A Santorini kaldera
A Santorini kaldera egy nagy, többnyire víz alá merült kaldera. Görögországban, az Égei-tenger déli részén, Krétától 120 kilométerre északra található. A víz felett látható a kör alakú Santorini-szigetcsoport.
A kaldera mérete körülbelül 12 x 7 km (7,5 x 4,3 mi), három oldalán 300 m (980 láb) magas meredek sziklákkal. A kaldera közepén két kis vulkanikus sziget található, Nea ("Új") Kameni és Palea ("Régi") Kameni. A fő sziget, Szantorini területe 75,8 km2 (29,3 km2) km2.
A fehérre meszelt falvakkal borított magas falak rendkívüli szépsége, a napsütéses éghajlat és a tiszta levegő együttesen a turisták és a vulkanológusok mágnese lett.
Szantorini kaldera a levegőből.
Geológia
A szantorini vulkáni komplexum a dél-egészaki vulkáni ív legaktívabb része. Ez az afrikai tektonikus lemeznek az eurázsiai tektonikus lemez égei-tengeri része alá történő szubdukcióját jelzi, évente akár 5 cm-es sebességgel északkeleti irányban. A földrengések 150-170 km mélységben vannak.
A nem vulkanikus kőzetek Szantorinin a Profitis Ilias-hegynél, a Mesa Vounónál, a Gavrillos-gerincen, a Pirgos-hegyen, a Monolithos-hegyen és a kaldera falának belső oldalán, a Plaka-fok és Athinios között találhatók.
A kaldera közepén található Kameni-szigetek lávakövekből állnak.
A Dél-Égei-tenger vulkáni ívéhez tartoznak a Methana, Milos, Santorini és Nisyros vulkánjai.
Vulkanológia
A kalderát egymást átfedő pajzsvulkánok alkotják, amelyeket legalább négy, egymást részben átfedő kaldera szabdal, amelyek közül a legrégebbi, déli kaldera körülbelül 180 000 évvel ezelőtt keletkezett. Az ezt követő Skaros kaldera körülbelül 70 000 évvel ezelőtt, a Cape Riva kaldera pedig körülbelül 21 000 évvel ezelőtt jött létre. A jelenlegi kaldera körülbelül 3600 évvel ezelőtt, a minószi vulkánkitörés során alakult ki.
A Palea Kameni és a Nea Kameni többszörös, kezdetben tenger alatti kitörések eredményeként alakult ki a kaldera közepén.
Bár szunnyad, Szantorini egy aktív vulkán. Számos kisebb és közepes méretű, főként effuzív kitörés építette fel a kaldera belsejében a Nea és a Palea Kameni sötét színű lávapajzsát.
Utolsó kitörésük 1950-ben volt, és most már csak füst és gázok jönnek ki. A GPS-műszerek 2011-ben és 2012-ben újabb deformációt regisztráltak a kaldera körül.
Az i. e. 17. században a Szantorini szigetén történt hatalmas minószi vulkánkitörés ihlette Atlantisz legendáját. A Smithsonian Global Volcanism Program vulkánkitörési indexében 7-es értékelést kapott, ami a legmagasabb pontszám egy történelmi kitörés esetében.
A kaldera fala Szantorini szigetén.
