Heurisztika
A heurisztika egy probléma megoldásának gyakorlati módja. Jobb, mint a véletlen, de nem mindig működik. Az ember az intelligencia, a tapasztalat és a józan ész felhasználásával alakít ki egy heurisztikát. A próbálkozás és tévedés a legegyszerűbb heurisztika, de az egyik leggyengébb. Az egyszerű heurisztikák másik elnevezései az ökölszabály és a "megalapozott találgatás". Mivel egy heurisztika nem biztos, hogy eredményre vezet, mindig vannak kivételek.
Néha a heurisztikák meglehetősen homályosak: a "nézd meg, mielőtt ugrasz" egy viselkedési útmutató, de a "gondold át a következményeket" kicsit egyértelműbb. Néha egy heurisztika egy egész sor lépcsőfokot jelent. Amikor az orvosok megvizsgálnak egy beteget, vizsgálatok és megfigyelések egész sorát végzik el. Lehet, hogy nem tudják meg, mi a baj, de a legjobb esélyt adják maguknak a sikerre. Ezt nevezik diagnózisnak.
Az informatikában a "heurisztika" egyfajta algoritmus. Az algoritmusokat azért írják, hogy egy problémára jó megoldást kapjanak. Egy heurisztikus algoritmus általában elég jó megoldásokat talál, de nincs garancia vagy bizonyíték arra, hogy a megoldások helyesek. Az algoritmus futtatásához szükséges idő egy másik szempont.
Háttér
A heurisztika az a művészet, amely korlátozott tudás és kevés idő felhasználásával megfelelő megoldást talál egy problémára. Formálisabban fogalmazva, a heurisztikák a tapasztalaton alapulnak; egyszerű szabályok segítségével felgyorsíthatják a megoldás keresését. A teljes keresés túl sokáig tarthat, vagy túl nehéz lehet.
Pontosabban fogalmazva, a heurisztikák olyan stratégiák, amelyek könnyen hozzáférhető, bár lazán alkalmazható információkat használnak az emberi és gépi problémamegoldás irányítására.
A heurisztikák a tudomány egyes területein használhatók, más területeken azonban nem: Egy távcső, amelynek hibája egy fok, valószínűleg használhatatlan, ha egy távoli objektumra irányul. Ugyanez a távcső, amelyet a szemközti ablakra irányítanak, valószínűleg elviseli ezt a hibát; az egy fokos hiba nem lesz nagy hatással egy rövid távolságon.
A heurisztikák felhasználhatók egy válasz megbecslésére, amelyet aztán egy nagyon kis léptékű, pontos megoldás elvégzésével lehet egyértelműbbé tenni, esetleg azért, hogy időt, pénzt vagy munkaerőt takarítsunk meg egy projektnél - például egy heurisztikus becslés, hogy mekkora súlyt kell egy hídnak elbírnia, felhasználható annak meghatározására, hogy a híd fából, kőből vagy acélból készüljön-e, és a szükséges anyagból megfelelő mennyiséget lehet vásárolni, míg a híd pontos tervezése befejeződik.
A heurisztikák használata azonban bizonyos nagyon technikai területeken - például a számítástechnikában - káros lehet. Egy számítógép programozása úgy, hogy többé-kevésbé a kívánt műveleteket hajtsa végre, súlyos hibákat eredményezhet. Ezért a számítógépes feladatoknak általában meglehetősen pontosnak kell lenniük. Vannak azonban bizonyos területek, ahol a számítógépek biztonságosan számolhatnak heurisztikus megoldásokat - például a Google keresési technológiája nagymértékben támaszkodik a heurisztikára, és "közel egyező" találatokat állít elő a keresési lekérdezésre, amikor nem talál pontos találatot. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy kijavítsa a keresés során keletkezett hibákat. Példa: Ha a keresőmotor a "Peter Smith" névre keres, és nem találja meg a pontos nevet, akkor a keresőmotor heurisztikusan a "Pete Smith" névre talál, és a keresőmotort használó személynek kell eldöntenie, hogy a Pete és a Peter ugyanaz a személy.
