Meher Baba – indiai avatár és néma mester, spirituális vezető (1894–1969)

Meher Baba életrajza: indiai avatár, néma mester és spirituális vezető (1894–1969) élete, tanításai, Babajan és a Tökéletes Mesterekkel való találkozásai.

Meher Baba (1894. február 25. – 1969. január 31.) indiai spirituális tanító és önmagát a Kor Avatárjaként (a korszak avatárja) bemutató mester volt. Születési neve Merwan Sheriar Irani; családja perzsa (perzsa) származású, Poonában (Pune) élt, és a zoroasztriánus valláshoz tartozott. Nem voltak hinduk vagy muszlimok, ma Perzsiát Iránnak hívják.

Koraélet és mesterekkel való találkozások

Merwan tiszta, rendezett gyermekkorát töltötte; szeretett költészettel foglalkozni és sportolni, különösen a krikettet. Tizenhárom évesen barátaival megalapította a Kozmopolita Klubot, ahol hírekről, nyilvános beszédről tanultak, és gyűjtöttek a szegényeknek. Tanulmányait a St. Vincent's High Schoolban és a Deccan College-ban végezte.

1914-ben, tizenkilenc éves korában, Merwant életre szóló élmény érte: egy idős muszlim nőhöz, Hazrat Babajan-hoz vonzódott. Babajant a hagyomány Tökéletes Mesterként (Isten megvalósítottjaként) tisztelte. Merwan később úgy emlékezett rá, hogy Babajan megérintése és homlokon csókolása után mély spirituális transzélményen ment keresztül: ideiglenesen "elvesztette a világ tudatát", majd felébredt Isten-tapasztalásra.

Az ezt követő években Merwant további Tökéletes Mesterek vezették – többek között a shirdi Sai Babá, Upasni Maharaj és mások –, akik segítettek integrálni az isteni élményt a hétköznapi életbe. Upasni Maharajhoz többször is elment, tartózkodott Sakoriban, és innen indult spirituális fejlődése. Bár a tanítványi szerepben működött, Meher Baba szerint belsőleg már Isten-valósult állapotban volt.

Az avatár szerepe és a tanítványok szervezése

1921 körül Upasni Maharaj néhány követőjének kijelentette, hogy Merwan a Kor Avatárja. Ettől kezdve követői közül többen Merwant "Meher Baba"-nak kezdték hívni (a név jelentése: "Könyörületes Atya"). 1922-ben Meher Baba és néhány fiatal tanítvány gyalogosan elment Ponnából (Pune) Bombaybe (Mumbai), ahol megalapította első asramját, a Manzil-e-Meem-et (a Mester háza). Később Ahmednagar közelébe vitte követőit, a település környékén alakult ki a ma ismert Meherabad központ.

Meherabadban Babának fontos gyakorlati kezdeményezései voltak: előadásokat tartott, jótékonysági és egészségügyi munkát végzett, gyógyszertárat és kórházat alapított, bentlakásos iskolát működtetett gyermekeknek vallástól és kaszttól függetlenül, valamint szegények és falusiak megsegítésén dolgozott. Ezek a szolgálatok – a tanítás mellett – központi szerepet töltöttek be életében és példaértékűek voltak követői számára.

A hallgatás évei és kommunikáció

1925-ben Meher Baba megszólalását abbahagyta: élete hátralévő részében szóban nem kommunikált. Kezdetben ábécés táblával és táblaírással kommunikált tanítványaival; később egy módosított angol ábécés tábla segítségével mutatott betűkre, majd végül saját jelzéseit és kézmozdulatait alakította ki, amelyeket közvetítőin keresztül fordítottak le. A csend választása mögött spirituális-pszichológiai indoklást adott: a néma mester szerepe szerinte segítette a figyelmet a belső életre és saját üzenetének tisztább átadását.

