A legmagasabb épületek listáján a folyamatosan lakható emeletekkel rendelkező, legalább 350 m magas felhőkarcolók szerepelnek. A nem épület jellegű építmények, például a tornyok, illetve a rádió- és tévémasztok nem szerepelnek ezen a listán (lásd a legmagasabb épületek és építmények listáját). A válogatás célja, hogy az építészet és városfejlődés szempontjából összehasonlítható, emberek által rendszeresen használt terekre épülő épületeket tartalmazza.

Kritériumok és mérési alapelvek

A lista összeállításánál általában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott mérési alapelveket követik. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Folyamatosan lakható emeletek: az épületnek olyan, rendszeresen használt szintjei kell, hogy legyenek, amelyeken irodák, lakások, üzletek vagy egyéb emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek találhatók.
  • Minimális magasság: a lista azokat az épületeket tartalmazza, amelyek elérik vagy meghaladják a 350 m magasságot.
  • Mérés módja: általában az épület „architectural top” magasságát veszik figyelembe (ide tartoznak a beépített, építészeti elemek, például a spire-ok), míg a cserélhető antenna- és technikai szerkezeteket gyakran külön kezelik.

Történeti áttekintés

Történelmileg a világ legmagasabb ember által alkotott építménye az ókori sírkamra, az egyiptomi Gízai Nagy Piramis volt, amely több mint 3 800 évig tartotta vezető helyét, egészen az angliai Lincoln katedrális 1311-es megépítéséig. A magas építmények listáját később európai keresztény templomok és katedrálisok vezették, míg az észak-amerikai építmények a 19–20. században váltak meghatározóvá.

A 19. század végén a modern felhőkarcoló építészet úttörőjének tekintik Chicagóban az Home Insurance Buildinget, amelynek magassága eredetileg mintegy 42,1 méter volt (elkészült: 1885). A 20. században az Egyesült Államok épületei sokáig dominálták a legmagasabb épületek listáját. A nemzetközi verseny a 20–21. század fordulóján új lendületet kapott: a Petronas Towers (1998) például az építészeti csúcsának számító spire-ok miatt a maga idejében megdöntötte több korábbi rekordert, majd a sorban követte őket a Taipei 101 (2004) és végül a jelenlegi rekordtartó, a Burj Khalifa (2010), amely mintegy 828 méteres magasságával új mércét állított.

Jelenlegi trendek és földrajzi eloszlás

A 21. század eleje óta erőteljes felívelés figyelhető meg a felhőkarcoló-építésben, különösen a Közel-Keleten, Kínában és Délkelet-Ázsiában. Ennek okai között szerepelnek:

  • gazdasági növekedés és városiasodás,
    • prestízs és turisztikai vonzerő: a kiemelkedő épületek státusz-szimbolumokként szolgálnak,
  • infrastruktúra és technológiai fejlődés, amely lehetővé teszi a nagy magasságok biztonságos és hatékony elérését.

Mérési viták és megjegyzések

A „világ legmagasabb” cím körül időről időre viták alakulnak ki, mert az épületek magasságának mérése többféle módszerrel történhet (pl. teljes építészeti magasság, tetőmagasság, legmagasabb benaplázható padló, vagy a földfelszín fölötti antenna/mast). Emiatt fontos, hogy a listát összeállító forrás egyértelműen megadja, melyik magasságfogalmat használja.

Mi szerepel a „teljes lista” alatt?

A „teljes lista” alatt általában az összes, az aktuális kritériumoknak megfelelő, elkészült vagy legalább szerkezetkész (topped-out) felhőkarcoló szerepel. A lista dinamikusan változik: folyamatosan bővül új projektek befejezésekor, illetve módosulhat, ha egy épületet átalakítanak, illetve ha a mérési szabályokban változás történik.

Összefoglalva: a 350 méter feletti felhőkarcolók listája a modern építészet és városfejlődés fontos tükre, amely tükrözi a technológiai fejlődést, a gazdasági erőviszonyok változását és a különböző régiók ambícióit az épített környezetben.