Mi a kovács? Kovácsolás és fémmegmunkálás alapjai

A vasnak nagyon forrónak kell lennie ahhoz, hogy kalapáccsal formázni lehessen. A forró vas nagyon hamar kihűl. A kovácsnak csak néhány másodperce van egy vasdarab kalapálására, mielőtt visszatenné a tűzbe, hogy újra felforrósodjon.

A kovácsműhely egy speciális kemence a fémmegmunkáláshoz. Nagyon forró tűzben szenet vagy szenet éget. A kovácsműhelybe egy fújtató fújtató nyomja a levegőt, hogy a tűz még forróbban égjen. A kovács vasdarabokat tesz a tűzbe, hogy felforrósítsa és melegen tartsa a vasat, amíg fel nem használja.

A vasdarab alakját kalapáccsal és hővel többféleképpen is meg lehet változtatni. Íme a legfontosabb módszerek, amelyeket egy kovács használ:

• Hajlítás: egy forró vasdarab kalapácsolása, hogy az íves legyen, vagy hogy sarka legyen.
• Rajzolás: egy forró vasdarab oldalára kalapálás, hogy hosszabb és vékonyabb legyen.
• Felütés: egy forró vasdarab végére kalapálás, hogy az rövidebb és vastagabb legyen.

A lyukasztó olyan szerszám, mint egy rövid vasrúd. A lyukasztó vége lapos.

• Lyukasztás: A kovács egy lyukasztóval átüt egy darab forró vasat, hogy lyukat üssön a forró vasba.

A véső olyan szerszám, mint egy rövid vasrúd. A véső vége éles, hogy vágni tudjon.

• Vágás: vésővel való ütés egy forró vasdarab oldalába, hogy két rövidebb darabot készítsen.
• Hasítás: vésővel való kalapálás egy forró vasdarab végébe, hogy egy vasrúdból "Y" alakot készítsenek, hogy villát készítsenek belőle.
• Szegecselés: a szegecs olyan, mint egy gépcsavar, amelynek mindkét végén van egy fej. A szegecseket arra használják, hogy a különböző vasdarabokat összetartsák. A kovács minden egyes vasdarabba egy lyukat készít, ahol azt akarja, hogy a darabok összeérjenek. Ezután a szegecset beleteszik a lyukakba, és a kovács ráüt a szegecsre, hogy a szegecs mindkét végén fejet készítsen.
• Hegesztés: különböző vasdarabok egy vasdarabbá alakítása. A kovács olyan forróvá teszi a vasdarabokat, hogy szinte megolvadnak. Ezután összerakja a darabokat, és úgy kalapál rájuk, hogy ne maradjon vonal, ahol összeértek. A hegesztés a legnehezebb dolog, amit egy kovácsnak meg kell tanulnia és el kell végeznie.

A vas a 92 természetes elem egyike.

Az acél vas, amelyben egy kis szén van (0,3-1,7 tömegszázalék szén).

Minden fém keményebbé válik, ha a kovács kalapáccsal ütögeti vagy hajlítja. Ezt nevezik "munkakeményedésnek". Ha egy kovács olyan fémdarabot kalapál vagy hajlít meg, amely már munkakeményedett, az megreped és eltörik. Ahhoz, hogy a megmunkálás során megkeményedett fémet újra puhává tegye, hogy a kovács tovább kalapálhassa és hajlíthassa, a kovács a fémet kiégeti.

A vas vagy acél izzításához a kovács addig melegíti a fémet, amíg az már nem vonzza a mágnest, majd a fém nagyon lassan kihűl. A kovácsok a forró fémet homokkal is befedhetik, így órákba telik, amíg kihűl. Ezáltal a vas vagy az acél nagyon puha lesz.

Az acél ugyanúgy viselkedik, mint a vas, amíg a kovács "hőkezeli" az acélt. Ez egy speciális módja annak, hogy az acélt felhevítsék, majd lehűtsék, így az acél elég kemény lesz ahhoz, hogy megmaradjon a vágóél (penge). A vasból (acél helyett) készült penge nagyon hamar tompa lesz, és nem fog vágni. A jó pengéket (kések, vésők, fejszék és más vágóéllel rendelkező szerszámok esetében) mindig acélból készítik, majd hőkezelik, és utána élezik.

