Szavatossági idő

Szavatossági idő

Az eltarthatósági idő nem azonos a lejárati idővel. Az eltarthatósági idő az élelmiszerek minőségéhez, a lejárati idő pedig az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódik. Egy termék, amelynek lejárt a szavatossági ideje, még mindig biztonságos lehet, de a minőség már nem garantált. A legtöbb élelmiszerüzletben a szavatossági időt a készletek rotációjával ellenőrzik. Ez azt jelenti, hogy a legkorábbi lejárati idővel rendelkező termékeket a polc elejére helyezik, hogy a legtöbb vásárló ezeket vegye fel először, és vigye ki a boltból. Ez azért fontos, mert az üzleteket megbírságolhatják a lejárt szavatosságú termékek eladásáért. A legtöbb üzletnek, ha nem is mindegyiknek, az ilyen termékeket hulladékként kell megjelölnie, ami nyereségkiesést eredményez.

Az eltarthatósági időt sok minden megváltoztathatja: fénynek és hőnek való kitettség, gázok átvitele (beleértve a páratartalmat is), mechanikai igénybevétel és szennyeződés, például mikroorganizmusok által.

Matematikailag a termékminőséget gyakran csak egy paraméter, például egy kémiai anyag koncentrációja, egy mikrobiológiai index vagy egy fizikai paraméter segítségével modellezik. Néha a kiválasztott paraméter lényegtelen.

Az eltarthatósági idő fontos tényező az egészség szempontjából. A baktériumok mindenütt jelen vannak, és a túl sokáig fel nem használt élelmiszerekben gyakran nagy mennyiségű baktérium él. Veszélyes lehet az elfogyasztásuk, és ételmérgezéshez vezethet. Magában a szavatossági időben nem mindig lehet megbízni abban, hogy mennyire biztonságos egy adott élelmiszer elfogyasztása. A pasztőrözött tej például a szavatossági ideje után öt napig friss maradhat, ha megfelelően hűtik. Ezzel szemben, ha a tejben már káros baktériumok vannak, a fogyaszthatósági idő nem számít.

A kábítószerek esetében más a helyzet. Ha a gyógyszereket a lejárati időn belül használják fel, a gyártó garantálja, hogy azok az elvárt módon működnek. A dátum után még működhetnek, de csak kisebb mértékben. Ritka kivétel a vese tubuláris károsodása, amelyet állítólag lejárt szavatosságú tetraciklin okozott. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által készített tanulmány több mint 100 vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerre terjedt ki. Az eredmények azt mutatták, hogy körülbelül 90%-uk biztonságos és hatékony volt a lejárati időn túl 15 évvel is. Joel Davis, az FDA korábbi, a lejárati idő betartásáért felelős vezetője szerint néhány kivételtől eltekintve - nevezetesen a nitroglicerin, az inzulin és néhány folyékony antibiotikum - a legtöbb lejárt szavatosságú gyógyszer valószínűleg hatékony.

Bizonyos élelmiszerekbe és gyógyszerekbe tartósítószereket és antioxidánsokat lehet tenni, hogy azok eltarthatósági ideje hosszabb legyen. Egyes vállalatok indukciós lezárást és vákuumcsomagolást alkalmaznak, hogy növeljék termékeik eltarthatósági idejét.

Egyes degradációs tényezők az ed csomagolásában található rendelkezésekkel szabályozhatók. Például a sok sörhöz használt borostyánszínű palack blokkolja a káros fényhullámokat. Az átlátszó sörösüvegek nem. A barrier anyagokkal (pl. alacsony nedvességgőz-átbocsátási sebesség stb.) történő csomagolás meghosszabbítja egyes élelmiszerek és gyógyszerek eltarthatósági idejét.

Hőmérséklet-szabályozás

Szinte minden kémiai reakció (a reakció egyedi jellegétől függően különböző sebességgel) általános hőmérsékleten megy végbe. Ilyen például számos kémiai robbanóanyag instabilabb vegyületekké való bomlása. A nitroglicerin hírhedt. A régi robbanóanyagok tehát veszélyesebbek (azaz hajlamosabbak arra, hogy nagyon kis zavarok, akár jelentéktelen rázkódások hatására is felrobbanjanak), mint az újabban gyártott robbanóanyagok. A gumitermékek is romlanak, mivel a vulkanizálás során keletkezett kénkötések visszaalakulnak; ezért lágyulnak meg és válnak ragacsossá a régi gumiszalagok és más gumitermékek, ahogy öregszenek.