Példák
Polya
Íme néhány más, gyakran használt heurisztika Polya 1945-ben megjelent How to Solve It című könyvéből:
- Ha nehezen értesz meg egy problémát, próbálj meg rajzolni egy képet.
- Ha nem találsz megoldást, próbáld meg feltételezni, hogy van megoldás, és nézd meg, mit tudsz ebből levezetni ("visszafelé haladva").
- Ha a probléma elvont, próbáljon meg egy konkrét példát megvizsgálni.
- Próbáljon meg először egy általánosabb problémát megoldani: a "feltaláló paradoxona": a nagyra törőbb tervnek nagyobb esélye lehet a sikerre.
Csomagolási probléma
Az egyik példa, ahol a heurisztikák hasznosak, egyfajta csomagolási probléma. A probléma több tárgy összepakolásából áll. Vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Például minden egyes elemnek van egy értéke és egy súlya. A probléma most az, hogy a lehető legértékesebb tárgyakat a lehető legkisebb súllyal kapjuk meg. Egy másik példa, amikor több különböző méretű tárgyat kell elhelyezni egy szűk helyen, például egy autó csomagtartójában.
Ahhoz, hogy a problémára tökéletes megoldást találjunk, minden lehetőséget ki kell próbálni. Ez gyakran nem jó megoldás, mivel a kipróbálás sok időt vesz igénybe, és átlagosan a lehetőségek felét kell kipróbálni, amíg a megoldást megtaláljuk. Ezért a legtöbb ember azt teszi, hogy a legnagyobb elemmel kezdi, azt illeszti be, majd megpróbálja a többi elemet köréje rendezni. Ez a legtöbbször jó megoldást ad. Vannak azonban olyan esetek, amikor az ilyen megoldás nagyon rossz, és más technikát kell alkalmazni.
Ezért ez egy heurisztikus megoldás.
Példa egy csomagolási problémára. Ez egy egydimenziós (korlátozó) Knapsack-probléma: mely dobozokat kell kiválasztani, hogy a pénzösszeg a lehető legnagyobb legyen, és a teljes súly 15 kg alatt maradjon? Egy többdimenziós probléma figyelembe vehetné a dobozok sűrűségét vagy méreteit, ez utóbbi tipikus csomagolási probléma. (A megoldás ebben az esetben az, hogy a zöld dobozon kívül az összes dobozt ki kell választani.)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a heurisztika?
V: A heurisztika egy probléma megoldásának olyan gyakorlati módja, amely jobb, mint a véletlen, de nem mindig működik.
K: Hogyan fejlesztik ki a heurisztikákat?
A: Az ember az intelligencia, a tapasztalat és a józan ész felhasználásával fejleszt ki egy heurisztikát.
K: Mi a legegyszerűbb heurisztika?
V: A legegyszerűbb heurisztika a próba és tévedés.
K: Milyen más elnevezései vannak az egyszerű heurisztikáknak?
V: Az egyszerű heurisztikák más elnevezései közé tartozik az ökölszabály és a "képzett találgatás".
K: Mindig vannak kivételek a heurisztikák alól?
V: Igen, mivel egy heurisztika nem biztos, hogy eredményt ad, mindig vannak kivételek.
K: Mi a diagnózis az orvostudományban?
V: A diagnózis egy egész sor olyan szakasz, amelyen az orvosok végigmennek, amikor megvizsgálnak egy beteget, hogy a lehető legjobb esélyt adják maguknak a sikerre.
K: Mi az a "heurisztika" az informatikában?
V: Az informatikában a heurisztika egyfajta algoritmus, amely általában elég jó megoldásokat találhat, de nincs garancia vagy bizonyíték arra, hogy a megoldások helyesek.
