Tartalomjegyzék

·         1 Események

·         2 Európa

·         3 Ázsia

·         4 Születések

·         5 Halálesetek

Események (áttekintés)

1118 egy olyan év volt, amikor a középkori Európa és Közel-Kelet politikai átrendeződéseknek volt tanúja, továbbá Ázsia nagyobb, hosszabb távú erőviszony-változásai is éreztették hatásukat. Az év során megváltoztak királyságok vezetői, a Reconquista fontos hadműveletei folytatódtak az Ibériai-félszigeten, és a keresztesállamok belső szerveződését befolyásoló kezdeményezések indultak el.

Európa

  • Zaragoza elfoglalása: 1118-ban Aragónia királya, I. Aragóniai Alfonz (Alfonso I, az „Ököl”) sikeres hadjáratot vezetett, és visszafoglalta Zaragoza városát az Almoravidáktól. A város elfoglalása fontos lépés volt a Reconquista folyamatában, és jelentősen megerősítette Aragónia pozícióját az Ibériai-félszigeten.
  • Közel-Kelet – Jeruzsálem: A keleti keresztes államok életében 1118 kulcsfontosságú év volt: I. Boldvin (Baldwin I) jeruzsálemi király az év folyamán meghalt, és uralkodását követően II. Baldwin (Baldwin of Bourcq) vette át a trónt. Ez a váltás a keresztes királyság belpolitikai viszonyaira is hatással volt.
  • Templomosok megalakulása (körülbelül 1118–1119): A Templomos lovagrend alapítását hagyományosan e környékére teszik: Hugues de Payens és társaik kezdtek szervezkedni, hogy védelmet nyújtsanak a Jeruzsálembe zarándokló keresztényeknek. A rend később jelentős katonai és gazdasági befolyást szerzett a keresztesállamokban és Európában.
  • Pápai helyzet: Az egyházi vezetésben is történések voltak: az év során pápai váltás zajlott le, ami befolyásolta a Nyugat és a pápa viszonyát, valamint a keresztény uralkodók és a Szentszék közötti politikai kommunikációt.

Ázsia

  • Északkelet-Ázsia – Jurchen/Jin felemelkedése: A 12. század elején a Jurchen népcsoport (a későbbi Jin-dinasztia alapítói) fokozatosan megerősödött és terjeszkedett a Liao-dinasztia rovására. 1118 körül tovább folytatódott a Jin hatalom konszolidációja, ami később jelentős átrendeződéshez vezetett Északkelet-Ázsia hatalmi viszonyaiban és a Song-kínai birodalommal való konfliktusokban.
  • Kínai Császárság: A Song-kínai udvar alatt (II. Huizong császár uralma idején) a belső kulturális és politikai élet tovább folytatódott, miközben a határvidékeken növekvő nyomás alakult ki a Jurchen felemelkedése miatt. Ezek a folyamatok vezettek később a 12. század közepi nagy fordulatokhoz (például a Jingkang-krízis 1127 körül).
  • Japán: Japánban az udvari kultúra és a hatalmi viszonyok stabil, de összetett rendszerben működtek: a császári család, a szamuráj klánok és a helyi hatalmi csoportok közötti viszonyok folyamatosan alakultak.

Születések

A középkori források pontossága és hiányosságai miatt sok közéleti szereplő pontos születési éve nem mindig ismert. 1118 évéhez számos nemes, egyházi személy vagy jövőbeli uralkodó köthető, ám a hitelesített, jól dokumentált nagy történelmi személyiségek közül kevesek pontos születési éve áll rendelkezésre csak erre az évre. A helyi krónikák és későbbi középkori források gyakran adnak hozzávetőleges éveket; a kutatás során érdemes a korszak szakirodalmát és forráskritikáját is figyelembe venni.

Halálesetek

  • I. Boldvin (Baldwin I) jeruzsálemi király – 1118-ban meghalt; uralma alatt a Jeruzsálemi Királyság megerősödött, és katonai sikerei hozzájárultak a keresztes államok konszolidálódásához.
  • Pápai vezetőváltás – 1118-ban a pápai trón megváltozása is fontos esemény volt; az egyházi vezetés cseréje hatással volt az európai politikára és a keresztes mozgalmak támogatására.
  • Az év folyamán több helyi uralkodó, nemes és egyházi személy is elhunyt, akinek halála helyi viszonyokra gyakorolt hatása jelentős lehetett. A középkori krónikákban felsorolt halálesetek gyakran regionális jelentőségűek voltak, és a pontos lista forrásonként változhat.

Megjegyzések és források keresése

Az itt összefoglalt események tömör áttekintést adnak 1118 legfontosabb, szélesebb körben ismert történéseiről. Részletes, hiteles kutatáshoz javasolt a korszakra szakosodott történeti munkák, intézményi archívumok és hitelesített krónikák tanulmányozása. Mivel a középkori források sokszor hiányosak vagy ellentmondóak, a pontos dátumok és személyek azonosítása forráskritikai vizsgálatot igényel.