Sűrűség
A sűrűség egy olyan mérőszám, amely egy tárgy anyagmennyiségét hasonlítja össze a térfogatával. Egy olyan tárgy, amelynek egy bizonyos térfogatban sok anyag van, nagy sűrűségű. Egy olyan tárgynak, amelynek ugyanolyan térfogatban kevés anyag van, alacsony a sűrűsége. A sűrűséget úgy határozzuk meg, hogy a tárgy tömegét elosztjuk a térfogatával.
ρ = m V {\displaystyle \rho ={\frac {m}{V}}} 
ahol ρ a sűrűség, m a tömeg és V a térfogat.
A sűrűség változása
A sűrűség általában a nyomás vagy a hőmérséklet változtatásával változtatható. A nyomás növelése mindig növeli az anyag sűrűségét. A hőmérséklet növelése általában csökkenti a sűrűséget, de vannak kivételek. Például a víz sűrűsége a 0 °C-os olvadáspontja és a 4 °C-os olvadáspontja között kissé megnő. Amikor a víz megfagy, térfogatában mintegy 9%-kal tágul, így jég keletkezik, amely kisebb sűrűségű, mint a folyékony víz. A víz kitágul, amikor 4 °C alá süllyed.
Intézkedések
Az édesvizet gyakran használják a relatív sűrűség mérésére. Ezt fajsúlynak nevezik.
A sűrűség legelterjedtebb SI-egységei a g/cm3 és a kg/m3 . Ha a számláló sokkal nagyobb, mint a nevező, az azt jelenti, hogy az anyag sűrűsége nagyobb. Ha a nevező sokkal nagyobb, mint a számláló, akkor az anyag sűrűsége kisebb.
A kifejezés egyéb felhasználásai
A "sűrűség" néha a tömeg és a térfogat helyett más tulajdonságok arányát jelenti. Ilyenkor azt jelenti, hogy egy tulajdonságból mennyi található egy adott darabban, amit éppen vizsgálnak. Például a népsűrűség azt jelenti, hogy hány ember él ugyanannyi földterületen. A városban a népsűrűség nagyobb, mint vidéken, mert a városban az emberek közelebb élnek egymáshoz. A számítógépeknél a tárolási sűrűség azt jelenti, hogy egy adattároló eszközön mennyi adat fér el annak fizikai méretéhez képest. Egy Blu-ray lemeznek nagyobb a tárolási sűrűsége, mint egy DVD-nek, amelynek nagyobb a tárolási sűrűsége, mint egy CD-nek, annak ellenére, hogy mindegyiknek majdnem pontosan ugyanolyan a térfogata.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sűrűség?
V: A sűrűség egy olyan mérőszám, amely egy tárgy anyagmennyiségét hasonlítja össze a térfogatával.
K: Hogyan mérik a sűrűséget?
V: A sűrűséget úgy határozzuk meg, hogy egy tárgy tömegét elosztjuk a térfogatával.
K: Hogyan határozzák meg a nagy sűrűséget?
V: Egy olyan tárgynak, amelynek egy bizonyos térfogatban sok anyag van, nagy a sűrűsége.
K: Hogyan határozható meg az alacsony sűrűség?
V: Egy olyan tárgynak, amelynek ugyanannyi térfogatban kevés anyag van, alacsony a sűrűsége.
K: Milyen szimbólumokat használunk a sűrűség, a tömeg és a térfogat jelölésére?
V: A sűrűség jelölésére használt szimbólum ρ, a tömeg jelölésére használt szimbólum m, a térfogat jelölésére használt szimbólum pedig V.
K: Lehet két azonos tömegű tárgynak különböző sűrűsége?
V: Igen, két azonos tömegű tárgynak lehet különböző sűrűsége, ha a térfogatuk különböző.
K: Mi a sűrűség meghatározásának egyenlete?
V: A sűrűség meghatározásának egyenlete ρ = m/V, ahol ρ a sűrűség, m a tömeg és V a térfogat.
