Japán korszaknevek (nengō/gengō): történelmi évnevek és naptár
Ismerje meg a japán korszaknevek (nengō/gengō) történetét, az évnevek jelentését és a hagyományos naptárrendszer működését a 7. századtól napjainkig.
A japán korszaknév ((年号, nengō, "évnév"), más néven gengō (元号) egy hagyományos naptárrendszer eleme, amelyet Kōtoku császár uralkodása alatt vezettek be: a rendszer a 7. században indult (Taika, 645). Ez a korszaknév-rendszer a 8. század eleje óta folyamatosan használatos Japánban, és ma is fontos része az állami, hivatalos és mindennapi időszámításnak.
A történelmi japán naptárrendszer az időt korszaknevek (korszak + azon belüli év) szerint határozza meg és elemzi: az évszámokat egy adott korszak kezdetétől számítják (például Heisei 1 = 1989), nem pedig kizárólag a gregorián évszámokra támaszkodva.
Mi az a nengō / gengō?
A nengō (évnév) egy olyan címke, amely minden korszakhoz (érához) tartozik, és az adott korszakon belüli éveket e név + év száma formában adják meg. A korszaknevek gyakran két kínai karakterből (kanjit) állnak, pl. 明治 (Meiji), 昭和 (Showa), 平成 (Heisei), 令和 (Reiwa).
Történeti áttekintés
- 645 (Taika, 大化): a korszaknév-rendszer bevezetése Kōtoku császár idején.
- 7–8. század: a korszaknév-használat korai, részben váltakozó időszaka; a rendszer a 8. század elejétől vált általánossá és folyamatos használatúvá.
- Középkor és újkor: a korszakneveket különböző okokból — császári trónra lépés, természeti katasztrófák, politikai események — többször is megváltoztatták.
- Meiji-korszak (1868) óta elterjedt a „egy uralkodói korszak, egy név” elv (one reign, one era), amelynek modern jogi és közigazgatási kereteit később pontosították.
Mikor és miért változik egy korszaknév?
A korszaknevek változásának történelmi okai sokfélék lehettek: császári trónra lépés, különleges vagy balszerencsés események (járványok, földrengések), politikai döntések vagy egyszerűen az új uralkodói periódus megjelölése. A modern gyakorlatban (Meiji óta) a korszaknév általában az uralkodóváltozással változik: az új császár trónra lépésekor új név lép életbe.
Hogyan számoljuk át a korszakévet gregorián évre?
Az átszámításhoz használható egyszerű képlet:
Gregorian év = (az adott korszak kezdő gregorián éve) + (korszakévi szám) − 1.
Példák:
- Meiji 1 = 1868 → 1868 + 1 − 1 = 1868
- Heisei 30 = 1989 + 30 − 1 = 2018
- Reiwa 1 = 2019 → 2019 + 1 − 1 = 2019
Figyelem: egyes korszakok rövid ideig (például néhány napig vagy hónapig) tartottak az évváltások miatt, ezért ha pontos napot is kell konvertálni, figyelembe kell venni a korszak pontos kezdőnapját.
Korszaknév-kiválasztás és jogi szabályozás
A korszaknevek kiválasztása modern Japánban szigorúan szabályozott folyamat: szakértői bizottságok vizsgálják a javaslatokat, a név lehetőleg rövid és könnyen olvasható, általában két kanjiból áll, és jelentése pozitív, a jövőre nézve ösztönző. A név hivatalos elfogadásáról a kormány (a kabinet) dönt, a részletek és eljárások pedig a vonatkozó jogszabályokban találhatók.
Használat a mai Japánban
A korszaknevek ma is széles körben használatosak: az állami dokumentumokban, személyi okmányokban, üzleti és jogi iratokon, közmédiában, valamint kulturális és társadalmi kontextusokban. Sok japán továbbra is életkorát vagy születési évét korszakév-formátumban említi.
Példák ismert korszaknevekre
- Taika (大化) — 645
- Meiji (明治) — 1868–1912
- Taishō (大正) — 1912–1926
- Shōwa (昭和) — 1926–1989
- Heisei (平成) — 1989–2019
- Reiwa (令和) — 2019–napjainkig
Gyakori tévhitek és megjegyzések
- A nengō és a gengō kifejezések gyakorlatilag egymás szinonimái; mindkettő korszaknevet jelent.
- Bár a korszaknevek történelmileg változhattak különböző okokból, a modern gyakorlatban ez legtöbbször az uralkodóváltással jár.
- Az átszámításhoz mindig ellenőrizzük a korszak pontos kezdőévét és -napját, ha pontos dátumra van szükség.
Összefoglalva: a japán korszaknév-rendszer (nengō/gengō) több évszázados hagyomány, amely ma is élő része a japán időszámításnak és kulturális identitásnak, és amely egyszerre történelmi és közigazgatási szerepet tölt be.
Kapcsolódó oldalak
- Japán császárainak listája
- Japán császári év
- Japán naptár
Kérdések és válaszok
K: Mi az a japán korszaknév?
V: A japán korszaknév, más néven gengō, egy hagyományos naptárrendszer, amely Kōtoku császár uralkodása alatt, a 7. században kezdődött, és a 8. század eleje óta használatos Japánban.
K: Hogyan határozza meg és tagolja az időt a történelmi japán naptárrendszer?
V: A történelmi japán naptárrendszer az időt rendszámok alapján határozza meg és tagolja.
K: Ki kezdte el használni ezt a naptárrendszert?
V: Ezt a naptárrendszert Kōtoku császár uralkodása alatt kezdték el alkalmazni a 7. században.
K: Mikor kezdte el Japán használni ezt a naptárrendszert?
V: Japán a 8. század elején kezdte el használni ezt a naptárrendszert.
K: Milyen más neveket használnak még erre a naptártípusra?
V: Ezt a naptártípust gengō néven is ismerik.
K: Mióta használják ezt a fajta naptárat?
V: Ezt a fajta naptárat több mint 1300 éve használják, mivel először Kōtoku császár vezette be a 7. században.
K: Mit jelent a nengō?
V: A nengō jelentése "évnév", és a hagyományos japán naptárrendszerre utal.
Keres