Shale
A pala egy finom szemcséjű üledékes kőzet, amely iszapból keletkezett. Az iszap az agyagásványok pelyheinek és más ásványok, különösen kvarc és kalcit apró darabkáinak (iszap méretű részecskék) keveréke. Az agyag és más ásványok aránya változó. A pala jellemzői a vékony lamellák vagy párhuzamos rétegződés vagy ágyazat mentén történő, egy centiméternél kisebb vastagságú törések, az úgynevezett "hasadtság" (= ~hasadás). Az iszapkövek viszont hasonló összetételűek, de nem mutatják a hasadékonyságot.
A palák és iszapkövek tartalmazzák az összes üledékes kőzet szerves anyagának nagyjából 95 százalékát. Ez azonban egy átlagos pala esetében kevesebb mint egy tömegszázalékot tesz ki. A fekete pala anoxikus (oxigén nélküli) körülmények között képződik. Szabad szenet és vasszulfidokat, például piritet tartalmaznak. Ez okozza a fekete színt.
Bedfordi pala
A Grube Messel-i fosszilis gödörből származó palatöredékek
Pala képződése
A palák jellemzően nagyon lassan mozgó vízben rakódnak le, és gyakran tavakban és lagúnákban, folyódeltákban, ártereken és a tengerparti homoktól távolabb találhatóak. A kontinentális talapzaton is lerakódhatnak, viszonylag mély, nyugodt vízben. Ez a folyamat több millió évig tarthatott.
A "fekete palák" sötétek, mivel különösen gazdagok oxidálatlan szénben. A fekete palák anoxikus vagy oxigénszegény környezetben rakódnak le, például állóvízoszlopokban. Egyes paleozoikum és mezozoikum rétegeiben gyakoriak, Egyes fekete palák bőségesen tartalmaznak nehézfémeket, például molibdént, uránt, vanádiumot és cinket. A nehézfémek lassú felhalmozódással kerülhettek oda.
