Kokolitok
A kokolitok a krétát alkotó mikroszkopikus lemezek. Az egyik legfontosabb eukarióta fitoplankton készíti őket. Ezek egysejtű protiszták, amelyek teljes neve coccolithophoridák vagy coccolithophorák. A kokcolitok gömb alakú váza a kokkoszféra.
A kréta alkotja a felső kréta időszak tengeri rétegeinek nagy részét, és 95-99%-ban kokcolitokból, azaz a kokcolithophoridák által termelt kalcium-karbonát (CaCO3) lemezekből áll.
A kokolitokat először Cristian Gottfried Ehrenberg (1795-1875) vizsgálta, aki szerint szervetlen termékekről van szó. Thomas Henry Huxley nevezte el és azonosította őket, mint élő szervezetek által létrehozottakat, aki felismerte, hogy a kőzet, amelyet krétának nevezünk, jelentős részét képezik. A történetet, hogy az apró sejt hogyan állítja elő a kokoszféráját, Westbroek meséli el:
"A parányi kokcolitot termelő alga... geológiai dinamit, egy félelmetes erő, amely hatalmas kalcium- és karbonát-áramlásokat segít az óceánfenék felé terelni".
A mélytengeri üledékek karbonátjának jelentős részét a kokcolitofórák alkotják. Az Atlanti-óceán északkeleti részén az utolsó glaciális-interglaciális ciklus (jégkorszak) során a kokcolitok a meleg időszakokban az összes karbonát 70-80%-át, a jégkorszakokban pedig kevesebbet tettek ki.
A kokolitok először a triász időszak végén, 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Érdekes, hogy az apró algák egy másik csoportja, a diatómák szinte ugyanebben az időben kerülnek be a fosszíliák közé. A kokolitok mindenkori csúcspontja a kréta időszak meleg szárazföldi és kontinentális talapzatú tengereiben volt. Még mindig hatalmas ökológiai és geológiai jelentőséggel bírnak.
Emiliana huxleyi , a legelterjedtebb koktélkő a mai tengerekben.
Emiliania huxleyi
Az Emiliania huxleyi (röviden Ehux) az egyik legfontosabb planktonikus alga a Földön. A világ óceánjaiban a leggyakoribb kokcolitofóra. Az Atlanti-óceán északkeleti részén, a Csendes-óceán északkeleti részén és a Földközi-tenger keleti részén dominál. Gigantikus algavirágzása jól látható a műholdfelvételeken. Ez a virágzó életmód ~80 000 és 50 000 évvel ezelőtt kezdődött, és a fosszilis feljegyzésekben az úgynevezett Ehux Acme zóna kezdetét jelzi.
Az Ehux csak viszonylag fiatal üledékekben fordul elő, és viszonylag nemrég alakulhatott ki. Az Ehux első megjelenése az üledékben biosztratigráfiai jelzőként szolgál. Ezt a megjelenést ~270 000 évvel ezelőttre datálták. Később Weaver ~242-268 000 évvel ezelőttre datálta.
A világoskék/zöldes színt az Emiliania huxleyi magas koncentrációja okozza.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a kokolitok?
V: A coccolithok mikroszkopikus algák, amelyek krétát alkotnak. Az egyik legfontosabb eukarióta fitoplankton alkotja őket, és gömb alakú vázukat kokkoszférának nevezik.
K: Ki vizsgálta először a kokkoolitokat?
V: Cristian Gottfried Ehrenberg (1795-1875) volt az első, aki a kokkoolitokat vizsgálta.
K: Hogyan azonosították, hogy a coccolitokat élő szervezetek készítették?
V: Thomas Henry Huxley felismerte, hogy ezek a kőzetek az általunk krétának nevezett kőzet jelentős részét képezik, és azonosította őket, mint élő szervezetek által létrehozottakat.
K: A kréta hány százalékát teszik ki a kokolitok?
V: A kréta 95-99%-ban kokolitokból áll.
K: Mikor hozta létre a parányi sejt az első kokkoszférát?
V: Az apró sejt a triász időszak végén, 200 millió évvel ezelőtt hozta létre az első kokkoszféráját.
K: Az apró algák mely másik csoportja kerül be a fosszilis feljegyzésekbe ez idő tájt?
V: Ugyanebben az időben egy másik apró algákból álló csoport, a diatómák is bekerülnek a fosszilis feljegyzésekbe.
K: Az Atlanti-óceán északkeleti részén a jégkorszakok idején a mélytengeri üledékekben a kokolitok milyen mértékben járulnak hozzá a karbonáthoz?
V: Az Atlanti-óceán északkeleti részén a jégkorszakok idején a coccolithophorák kevesebb mint 70-80%-kal járulnak hozzá a mélytengeri üledékek összes karbonátjához.
