Oldószer

Az oldószer olyan anyag, amely egy szilárd, folyékony vagy gáznemű oldott anyag feloldásával oldattá válik. Az oldószer általában folyadék, de lehet szilárd vagy gáz is. A mindennapi életben a leggyakoribb oldószer a víz.

A legtöbb más általánosan használt oldószer szerves (széntartalmú) vegyi anyag. Ezeket nevezzük szerves oldószereknek. Az oldószerek általában alacsony forráspontúak, és könnyen elpárolognak, vagy desztillációval eltávolíthatók, így az oldott anyag visszamarad. Az oldószereknek ezért nem szabad kémiai reakcióba lépniük az oldott vegyületekkel - inertnek kell lenniük. Az oldószerek arra is használhatók, hogy oldható vegyületeket vonjanak ki egy keverékből, a leggyakoribb példa erre a kávé vagy tea forró vízzel történő lefőzése. Az oldószerek általában tiszta és színtelen folyadékok, és sokuknak jellegzetes szaga van. Az oldat koncentrációja az oldószer bizonyos térfogatában oldott vegyület mennyisége. Az oldhatóság a vegyület maximális mennyisége, amely egy bizonyos térfogatú oldószerben egy adott hőmérsékleten oldódik.

A szerves oldószerek gyakori felhasználási területei a vegytisztítás (pl. tetraklór-etilén), festékhígítóként (pl. toluol, terpentin), körömlakkeltávolítóként és ragasztóoldóként (aceton, metil-acetát, etil-acetát), folteltávolítóként (pl. hexán, benzin-éter), mosószerekben (citrusfélék terpénjei), illatszerekben (etanol) és kémiai szintézisekben. A szervetlen oldószereket a kutató kémiában és néhány technológiai folyamatban használják.

Egészség és biztonság

Egyes oldószerek, köztük a kloroform és a benzol (a benzin egyik összetevője) rákkeltő. Sok más anyag károsíthatja a belső szerveket, például a májat, a vesét vagy az agyat. Sok közülük könnyen meggyulladhat. A biztonságos munkavégzés módjai közé tartoznak:

Az oldószergőzök keletkezésének elkerülése füstelvezető, helyi elszívó szellőztető (LEV) vagy jól szellőző helyiségben történő munkavégzéssel.
A tárolóedények szorosan zárva tartása
Soha ne használjunk nyílt lángot gyúlékony oldószerek közelében, helyette használjunk elektromos fűtést.
A robbanások és tüzek elkerülése érdekében soha ne öblítse le a lefolyón a gyúlékony oldószereket.
Az oldószergőzök belégzésének elkerülése
Az oldószer bőrrel való érintkezésének elkerülése - sok oldószer könnyen felszívódik a bőrön keresztül. Emellett hajlamosak kiszárítani a bőrt, és sebek és sebek keletkezhetnek.

Gyakori oldószerek tulajdonságtáblázata

Az oldószerek csoportosítása a nem poláris, a poláris aprotikus és a poláris protikus oldószerek között történik, és a polaritás szerint növekvő sorrendben. A polaritást a dielektromos állandóval adjuk meg. A víznél nehezebb nem poláris oldószerek sűrűsége félkövérrel van szedve.

Oldószer	Kémiai képlet	Forráspont	Dielektromos állandó	Sűrűség
Nem poláris oldószerek
Hexán	_{CH3-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3}	69 °C	2.0	0,655 g/ml
Benzol	_C6H6	80 °C	2.3	0,879 g/ml
Toluol	_C6H5-CH3	111 °C	2.4	0,867 g/ml
Dietil-éter	CH3CH2-O-CH2-CH2-CH3	35 °C	4.3	0,713 g/ml
Kloroform	CHCl3	61 °C	4.8	1,498 g/ml
Etil-acetát	CH3-C(=O)-O-CH2-CH3	77 °C	6.0	0,894 g/ml
Diklór-metán	CH2Cl2	40 °C	9.1	1,326 g/ml
Poláris aprotikus oldószerek
1,4-dioxán	/-CH2-CH2-O-CH2-CH2-O-\	101 °C	2.3	1,033 g/ml
Tetrahidrofurán (THF)	/-CH2-CH2-O-CH2-CH2-\	66 °C	7.5	0,886 g/ml
Aceton	CH3-C(=O)-CH3	56 °C	21	0,786 g/ml
Acetonitril (MeCN)	CH3-C≡N	82 °C	37	0,786 g/ml
Dimetil-formamid (DMF)	H-C(=O)N(CH3)₂	153 °C	38	0,944 g/ml
Dimetil-szulfoxid (DMSO)	CH3-S(=O)-CH3	189 °C	47	1,092 g/ml
Poláris protikus oldószerek
Ecetsav	CH3-C(=O)OH	118 °C	6.2	1,049 g/ml
n-Butanol	CH3-CH2-CH2-CH2-CH2-OH	118 °C	18	0,810 g/ml
Izopropanol	CH3-CH(-OH)-CH3	82 °C	18	0,785 g/ml
n-propanol	CH3-CH2-CH2-CH2-OH	97 °C	20	0,803 g/ml
Etanol	CH3-CH2-OH	79 °C	24	0,789 g/ml
Metanol	CH3-OH	65 °C	33	0,791 g/ml
Hangyasav	H-C(=O)OH	100 °C	58	1,21 g/ml
Víz	H-O-H	100 °C	80	1.000 g/ml

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szolvens?

V: Az oldószer olyan anyag, amely egy szilárd, folyékony vagy gáznemű oldott anyag feloldásával oldattá válik.

K: Melyek a mindennapi életben leggyakrabban használt oldószerek?

V: A mindennapi életben a leggyakoribb oldószer a víz. A legtöbb más, gyakran használt oldószer szerves (széntartalmú) vegyi anyag.

K: Hogyan lehet az oldószereket eltávolítani az oldatokból?

V: Az oldószerek általában alacsony forráspontúak, és könnyen elpárolognak, vagy desztillációval eltávolíthatók, így az oldott anyagot visszahagyva.

K: Milyen gyakori felhasználási módjai vannak a szerves oldószereknek?

V: A szerves oldószerek gyakori felhasználási területei a száraz tisztítás (pl. tetraklór-etilén), festékhígítóként (pl. toluol, terpentin), körömlakkeltávolítóként és ragasztóoldóként (aceton, metil-acetát, etil-acetát), folteltávolítóként (pl. hexán, benzin-éter), mosószerekben (citrus-terpének), illatszerekben (etanol) és kémiai szintézisekben.

K: Mi az oldat koncentrációja?

V: Egy oldat koncentrációja az oldószer bizonyos térfogatában oldott vegyület mennyisége.

K: Mit jelent, amikor azt mondjuk, hogy valaminek nagy az oldhatósága?

V: Az oldhatóság a vegyület maximális mennyisége, amely egy bizonyos mennyiségű oldószerben egy adott hőmérsékleten oldódik; tehát valami, aminek nagy az oldékonysága, azt jelenti, hogy több vegyületet tud feloldani, mint valami, aminek alacsony az oldékonysága ugyanolyan hőmérsékleten és oldószer-térfogatban .