Kínai-Koreai szókincs
A kínai-koreai szókincs, vagy hanja-eo (hangul: 한자어, hanja: 漢子語) kínai kölcsönszavak a koreai nyelvben. A japánhoz hasonlóan a koreai nyelv sem áll rokonságban a kínai nyelvvel. A kínai egy kínai-tibeti nyelv, míg a koreai egy nyelvi izolátum (ami azt jelenti, hogy egyetlen ismert nyelv sem rokon vele), de a kínai olyan nagy hatással volt a koreai nyelvre, hogy sok változást hozott a koreai nyelvbe. A kínai kölcsönszavak a nyelv szókincsének mintegy 60%-át teszik ki, bár a koreaiak a mindennapi beszédben sokkal inkább az anyanyelvi koreai szavakat használják. Ez hasonló ahhoz, ahogyan az angol szavak körülbelül 50%-a latin, francia vagy görög eredetű, de az angolul beszélők sokkal inkább az angol anyanyelvű szavakat használják. A japánhoz hasonlóan a kínai a koreai szavak három fő forrása közül az egyik, a másik kettő pedig a koreai anyanyelvű szavak és más idegen nyelvekből, különösen az angolból származó szavak. Amikor néhány kínai kölcsönszó jelentése megváltozott a japánban, a jelentésük a koreaiban is megváltozott, mivel Korea japán gyarmat volt abban az időben, amikor ezek a szavak megváltoztak. Mivel a koreaiakat a törvény arra kényszerítette, hogy japánul beszéljenek, és megtiltotta, hogy koreaiul beszéljenek, a kínai kölcsönszavak átvették az új japán jelentést, amikor a koreaiak ismét szabadon beszélhették a saját nyelvüket.
Mivel a Koreai-félsziget két különböző országra, Észak- és Dél-Koreára szakadt, a különböző nyelvjárások egymástól nagyon eltérően fejlődtek.
Dél-Korea
Ma a dél-koreaiak a hangul (a koreai ábécé) és a hanja 漢子 (a kínai írásjegyek koreai változata) keverékével írnak, bár ez utóbbit sokkal ritkábban használják, mint a kínaiak és a japánok. Mivel a kínai szavak gyakran még kínaiul is hasonlóan hangzanak egymáshoz, a koreai nyelvbe kerülve szintén homofonokká váltak, de mivel a koreaiból hiányoznak a hangok, ezért koreaiul még hasonlóbban hangzanak. A dél-koreaiak általában csak hangulban írnak, de néha, amikor egy szónak sok homofónja van, és a szó jelentése a szövegkörnyezetből nem világos, a koreaiak néha hanja betűkkel írják a szót, hogy ne legyen zavar a szavak között. Például, mivel a koreai sudo (hanja: 수도) szónak sok homofónja van, és olyan jelentésű lehet, mint "lelki fegyelem", "fogoly", "víz városa, ill. Velence vagy Szucsou", "hántolatlan rizs", "lefolyó/folyók/felszíni víz útja", "alagút" vagy "főváros", így elkerülhető a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a sudo, ezeket a szavakat a hanja szerint írhatjuk, amelyek a következők: 修道, 囚徒, 水都, 水稻, 水稻, 水道, 隧道 és 首都. A koreaiak azonban szinte soha nem írják a koreai anyanyelvű szavakat hanjával. Például az olyan koreai anyanyelvű szavakat, mint a hananim (hangul: 하나님, hanja: 神, jelentése: Isten), mul (hangul: 물, hanja: 水, jelentése: víz), mal (hangul: 말, hanja: 馬, jelentése: ló), nara (hangul: 나라, hanja: 國, ország) és saram (hangul: 사람, hanja: 人, jelentése: személy) szinte mindig hangul nyelven íródnak, bár sok közülük hanja nyelven is írható. Ez eltér a japántól, amely gyakran ír kínai írásjegyekkel mind az anyanyelvi japán szavakat, mind a kínai kölcsönszavakat.
