete pedig 2,97 volt.

A megye lakosságának kormegoszlása 22,9%-a 18 év alatti, 6,7%-a 18-24 éves, 10,7%-a 25-44 éves, 28,5%-a 45-64 éves, és 18,1%-a 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 42,6 év volt. Minden 100 nőre 96 férfi jutott.

A megyében a háztartások mediánjövedelme 2010-ben 56 837 dollár, a családok mediánjövedelme pedig 65 195 dollár volt. Az egy főre jutó jövedelem a megyében 26 820 dollár volt, és a lakosság mintegy 11,5%-a élt a szegénységi küszöb alatt. A megkérdezett 132 virginiai település közül Narancs megyében volt a 9. leghosszabb az átlagos munkába járási idő (37 perc). Az otthonok átlagos értéke 238 500 dollár volt.