Sargasso-tenger – az Atlanti-óceán part nélküli, különleges áramlatövezete
Fedezze fel a Sargasso-tengert: part nélküli, különleges Észak-atlanti áramlatövezet, Sargassum-habok, angolna- és teknősvándorlás titkai.
A Sargasso-tenger az Atlanti-óceán északi részének közepén elhelyezkedő, az Észak-atlanti Gyre központjában található örvénylő régió. Nyugatról a Golf-áramlat, északról az Észak-atlanti áramlat, keletről a Kanári-áramlat, délről pedig az Észak-atlanti Egyenlítői áramlat határolja ezt a „tavat” az óceán közepén. Az óceáni áramlatok rendszere összegyűjti és ide sodorja a lebegő tengeri növényzetet és a lebegő törmeléket, így itt gyűl össze sok minden, amit a tenger sodor magával.
Kiterjedés, fizikai jellemzők
A Sargasso-tenger megközelítőleg 700 mérföld széles és 2000 mérföld hosszú (1100 km széles és 3200 km hosszú), a térséghez közel található Bermuda a tenger nyugati peremén. Ez az egyetlen olyan „tenger”, amelynek nincs partvonala: körbehatárolt áramlásokból álló gyre alkotja. Az óceánvize híres mélykék színéről és kivételes tisztaságáról; a víz alatti látótávolság egyes helyeken elérheti a 61 métert (200 láb).
Élővilág és ökológiai szerep
A terület nevét az itt lebegő, sűrűn előforduló Sargassum moszatról kapta: ezek a lebegő algatalajok sűrű, úszó aknát képeznek, amelyek menedéket és élelmet biztosítanak számos faj számára. A Sargassum-rajokban fiatal halak, garnélák, rákok, tengeri csigák és egyéb gerinctelenek élnek, továbbá a lebegő algalakulatok vonzzák a parazita- és kártevőmentes menedéket kereső fajokat is.
A Sargasso-tenger különleges szerepet játszik az európai angolna és az amerikai angolna vándorlásában: mindkét faj lárvái itt kelnek ki, majd hosszú útjuk során Európa vagy Észak-Amerika keleti partvidéke felé sodródnak; életük későbbi szakaszában a kifejlett példányok visszatérnek ide, hogy itt petéket rakjanak. A XX. század elején Johannes Schmidt kutatásokkal igazolta, hogy a Sargasso-tenger a rövidnyelvű angolnák szaporodási területe.
Továbbá úgy vélik, hogy a fiatal Caretta caretta (loggerhead) tengeri teknősök a kikelés után az áramlatokat – például a Golf-áramlatot – használva juthatnak el a Sargasso-tengerbe, ahol a Sargassum-szálakon rejtőzve védik magukat a ragadozóktól, amíg nagyobb méretet nem érnek el.
Emberi hatások és környezeti kihívások
Bár a Sargasso-tenger vizének tápanyagkoncentrációja viszonylag alacsony (alacsony termékenységű, subtropikus gyre), mégis fontos ökoszisztéma, amelyet számos emberi hatás fenyeget:
- Műanyagszennyezés és lebegő törmelék: az áramlatok ide gyűjtik a tengeri hulladékot, így a térség az atlanti "szemétgyűjtő" zónák egyike, ahol nagy mennyiségű mikroműanyag és egyéb hulladék halmozódik fel.
- Éghajlatváltozás és melegedés: a tenger hőmérsékletének és az áramlási mintázatok változása befolyásolhatja a Sargassum-rajok képződését és az itt élő fajok vándorlási ciklusait.
- Halászat és hajózás: a környező áramlatok mentén zajló halászat, valamint a hajóforgalom stresszt és véletlen károkat okozhat az élőhelyeken.
