Terpentin – meghatározás, előállítás, felhasználás és veszélyek

Terpentin: fenyőgyanta lepárlásából származó oldószer — meghatározás, előállítás, felhasználás és egészség- és tűzveszélyek részletes áttekintése.

A terpentin (terpentinszesz, terpentinolaj, faterpentin) vagy terpentin oldószer és szerves szintézisek alapanyagforrása.

A terpentin olyan oldószer, amelyet élő fák, főként fenyők gyantájának lepárlásával nyernek. Szénhidrogének összetett keveréke. Oldószerként a terpentint olajfestékek hígítására, lakkok előállítására és a vegyipar nyersanyagaként használják.

A terpentin szó a görög τερεβινθίνη terebinthine szóból származik, amely egy fafajta, a terebintfa neve.

Ez veszélyes. Veszélyes belélegezni, és tüzet okozhat. Emiatt gyakran használnak lakkbenzint (ásványi törkölyt) vagy más helyettesítő anyagokat. Ezek kémiailag nagyon különbözőek.

Mi az összetétele és fajtái?

A terpentin komplex keverék, amelyet elsősorban monoterpének alkotnak, például α-pinén, β-pinén, terpinolén és ezek oxidációs származékai (például terpineolok). A forrás és az előállítás módja szerint megkülönböztetünk:

• Gum (vagy élő) terpentin – közvetlenül a fák gyantájából, hagyományos lepárlással nyert termék.
• Wood (vagy fa) terpentin – faanyagokból vagy papíripari melléktermékekből kinyert, kémiai összetétele eltérő lehet.
• Fehér terpentin / tisztított frakciók – ipari tisztítással és desztillációval előállított, kevesebb szennyezőt tartalmazó változatok.

Előállítás

A terpentin hagyományos módon lepárlással (gőzdesztilláció) készül a fenyő- vagy egyéb gyantából. A modern iparban a papírgyártás során keletkező melléktermék (például gyantaolaj) is fontos forrás lehet. Az ipari feldolgozás során desztillációval és tisztítással különítik el a kívánt frakciókat.

Felhasználás

A terpentinnek számos felhasználási területe van:

• Festék- és lakkipar: olajfestékek hígítása, lakkok és pácok készítése.
• Vegyipar: kiinduló anyag számos szintetikus terpén-származék előállításához (pl. terpineolok, kamfor).
• Tisztítószerek és zsíroldók: ragasztó- és festékmaradékok eltávolítása.
• Parfüm- és aromagyártás: illékony komponensek, illóolajok összetevője lehet.
• Házimunka és művészeti anyagok: művészeknél gyakori hígító és oldószer.

Egészségügyi kockázatok és elsősegély

A terpentin a levegőben lévő gőzeivel és közvetlen érintkezéssel is kockázatot jelent:

• Belélegzés: szédülés, fejfájás, hányinger, ájulás, súlyos esetben légzőszervi irritáció vagy központi idegrendszeri depresszió. Hosszabb, ismételt expozíció égési károsodást, idegrendszeri és veseműködési problémákat okozhat.
• Bőrrel érintkezés: irritáció, zsírtalanítva bőrkárosodás; érzékeny egyéneknél kontakt dermatitis alakulhat ki.
• Szembe kerülve: erős irritáció, vörösség, fájdalom; súlyos esetben maradandó károsodás.
• Lenyelés: hányás, gyomor-bélrendszeri tünetek; aspiráció esetén tüdőkárosodás (kémiai tüdőgyulladás) léphet fel.

Elsősegély fontos lépései:

• Belélegzéskor: friss levegő, nyugalom; ha rosszabbodik, orvosi ellátás.
• Bőrre jutás: szappannal és bő vízzel azonnal lemossuk, szennyezett ruházat eltávolítása.
• Szembe kerülés: 10–15 percen át folyó vízzel öblíteni, orvosi vizsgálat szükséges lehet.
• Lenyelés: ne hánytassunk; azonnal orvoshoz kell fordulni vagy mérgezésközpontot értesíteni.

Tűz- és robbanásveszély

A terpentin gyúlékony folyadék. Gőzei levegővel robbanóképes elegyet képezhetnek, és alacsony gyulladásponttal rendelkezik. Tűz esetén használható oltóanyagok: hab, por, CO2; nagynyomású vízsugár nem ajánlott, mert szétoszlatja a tüzet és növelheti a veszélyt. A tárolást jól szellőztetett, hűvös, gyújtóforrástól távol eső helyen kell végezni, megfelelõ csomagolással és címkézéssel.

Környezeti hatások és hulladékkezelés

A terpentin káros lehet a vizekre és vízi élőlényekre; nagy mennyiségű kifolyás szennyezést okoz. Hulladékot és maradék oldószert veszélyes hulladékként kell kezelni: nem szabad a csatornába vagy a talajba engedni. Kisebb mennyiségek felszívhatók inert anyaggal (pl. vermikulit), majd zárt, jelölt tartályban történő elszállítást kell biztosítani az előírt szabályok szerint.

Megelőzés és személyi védelem

Munka közben célszerű:

• jó helyi elszívás és általános szellőzés biztosítása;
• végig megfelelő kesztyű (nitril), védőszemüveg és szükség esetén oldószernek ellenálló ruha használata;
• ha a levegőben lévő koncentráció magas, ill. zárt térben dolgoznak, megfelelő légzésvédő (szerves gőzre alkalmas szűrő) alkalmazása;
• munkahelyi határértékek és anyagbiztonsági adatlap (MSDS/SDS) betartása.

Helyettesítők és alternatívák

A gyakorlatban sokszor alkalmaznak helyettesítő oldószereket, például lakkbenzint (ásványi eredetű oldószereket), ill. alacsonyabb illékonyságú, kisebb egészségügyi kockázatú formulákat. Fontos megérteni, hogy ezek kémiailag nagyon különböznek a természetes terpentinektől, és más biztonsági és környezeti tulajdonságokkal rendelkeznek.

Összefoglalás

A terpentin sokoldalú, hagyományos növényi eredetű oldószer és vegyipari alapanyag, amelyet főként fenyők gyantájából nyernek. Használata során figyelembe kell venni tűz- és egészségügyi kockázatait, a megfelelő munkavédelmi intézkedéseket, valamint a környezeti előírásokat. Szükség esetén választhatók alternatív oldószerek, de ezek tulajdonságai eltérnek a terpentinétől.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a terpentin?

K: Milyen felhasználási módjai vannak a terpentinnek?

K: Honnan származik a "terpentin" szó?

K: Veszélyes a terpentin?

Keresés betűvel