Jogtudomány
A jogtudomány a jog elmélete és filozófiája. A jogtudománnyal foglalkozó tudósok vagy jogfilozófusok a jog természetének, a jogi érvelésnek, a jogrendszereknek és a jogi intézményeknek a mélyebb megértését remélik. A jogtudomány fejlődése során három fő szempontot különböztethetünk meg, amelyekkel a tudományos írások foglalkoznak:
- a természetjog az az elképzelés, hogy vannak megváltoztathatatlan természeti törvények, amelyek irányítanak minket, és hogy intézményeinknek meg kell felelniük ennek a természeti törvénynek.
- Az analitikus jogtudomány olyan kérdéseket tesz fel, mint "mi a jog?". "Melyek a jogi érvényesség kritériumai?" vagy "milyen a jog és az erkölcs viszonya?" - ezek olyan további kérdések, amelyekkel a jogfilozófusok foglalkozhatnak.
- A normatív jogtudomány azt kérdezi, hogy milyennek kellene lennie a jognak. Átfedésben van az erkölcsfilozófiával és a politikai filozófiával, és magában foglalja azokat a kérdéseket, hogy kell-e engedelmeskednünk a törvénynek, milyen alapon büntethetők a törvényszegők, mi a szabályozás megfelelő felhasználása és határai.
A modern jogtudományt és jogfilozófiát ma elsősorban a nyugati tudósok uralják. A nyugati jogi hagyomány eszméi olyannyira áthatóvá váltak az egész világon, hogy csábító a kísértés, hogy egyetemesnek tekintsük őket. Történelmileg azonban más hagyományok számos filozófusa vitatta meg ugyanazokat a kérdéseket, az iszlám tudósoktól kezdve az ókori görögökig.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a jogtudomány?
V: A jogtudomány a jog elmélete és filozófiája, amelynek célja a jog természetének, a jogi érvelésnek, a jogrendszereknek és a jogi intézményeknek a mélyebb megértése.
K: Mi a jogtudomány három fő aspektusa, amellyel a tudományos írások foglalkoznak?
V: A jogtudomány három fő aspektusa, amellyel a tudományos írás foglalkozik, a természetjog, az analitikus jogtudomány és a normatív jogtudomány.
K: Mi a természetjog?
V: A természetjog az a felfogás, miszerint a természetnek vannak megváltoztathatatlan törvényei, amelyek irányítanak minket, és hogy intézményeinknek meg kell felelniük ennek a természetjognak.
K: Milyen kérdésekkel foglalkozhatnak a jogfilozófusok az analitikus jogtudományban?
V: A jogfilozófusok az analitikus jogtudományban olyan kérdésekkel foglalkozhatnak, mint például "Mi a jog?", "Melyek a jogi érvényesség kritériumai?" vagy "Milyen a jog és az erkölcs viszonya?".
K: Milyen kérdéseket tesz fel a normatív jogtudomány?
V: A normatív jogtudomány azt kérdezi, hogy milyennek kellene lennie a jognak, és átfedésben van az erkölcsfilozófiával és a politikai filozófiával. Ide tartoznak azok a kérdések, hogy kell-e engedelmeskednünk a törvénynek, milyen alapon lehet megfelelően büntetni a törvényszegőket, valamint a szabályozás megfelelő felhasználása és korlátai.
K: Ki uralja a modern jogtudományt és jogfilozófiát?
V: A modern jogtudományt és jogfilozófiát elsősorban a nyugati akadémikusok uralják.
K: Más hagyományok filozófusai is megvitatták-e a jogtudomány ugyanazon kérdéseit, mint a nyugati filozófusok?
V: Igen, történelmileg számos más hagyományokból származó filozófus, például az iszlám tudósok és az ókori görögök, megvitatták ugyanazokat a jogtudományi kérdéseket, mint a nyugati filozófusok.