Észak-Korea
Észak-Koreában, ahol a koreai nacionalizmus nagyon erős lett, eltörölték a hanját és számos kínai kölcsönszót, hogy "megtisztítsák" a koreai nyelvet, vagy hogy megszabaduljanak a más nyelvekből származó szavaktól, és helyette anyanyelvi szavakat használjanak. Manapság, amikor az észak-koreaiak koreaiul írnak, csak hangul nyelven írnak.
Koreai nevek
A koreaiaknak általában egy egyszavas, kínai eredetű családnevük és egy két szavas, szintén kínai eredetű keresztnevük van. Hagyományosan a keresztnév egyik szava megegyezik az illető összes testvérével, a másik szó pedig csak rá jellemző. Ilyen például Park Geun-hye (hangul: 박근혜, hanja: 朴槿惠) és Kim Jong-un (hangul: 김정은, hanja: 金正恩). Egyes koreaiaknak azonban két szóból álló, kínai eredetű családnevük van, mint például a Namgung (hangul: 남궁, hanja: 南宮) és egy egyszavas, kínai eredetű keresztnevük, mint például a Namkung Do (hangul: 남궁도, hanja: 南宮道). Más esetekben a koreaiaknak lehet egy egyszavas keresztnevük és egy egyszavas családnevük. Ilyen például a Go Soo (hangul: 고수, hanja: 高洙). Manapság azonban egyre gyakoribb, hogy a koreaiak keresztneve egy koreai anyanyelvű szó, például Haneul (hanja:한을, jelentése: "Ég"/"Sky"), Areum (hanja:아름, jelentése: "Szépség"), Iseul (hanja:이슬 "Harmat") és Seulgi (hanja:슬기, jelentése: "Bölcsesség"). A hivatalos dokumentumokon a koreaiaknak a nevüket hanja és hangul nyelven kell írniuk. A koreai anyanyelvű neveknél a koreaiak inkább olyan hanját választottak, amelynek csak a kiejtése megegyezik a szó szótagjaival, mint olyan hanját, amelynek jelentése azonos.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kínai-koreai szókincs?
V: A kínai-koreai szókincs, vagy hanja-eo (hangul: 한자어, hanja: 漢子語) kínai kölcsönszavak a koreai nyelvben.
K: Hogyan kapcsolódik a koreai nyelv a kínaihoz?
V: A kínai egy kínai-tibeti nyelv, míg a koreai egy izolált nyelv (ami azt jelenti, hogy egyetlen ismert nyelv sem áll rokonságban vele), de a kínai olyan nagy hatással volt a koreai nyelvre, hogy sok változást hozott a koreai nyelvbe.
K: A koreai nyelv szókincsének hány százalékát teszik ki a kínai kölcsönszavak?
V: A nyelv szókincsének körülbelül 60%-a kínai kölcsönszavakból áll.
K: Hogyan viszonyul ez a latin, francia és görög eredetű angol szavakhoz?
V: Hasonlóan az angolhoz, ahol a szavak körülbelül 50%-a latin, francia vagy görög eredetű, de az angolul beszélők sokkal inkább az angol anyanyelvű szavakat használják.
K: Mi a koreai szavak három fő forrása?
V: A koreai szavak három fő forrása a koreai anyanyelvű szavak, az idegen nyelvek, például az angol, és a kínai kölcsönszavak.
K: Hogyan befolyásolta a japán nyelv a kínai kölcsönszavak egyes jelentéseit Koreában?
V: Amikor néhány kínai kölcsönszó jelentése megváltozott a japánban, amikor Korea japán uralom alatt állt, akkor ezek a szavak megváltoztak; új japán jelentést vettek fel, amikor a koreaiak ismét szabadon beszélhették a saját nyelvüket.
K: Hogyan fejlődtek a nyelvjárások Észak- és Dél-Korea kettéválása óta?
V: A két különböző országra - Észak- és Dél-Koreára - való szétválás óta a nyelvjárások nagyon eltérően fejlődtek egymástól.