Ezek a bomlási folyamatok magasabb hőmérsékleten általában gyorsabban zajlanak le. Az általában idézett ökölszabály szerint a kémiai reakciók sebessége minden 10 Celsius-fokos (C°) hőmérséklet-növekedés esetén megduplázódik, mivel az aktiválási energiahatárokat magasabb hőmérsékleten könnyebben leküzdjük. Azonban, mint minden ökölszabály esetében, itt is számos fenntartással és feltételezéssel kell számolni. Ez a szabály leginkább az 50 kJ/mol körüli aktiválási energiaértékekkel rendelkező reakciókra alkalmazható; ezek közül sok fontos a szokásos hőmérsékleteken, amelyekkel találkozunk. Gyakran alkalmazzák az eltarthatósági idő becslésénél, néha helytelenül. Például az iparban elterjedt az a benyomás, hogy a "háromszoros eltarthatósági idő" a gyakorlatban szimulálható a hőmérséklet 15 C°-kal való növelésével, pl. egy termék egy hónapos 35 °C-on történő tárolása három hónapot szimulál 20 °C-on. Elég nagy a szórás ahhoz, hogy erre a gyakorlati szabályra ne lehessen rutinszerűen támaszkodni.

Bizonyos mértékig ugyanez igaz az élet kémiai reakcióira is. Ezek általában enzimatikusan katalizáltak, ami megváltoztatja a reakciósebességet, de állandó katalitikus hatás esetén az ökölszabály még mindig többnyire alkalmazható. A baktériumok és gombák esetében a táplálkozáshoz és a szaporodáshoz szükséges reakciók magasabb hőmérsékleten megnőnek, egészen addig a pontig, hogy a sejtjeikben lévő fehérjék és egyéb vegyületek olyan gyorsan kezdenek lebomlani, vagy denaturálódni, hogy nem tudják őket pótolni. Ez az oka annak, hogy a magas hőmérséklet elpusztítja a baktériumokat és más mikroorganizmusokat; a "szöveti" lebontási reakciók olyan sebességet érnek el, hogy nem tudják kompenzálni őket, és a sejt elpusztul. Másrészt, az ettől rövidebb "emelkedett" hőmérsékletek fokozott növekedést és szaporodást eredményeznek; ha az organizmus káros, akkor talán veszélyes szintre.

Ahogy a hőmérsékletemelkedés felgyorsítja a reakciókat, úgy a hőmérsékletcsökkenés csökkenti azokat. Ezért, hogy a robbanóanyagokat hosszabb ideig stabilizáljuk, vagy hogy a gumiszalagok ruganyosak maradjanak, vagy hogy a baktériumokat a növekedésük lassítására kényszerítsük, lehűthetjük őket. Ez az oka annak, hogy az eltarthatósági időt általában hőmérséklet-szabályozással hosszabbítják meg: (hűtés, szigetelt szállítótartályok, szabályozott hűtőlánc stb.), és ez az oka annak, hogy egyes gyógyszereket és élelmiszereket hűteni kell.

Legkorábban

A minőségmegőrzési idő néha fel van tüntetve az ételek és italok csomagolásán, amelyet egy dátum követ. Ez azt a dátumot jelzi, amely előtt a szállító szándéka szerint az élelmiszert el kell fogyasztani. A minőségmegőrzési idő kifejezést arra is használják, hogy jelezze azt a dátumot, ameddig a termék szavatossági ideje lejár, és azt hivatott biztosítani, hogy a vásárlók akaratlanul ne vásároljanak vagy fogyasszanak állott élelmiszert. Néha a csomagolási folyamat során előre nyomtatott címkéket használnak, ami miatt nem praktikus a minőségmegőrzési időt jól látható helyre írni. Ebben az esetben a címkére nyomtatható egy olyan kifejezés, mint a minőségmegőrzési idő lásd alul vagy a minőségmegőrzési idő lásd fedél, és a dátumot a jelzettől eltérő helyen lehet feltüntetni.