Tanítások és főbb művek

Meher Baba tanításaiban központi helyen állt az Isten-valósítás mint az emberi élet célja; hangsúlyozta a szeretet, az önzetlen szolgálat és a belső élet gyakorlását. Egyik alapgondolata a lelkek hosszú fejlődési útja volt a "kőtől az Istenig" – azaz a tudattalan kövektől egészen az isteni megvalósulásig tartó fokozatos fejlődés, amelyet részletesen tárgyal az Isten beszédeiben című munkájában. A Beszédek gyűjteménye a mindennapi lelki életre vonatkozó útmutatásokat tartalmazza, rövidebb előadások és levéltöredékek formájában.

Meher Baba hangsúlyozta, hogy nem kíván új vallást alapítani, hanem a régi vallásokat megújítani és egységükre emlékeztetni: "Újra fogom éleszteni az összes vallást és kultuszt, és össze fogom hozni őket, mint a gyöngyöket egy madzagon". Tanítványai a világ sok vallásából, illetve vallástalan közegből érkeztek: Zoroasztriánusok, keresztények, zsidók, hinduk, muzulmánok, szufik, buddhisták, szikhek, valamint vallástalanok, ateisták és agnosztikusok, akiket sok esetben személyes példája és szeretetteljes magatartása vonzott.

Utazások, követők és kulturális hatás

Meher Baba gyakran utazott, és több országban hosszabb ideig tartózkodott: több hónapot töltött például Angliában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Utazásai során személyesen találkozott sok ezer érdeklődővel; közülük sokan követővé váltak, és itthoni vagy külföldi központokat, asramokat hoztak létre tanításainak terjesztésére.

Kulturális hatása is számottevő: ismertsége a Nyugaton is nőtt, részben olyan művészek révén, akikre hatott (például Pete Townshend), és megjelent neve a populáris kultúrában (a The Who híres dala, a "Baba O'Riley", Townshend nevének és a minimalistamusikus Terry Riley nevének összevonásából született; Townshend munkássága részben Meher Baba inspirációjára is visszavezethető). A "Don't worry, be happy" fordulatot népszerűsítő dal később szintén hozzájárult ahhoz, hogy Meher Baba híres mondása széles körben ismertté vált.

A New Life, viták és emlék

Az 1940–1950-es években Meher Baba a követői között különböző kísérő kezdeményezéseket indított; ezek közül az egyik legismertebb a "New Life" (Új Élet) volt, amelyben egyes tanítványokat a világi élet elhagyására és egyszerűsödésre buzdított. Ezek a programok – miként maga a mester is – vonzottak híveket, de vitákat is keltettek: egyesek kritikusan szemlélték a mester autoritását és a követők radikális életmódváltását, míg mások számára éppen ezek a lépések bizonyultak a megszentelődés eszközének.

Meher Baba 1969. január 31-én hunyt el; sírja Meherabadban található, és halála évfordulóját (Amartithi) ma is évente megemlékezések kísérik, ahol követők és érdeklődők gyűlnek össze. Öröksége széles körű: művei, előadásai és a létrehozott intézmények továbbviszik tanításai gyakorlati és spirituális üzenetét.

Összegzés

• Meher Baba élete a tradicionális indiai mesterek láncolatába illeszkedik, de személyes módszereivel és életrendjével egyedi helyet foglal el a 20. századi spirituális irodalomban.
• Legfontosabb tanításai: Isten-valósítás, szeretet, önzetlen szolgálat, a vallások egysége és a lélek hosszú fejlődése.
• Hírnevét a hallgatásba vonulás, gyakorlati jótékonysági munkái és nemzetközi utazásai erősítették; öröksége ma is élő közösségeket és gyakorlatokat támogat világszerte.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt Meher Baba születési neve?

K: Milyen vallást gyakorolt a családja?

K: Hány éves volt, amikor találkozott Hazrat Babajannal?

K: Ki volt az az öt Tökéletes Mester, aki segített Merwannak abban, hogy visszanyerje a fizikai világ és az Isteni Egység integrációját?

K: Mikor kezdett Meher Baba hallgatni?

K: Mi az egyik leghíresebb idézet, amelyet neki tulajdonítanak?

K: Mit mondott Meher Baba a vallásokról és a szektákról?

Keresés betűvel