Az acél hőkezeléséhez a kovács addig melegíti az acélt, amíg az már nem vonzza a mágnest, majd az acél nagyon gyorsan kihűl. A kovács ezt úgy éri el, hogy a forró acélt egy vödör vízbe teszi, és addig mozgatja, amíg ki nem hűl. Ezt nevezik "oltásnak". Amikor ez befejeződik, az acél a lehető legkeményebb lesz. Ez a keménység törékennyé teheti, így ha valaki megüti vagy leejti, eltörhet, mint az üveg.

A következő lépés az acél "edzésének" vagy "edzésének" elvégzése, hogy az acél ne törjön úgy, mint az üveg. Az acél edzéséhez a kovács az acél egy részét csiszolja, hogy sima és fényes legyen. Ezután a kovács lassan felmelegíti az acélt a tűzben. Amikor az acél 300 és 650 °F (149 és 343 °C) között van, a csiszolt acél különböző színűvé válik. Ezek a színek nem világítanak a sötétben; úgy néznek ki, mintha festék lenne a csiszolt acélon. Ahogy az acél 300 és 650 ° F között egyre forróbb lesz, úgy változik át a színeken: sárga, majd barna, majd lila, majd kék. A sárga azt jelenti, hogy az acél még mindig keményebb lesz, a kék azt jelenti, hogy az acél lágyabb lesz (de még mindig kemény). Amikor az acél olyan színűvé válik, amilyet a kovács szeretne, egy vödör vízbe teszi az acélt, hogy megállítsa a változást. A különböző szerszámokat különböző színűre edzik, de ez attól is függ, hogy mennyi szén van az acélban. Általában a kő vésőket sárgára, a fakalapácsokat pedig kékre edzik, de ezt a kovácsnak kell eldöntenie.

Egy kovács nem kalapál vékonyra egy penge élét. A kovács úgy kalapálja az acélt, hogy az él vastag maradjon. A "hőkezelés" és az "edzés" után kövekkel csiszolják a penge élét, hogy éles legyen.

Ha egy kovácsnak van egy vas vagy acéldarabja, de nem tudja, hogy melyikről van szó, a kovács úgy tudja hőkezelni, mintha acél lenne. Ha nem lesz kemény, akkor nem acél. A vas ugyanolyan színű lesz, mint az acél, de nem lesz kemény.

Ha egy kovácsnak van egy régi acélszerszáma, és egy új, másfajta szerszámot akar belőle kalapálni, a kovács kiégeti az acélt. Az acél ekkor nagyon puha lesz, mint a vas. A kovács ezután új szerszámot kalapálhat belőle, és hőkezelve és edzve egy új, kemény acélszerszámot készíthet belőle.

A kovácsnak óvatosnak kell lennie, amikor edzett acélt vagy edzett vasat kalapál, mert apró darabok törhetnek le és repülhetnek, és ezek megsebezhetik a szemét. Sok kovács műanyag védőszemüveget visel, hogy megóvja a szemét.

• Fegyverek
• Kés/kések és kardok
• Lándzsafejek
• Páncél
• Sisakok
• Pajzsok
• Láncpáncél ingek
• Lemezes páncélruha
• Eszközök
• Csákányok
• Kalapácsok
• Vésők
• Tengelyek
• Adzes
• Hoes
• Lapátok
• Hardver
• Fogantyúk ajtókhoz és fiókokhoz
• Csapok ajtókhoz
• Horgok a dolgok felakasztásához
• Építőipari szegek

Az első kovácsok hettiták voltak. Ők i. e. 1500 körül kezdték el a vas megmunkálását szerszámok készítésére. A kovácsok által készített szerszámok készítésének módja azóta alig változott.

1850 körül az olyan országok, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság új módszereket dolgoztak ki az acél és a szerszámok gyárakban történő előállítására. A gyárak most már gyorsabban és kevesebb pénzért készítettek szerszámokat, mint a kovácsok. Ma már nagyon kevés kovács van azokban az országokban, ahol sok gyár van.

Az a néhány kovács, aki még mindig olyan országokban van, ahol sok gyár van, olyan vasat készít, amely művészet. Ezek a kovácsok kapukat, lépcsőkorlátokat, kültéri székeket és asztalokat készítenek. Az emberek művészetként vásárolják meg ezt a vasat, mert minden egyes darab különbözik a többi darabtól.