A minőségmegőrzési idő általában tanácsadó jellegű, és a termék minőségére utal, ellentétben a felhasználási idővel, amely azt jelzi, hogy a termék a megadott dátum után már nem fogyasztható biztonságosan.

Használja

Általánosságban elmondható, hogy a csomagoláson feltüntetett fogyaszthatósági idő lejártát követően az élelmiszereket nem szabad elfogyasztani. Ennek oka, hogy az ilyen élelmiszerek általában gyorsan megromlanak, és veszélyes lehet az elfogyasztásuk. Fontos továbbá, hogy gondosan kövesse az ilyen élelmiszerek tárolására vonatkozó utasításokat (például a terméket hűtve kell tárolni).

A minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek általában biztonságosan fogyaszthatók a dátum lejárta után is, bár valószínűleg romlott az ízük, az állaguk, a megjelenésük vagy a tápértékük.

A fürdőszobai termékeken/vécékben általában hónapokban megadják azt az időtartamot, ameddig a termék felbontása után használni kell. Ezt gyakran egy nyitott kádat ábrázoló grafikával jelzik, amelybe bele van írva a hónapok száma (pl. "12M" azt jelenti, hogy a terméket a felbontástól számított 12 hónapon belül kell felhasználni).

Nyitott társkereső

A nyílt dátumozás az élelmiszertermékek csomagolásán feltüntetett dátum vagy kód használata, amely segít meghatározni, hogy mennyi ideig kell a terméket eladásra kiállítani. Ez a vásárló számára is hasznos, és biztosítja, hogy a termék a legjobb minőségben legyen megvásárláskor. A nyitott dátum nem helyettesíti a fogyaszthatósági dátumot, amelyet továbbra is be kell tartani.

Eladható / Megjeleníthető, amíg

Ezek a dátumok a boltokban lévő készletek nyomon követését segítik. Azok az élelmiszerek, amelyeknek lejárt a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési ideje, de még a fogyaszthatósági/tartósítási időn belül vannak, még fogyaszthatók, ha megfelelően tárolták őket. A nagy áruházakban bevett gyakorlat, hogy az ilyen élelmiszereket kidobják, mivel ez megkönnyíti a készletellenőrzési folyamatot. Ez csökkenti annak kockázatát is, hogy a vásárlók a dátum megnézése nélkül vásárolnak élelmiszert, és másnap rájönnek, hogy nem tudják felhasználni. A kifüggesztett dátum megváltoztatása számos országban illegális.

A legtöbb üzletben a legkorábbi dátummal rendelkező termékeket a polcok elejére helyezik, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a termékeket adják el először, és megspórolják a leértékelésüket vagy a kidobásukat, ami mindkettő nyereségkieséshez vezet.

Mark-downs

Az is gyakori, hogy a fogyaszthatósági időhöz közeledő élelmiszereket a gyors eladás érdekében leértékelik, és minél közelebb van a fogyaszthatósági idő, annál nagyobb mértékben csökkentik.

A szoftver eltarthatósági ideje

Átvitt értelemben a szoftverek nagy részének is van szavatossági ideje. A legtöbb szoftvertermék hibákkal, biztonsági résekkel és tervezési hibákkal kerül forgalomba. Idővel ezek közül néhányat felfedeznek, és a gyártó (és esetleg mások, mint a nyílt forráskódú környezetben) javításokat ad ki, amelyek kijavítják a hibákat és új funkciókat adnak hozzá. Az eredmény az, hogy egy idő után a szoftveralkalmazás meglehetősen más, mint az első kiadáskor volt, még azonos verziószint mellett is. Mivel a javítások helyes beépítése a végfelhasználói oldalakon szórványos, az adott szoftveralkalmazás tényleges állománya a terepen meglehetősen változatos; egyeseknél az 1. és 2. javítás, másoknál az 1., 2. és 3. javítás, másoknál pedig egyik sem, az összes lehetséges változatban. Ez növeli a támogatás nehézségeit. Volt néhány kísérlet ennek kezelésére. Az egyik kereskedelmi próbálkozás a Preemptive-tól származik.