- Sargassum-inváziók és parciális összefüggés: az elmúlt években az Atlanti-óceán trópusi és szubtrópusi részein nagymértékű Sargassum-blokkok képződtek, amelyek tömegesen partra sodródva problémákat okoznak a Karib-térség és az Mexikói-öböl üdülőhelyein. Ezek a jelenségek részben eltérő forrásokra és ökológiai mechanizmusokra vezethetők vissza, de kapcsolódnak az atlanti áramlások és a tápanyag-ellátottság változásaihoz.
Védelmi törekvések és kutatás
Mivel a Sargasso-tenger nem tartozik egyetlen állam szuverenitása alá, védelme nemzetközi együttműködést igényel. Nemzetközi szervezetek, civil kezdeményezések és tudományos kutatások – köztük a Sargasso Sea Alliance-hoz kapcsolódó kezdeményezések és a Sargasso Sea Commission létrejöttét célzó törekvések – dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet az itt zajló folyamatokra és a terület védelmének fontosságára. A kutatások folyamatosan feltárják a tenger szerepét az óceáni ökoszisztémában, az angolnák szaporodási biológiájától a Sargassum-rajok ökológiáján át a műanyagszennyezés hatásáig.
Történeti megjegyzés
A térséget az elsők között a portugál hajósok írták le a 15. században; a területet észak-atlanti hajózók is ismerték, és elnevezése az itt lebegő Sargassum-masszákra vezethető vissza. Az óceánkutatás és a halászati tudomány fejlődésével a Sargasso-tenger jelentősége a tengeri ökológiai és vándorlási kutatások szemszögéből tovább nőtt.
A Sargasso-tenger különleges példája annak, hogyan hoznak létre óceáni áramlások elszigetelt, mégis ökológiailag fontos élőhelyeket. Védelme és tanulmányozása nemcsak a benne élő fajok miatt fontos, hanem azért is, mert megértése hozzájárulhat az egész Atlanti-óceán működésének és az emberi hatások megértésének javításához.
Az észak-atlanti Sargasso-tengert nyugaton a Golf-áramlat, északon az észak-atlanti áramlat, keleten a Kanári-szigeteki áramlat, délen pedig az Északi Egyenlítői áramlat határolja.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Sargasso-tenger?
V: A Sargasso-tenger az Atlanti-óceán északi részének közepén lévő örvényben található régió. Nyugaton a Golf-áramlat, északon az Észak-atlanti áramlat, keleten a Kanári-áramlat, délen pedig az Észak-atlanti Egyenlítői áramlat határolja. Az óceáni áramlatok e rendszere alkotja az úgynevezett észak-atlanti örvényt.
K: Mekkora ez az örvény?
V: A Sargasso-tenger 700 mérföld széles és 2000 mérföld hosszú (1100 km széles és 3200 km hosszú).
K: Hol található?
V: A Sargasso-tenger Európa és Amerika között található, az Atlanti-óceán északi részén, az Észak-Atlanti-óceánon belül, egy örvénynek nevezett óceáni területen. Bermuda a nyugati pereménél fekszik.
K: Ki fedezte fel?
V: A portugál tengerészek az elsők között voltak, akik a 15. században felfedezték ezt a régiót. Nevét az ott növő sargassum nevű hínárfajtáról kapta.
K: Mitől egyedülálló a vize?
V: Az óceán vize mélykék színű és kivételes tisztaságú, ami lehetővé teszi, hogy a víz alatt akár 61 méterig (200 láb) is látható legyen.
K: Milyen szerepet játszik bizonyos fajok számára?
V: A Sargasso-tenger két faj - az európai angolna és az amerikai angolna - számára játszik fontos szerepet, mivel lárváik itt kelnek ki, mielőtt Európába vagy Észak-Amerika keleti partvidékére vándorolnának, ahová később visszatérnek, hogy kifejlett felnőttként ikrákat rakjanak. Úgy vélik továbbá, hogy a fiatal loggerhead tengeri teknősök az áramlatokat, például a Golf-áramlatot használják arra, hogy ide utazzanak, ahol a szargassumot használhatják a ragadozók elől való védekezésre, amíg kifejlett felnőtté nem válnak.
Keres