Taxon (rendszertani egység) — definíció, példák és rendszertani rangok
Taxon fogalma, definíció, gyakorlati példák (zsiráfok, bogarak) és a rendszertani rangok áttekintése érthetően, gyakorlati példákkal.
A taxon (többes számban taxonok) olyan rendszertani csoport vagy rendszertani egység, amelyet a taxonómusok együvé tartozónak tekintenek. Gyakorlatilag minden olyan élőlény‑csoport, amelyre a tudományban hivatkoznak — akár névvel és ranggal, akár anélkül —, taxonnak tekinthető. Az alapötlet az, hogy az élőlények sokféleségét rendszerezni és összehasonlítható egységekre bontani lehet.
Méretek és példák
A taxonok lehetnek kicsik és nagyok: a zsiráfok például egy viszonylag kis, jól körülhatárolható taxonnak számítanak, míg a bogarak (Coleoptera) egy nagyon nagy és változatos taxon. Egy taxon lehet egyetlen fajból álló csoport, de állhat több ezer vagy akár több százezer fajt is magában foglaló kategóriából.
Rendszertani rangok
A taxonokat gyakran rangszerű hierarchiába sorolják, ami segíti a rendszerezést és a kommunikációt. Tipikus rangok a következők (a felsőbb szintektől a alsóbbak felé):
- domén (legnagyobb csoport, pl. Bacteria, Archaea, Eukarya)
- tartomány / birodalom (vagy királyság; néhány rendszerezésben előfordul)
- törzs (phylum)
- osztály
- rend
- család
- nemzetség
- faj
- illetve az ennél kisebb egységek: alfaj, fajta, változat stb.
Az ilyen hierarchiában elfoglalt helyet a taxon tudományos neve és rangja határozza meg; ez fontos a hierarchiában történő elhelyezéshez és a pontos hivatkozáshoz.
Név és elnevezési szabályok
A taxonokhoz rendelhető tudományos név általában a nemzetközi nevezéktan (nomenklatúra) szabályai szerint jön létre. A nevezéktan szabályozza, hogy melyik név érvényes, mi számít típuspéldánynak (típustípus), és miként kezeljük a szinonimákat vagy azonos nevű, de különböző értelemben használt neveket (homonímia). Például az állatokra az Állatok Nemzetközi Nomenklatúra Kódexe (ICZN) vonatkozik, a növényekre és gombákra az International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (ICN).
Taxon fogalma a gyakorlatban
Nem minden taxon kap rögtön nevet vagy rangot — sok csoport évekig, ára nyilvántartás vagy publikáció nélkül létezik a kutatások során. A modern taxonómia egyaránt használ hagyományos morfológiai jegyeket és molekuláris adatokat (DNS/alapú rendszerezés) a taxonok meghatározásához és határainak kijelöléséhez.
Elméleti kérdések és típusai
- Monofiletikus (klád): olyan taxon, amely az összes leszármazottjával együtt egy közös ősre vezethető vissza.
- Parafiletikus: egy csoport, amely kihagy néhány leszármazottat — ezek a megoldások gyakran vitatottak a rendszerezésben.
- Polifiletikus: különböző ősöktől származó élőlények együttes csoportosítása (általában kerülendő a modern rendszertanban).
Gyakori fogalmi problémák
A taxon fogalma nem mindig egyszerű: különböző kutatók eltérő taxon‑koncepciókat alkalmazhatnak ugyanarra a névre (például sensus lato vs. sensus stricto). Emellett a rendszertani revíziók során taxonok egyesülhetnek, szétválhatnak, vagy átneveződhetnek — ez a taxonómia dinamikus jellege.
Összefoglalás
Röviden: a taxon egy rendszertani egység, amely lehet kis létszámú (például egy nemzetség vagy faj) vagy nagyon nagy (például egy rend vagy osztály), és amelynek elnevezését, helyét és fogalmát a taxonómia szabályai és módszerei határozzák meg. A pontos meghatározás gyakran igényel morfológiai, ökológiai és molekuláris adatokat, valamint nemzetközi nevezéktani szabályok betartását.
A fontos rangok hierarchiája
Rangok
A rangok száma nem korlátozott, de a legfontosabb rangok hierarchikus sorrendben a következők:
Királyság
Törzs vagy osztály
Osztály
Megrendelés
Család
Alfajok
Megjegyzés: A "törzs" formálisan bármely biológiai területre alkalmazható, de hagyományosan mindig az állatokra használták, míg az "osztályt" hagyományosan gyakran a növényekre, gombákra stb. használták.
Egy egyszerű mondat a sorrend megjegyzésére: "Méltóságteljes királyok sakkoznak a finom zöld selymen" (sok más ilyen mondat is létezik).
Taxonómia
Különbséget kell tenni a rendszertan és a rendszertan között. A rendszerezés azzal foglalkozik, hogy a csoportok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A rendszertan azzal foglalkozik, hogy csoportokat (taxonokat) hozzon létre, eldöntse, hogy mi tartozik össze. A rendszertant osztályozásnak is nevezik.
A taxonómia speciális része a nómenklatúra. Ez az elnevezések használatára vonatkozó szabályokból áll. A taxonómus tehát először eldönti, hogy mi tartozik és mi nem tartozik egy csoportba, majd a nómenklatúra segítségével eldönti, hogy milyen nevet kell adni ennek a csoportnak. Ha egy csoport nagyobb vagy nagyobb lesz, más nevet kaphat. Másrészt ugyanaz a név utalhat egy nagyobb taxonra (egy adott taxonómus szerint) vagy egy kisebb taxonra (egy másik taxonómus szerint). Ez azt jelenti, hogy a tudományos nevek nem garantáltan stabilak. A legtöbb név stabil, de néhány taxon esetében nincs egyetértés a nevet illetően, mert a taxonómusok nem értenek egyet abban, hogy mi tartozik össze és mi nem.
A taxonómus maga döntheti el, hogy milyen tudományos indokok alapján alkot egy csoportot (taxont). Ha nem meggyőző a választása, a többi taxonómus nem fog egyetérteni vele, és akkor másképp fognak dönteni. Manapság a biológiai osztályozást többnyire evolúciós (filogenetikai) kapcsolatok alapján kell elvégezni, amennyiben ezek ismertek.
Keres