Amerikai kormányzati irányelvek

A Food & Drug Administration, amely a csomagolt élelmiszereket és gyógyszereket ellenőrzi, csak az anyatej-helyettesítő tápszereken és néhány bébiételen írja elő a fogyaszthatósági vagy szavatossági időt. Ez azért van így, mert a tápszereknek a címkén feltüntetett tápanyagok mindegyikéből meghatározott mennyiséget kell tartalmazniuk. Ha pedig a tápszert túl sokáig tárolják, elveszíti tápértékét. Emellett szétválnak vagy csomókat képeznek, amelyek eltömítik a cumisüveg mellbimbóját. Az anyatej-helyettesítő tápszerek és egyes bébiételek kivételével a szövetségi előírások nem írják elő a termék datálását.

A Mezőgazdasági Minisztérium, amely a friss termékeket és húsokat ellenőrzi, csak akkor írja elő a dátum feltüntetését, amikor a baromfit a gazdaságban csomagolják. Sok gyártónak azonban engedélyezik, hogy a szavatossági időt vagy a fogyaszthatósági időt is feltüntesse.

Példa

A sör frissességének dátuma

A frissességi dátum az amerikai sörgyártó iparban használt dátum, amely vagy a sör palackozásának dátumát, vagy azt a dátumot jelzi, amely előtt a sört el kell fogyasztani.

A sör nem tartható el örökké. A fény, a levegő vagy a baktériumok hatása befolyásolhatja. Bár az USA-ban a sörnek nem kell eltarthatósági idővel rendelkeznie, a frissességi dátum nagyjából ugyanazt a célt szolgálja, és marketingeszköz.

A frissesség kezdetei társkereső

A Boston Beer Company, a Samuel Adams gyártója 1985-ben az elsők között kezdte el a frissesség dátumát hozzáadni a termékcsaládjához. Tíz éven át lassan nőtt a sörfőzők száma, akik sörükhöz frissességi dátumot adtak. A gyakorlat népszerűsége gyorsan nőtt, miután az Anheuser-Busch cég 1996-tól kezdve erőteljesen reklámozta a "Born-On dátumok" nevű dátumokat. Sok más sörfőző is elkezdte hozzáadni a frissesség dátumát a termékeihez, de nincs szabvány arra vonatkozóan, hogy mit jelent a dátum. Egyes cégeknél a palackon vagy dobozon feltüntetett dátum a sör palackozásának dátuma, másoknál az a dátum, ameddig a sört el kell fogyasztani.

Sörfeldolgozás

Mielőtt a sört palackozzák, feldolgozzák, hogy a sör eltarthatósága hosszabb legyen. Ez megváltoztathatja a sör frissességi dátumát. Ez többféleképpen történhet, amelyek közül nem mindegyiket alkalmazza egy adott sörfőzde:

• A pasztőrözés olyan eljárás, amelynek során egy folyadékot rövid ideig melegítenek, hogy a folyadékban lévő mikrobákat elpusztítsák. A pasztőrözést sok éve alkalmazzák arra is, hogy a tej a benne lévő baktériumok miatt biztonságos legyen az ivásra.
• Steril szűrés, amelynek során a sört egy mechanikus szűrőrendszeren vezetik át, amely eltávolítja a 0,5 mikrométernél nagyobb dolgokat. Ezáltal eltávolítanak minden olyan élesztőt vagy komlót, amely még a sörben lehet, és amely továbbra is reakcióba lépne a sörrel.
• A palackozás lehetővé teszi, hogy az élesztők a sörben maradjanak a palackozás után is. Ez segít megelőzni a sör bizonyos mértékű oxidációját.
• A frissesség hosszú élettartama befolyásolja, hogy mennyi idő alatt válik a sör állottá. Ennek egy része a sörben lévő összetevők típusától függ. Ha a sörben több komló és több alkohol van, mint egyébként, akkor tovább marad friss, mint azok, amelyek nem olyan erősek.