Evarisztosz pápa a katolikus egyház ötödik pápája (hivatalos címe: Róma püspöke). A róla rendelkezésre álló források nagyon szűkösek és részben ellentmondásosak; hagyományosan Kr. u. 97–105 között szolgált a kereszténységben. A pontos életrajzi adatok hiánya miatt sok, Evarisztoszhoz kötött tétel későbbi, középkori hagyományokon vagy csak egy-egy forrás állításain alapul.

A szerző, Charles A. Coulombe azt állítja, hogy zsidó volt, és a törökországi Antiochiából származó zsidó családból származott. Ezt az eredetet egyes modern írók említik, de nincs korabeli, egyértelmű bizonyíték arra, hogy származása valóban ilyen lett volna; ezért ezt a megállapítást óvatosan, lehetséges hagyományként kell kezelni.

A későbbi hagyományok és források – például a középkori Liber Pontificalis és más egyházi krónikák – több szervezeti intézkedést is Evarisztosznak tulajdonítanak. Ezek szerint a pápa a katolikus egyház plébániáinak továbbfejlesztéséről volt nevezetes, amit Anakleitosz pápa kezdett el. Neki tulajdonítják azt is, hogy elrendelte, hogy minden templomot különleges szertartással szenteljenek fel (azaz áldjanak meg), valamint hogy megszervezte a helyi papi szolgálatok elosztását és a jövőbeli püspökök kiválasztásának rendjét.

Egyes források azt állítják, hogy Evarisztosz létrehozott egy olyan testületet, amelyet a hagyomány később a bíborosi kollégium elődjének tartott. Fontos viszont megjegyezni, hogy a "bíborosi kollégium" intézménye és a bíborosok funkciója a későbbi egyházi fejlődéssel alakult ki; nincs megbízható közvetlen bizonyíték arra, hogy a 1–2. század fordulóján működött volna a mai értelemben vett kollégium. Tehát az ilyen állításokat a történeti kontextus és az anachronizmus lehetősége mellett kell értékelni.

A hagyomány szerint Hadrianus császár uralkodása alatt halt mártírhalált, és ünnepét október 26-án ünnepeljük. Itt érdemes megemlíteni egy lehetséges kronológiai ellentmondást: Hadrianus császár uralkodása Kr. u. 117–138 között zajlott, míg a legtöbb hagyomány Evarisztosz pápa működését Kr. u. 97–105 közé helyezi. Emiatt a „mártíromság Hadrianus uralma alatt” megfogalmazás a források eltéréseire és a hagyományok bizonytalanságára utalhat, nem feltétlenül egy tisztán dokumentált tényre.

A sírhelyére és személyes élettörténetére vonatkozó részletek hiányosak; nincs meggyőző, korabeli feljegyzés sírjának pontos helyéről vagy életrajzának részleteiről. Evarisztosz alakja tehát elsősorban a korai egyházi hagyományok és későbbi források révén ismert, nem pedig kortárs, dokumentált adatokból.

  • Főbb pontok: Evarisztosz a korai egyház egyik számon tartott pápája; a róla szóló információk nagyrészt későbbi hagyományokra és kevés, vitatott forrásra épülnek.
  • A neki tulajdonított reformok (pl. plébániarendszer, templomszentelés) a későbbi egyházi szerveződés korai lépéseinek tekinthetők, de pontos részleteiket nehéz történeti bizonyítékokkal alátámasztani.
  • Hagyományosan vértanúként tartják számon, ünnepe október 26.; a részletek és a pontos kronológia azonban vitatott.

Összefoglalva: Evarisztosz pápa fontos név a korai római püspökök sorában, de élete és tettei körül sok a bizonytalanság. A róla szóló állításokat — különösen a származásra, a reformokra és a mártíromság körülményeire vonatkozókat — a források korlátai és a későbbi hagyományok figyelembevételével kell értékelni.