Jézus példázatai
Jézus példabeszédei Máté, Márk, Lukács és János evangéliumában, valamint néhány, a Bibliában nem szereplő evangéliumban is megtalálhatók, de főként a három szinoptikus evangéliumban. Jézus tanításának kulcsfontosságú részét képezik, a feljegyzett tanításainak körülbelül egyharmadát alkotják. A keresztények nagy hangsúlyt fektetnek ezekre a példabeszédekre, mivel Jézus szavai, úgy gondolják, hogy ezek az Atya tanításai, amint azt a János 8:28 és a 14:10 is jelzi.
Jézus példázatai látszólag egyszerű és emlékezetes történetek, gyakran képekkel, és mindegyikük üzenetet közvetít. A tudósok megjegyezték, hogy bár ezek a példabeszédek egyszerűnek tűnnek, a bennük közvetített üzenetek mélyek, és Jézus tanításainak középpontjában állnak.
Jézus példázatai közül sokan egyszerű, mindennapi dolgokra vonatkoznak, mint például a kenyérsütő asszony (példázat a kovászról), a szomszédjához éjjel bekopogtató férfi (példázat az éjszakai barátról) vagy egy útszéli rablás következményei (példázat az irgalmas szamaritánusról); mégis olyan nagy vallási témákkal foglalkoznak, mint Isten országának növekedése, az ima fontossága és a szeretet értelme.
A nyugati civilizációban ezek a példázatok alkották a példázat kifejezés prototípusát, és a modern korban még azok körében is, akik keveset tudnak a Bibliáról, Jézus példázatai a világ legismertebb történetei közé tartoznak.
A tékozló fiú példázata Guercinótól
Gyökerek és források
A héber מָשָׁל mashal szó fordításaként a példázat szó utalhat rejtvényre is. A zsidók történelmük minden korszakában ismerték a példázatokkal való tanítást, és az Ószövetségben is számos példázat található. Jézus példabeszédek használata tehát természetes tanítási módszer volt, amely beleillett korának hagyományaiba. Jézus példabeszédeit a kereszténység kezdetei óta idézik, tanítják és vitatják.
Kánoni evangéliumok
A három szinoptikus evangélium Jézus példabeszédeit tartalmazza. János evangéliuma csak a szőlőtő és a Jó Pásztor történetét tartalmazza, amelyeket egyesek példázatoknak tartanak, máskülönben allegóriákat tartalmaz, de példázatokat nem. Több szerző, például Barbara Reid, Arland Hultgren vagy Donald Griggs megjegyzi, hogy "a példázatok feltűnően hiányoznak János evangéliumából".
A Katolikus Enciklopédia szerint: "János evangéliumában nincsenek példázatok. A szinoptikusoknál ... összesen harminchárommal számolunk; de egyesek a számot hatvanra is emelték a közmondásos kifejezésekkel együtt". Lukács evangéliuma tartalmazza mind a legtöbb példabeszédet (24), mind tizennyolc egyedi példabeszédet; Máté evangéliuma 23 példabeszédet tartalmaz, amelyek közül tizenegy egyedi; Márkevangéliuma pedig nyolc példabeszédet tartalmaz, amelyek közül kettő egyedi.
Az Evangéliumok harmóniája című könyvében Cox és Easley a következő számítások alapján adnak evangéliumi harmóniát a példázatokhoz: Csak Máté: 11, csak Márk: 2, csak Lukács: 18, Máté és Lukács: 4, Máté, Márk és Lukács: 6. János evangéliumához nem sorolnak fel példázatokat.
Egyéb dokumentumok
A Biblián kívül más dokumentumokban is találunk Jézusnak tulajdonított példázatokat. Ezek némelyike átfedésben van a kanonikus evangéliumokban foglaltakkal, némelyik pedig nem része a Bibliának. Tamás nem kanonikus evangéliuma akár tizenöt példabeszédet is tartalmaz, amelyek közül tizenegynek van párhuzama a négy kanonikus evangéliumban. Tamás evangéliumának ismeretlen szerzője nem rendelkezett külön szóval a "példázatra", így nehéz eldönteni, hogy mit tekintett példázatnak. A Tamás által egyedüliként ismert példabeszédek közé tartozik a bérgyilkosról szóló példabeszéd és az üres korsóról szóló példabeszéd.
Jakab nem kanonikus apokrifja három egyedülálló, Jézusnak tulajdonított példabeszédet is tartalmaz. Ezek a következők néven ismertek: "A gabonafülről szóló példabeszéd", "A búzaszemről szóló példabeszéd" és "A datolyapálma hajtásáról szóló példabeszéd".
A feltételezett Q-dokumentumot Máté, Lukács és Tamás néhány példabeszédének forrásaként tartják számon.
Cél és indíték
Máté evangéliumában (13:10-17) Jézus választ ad arra a kérdésre, hogy miért használ példázatokat:
A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték: "Miért beszélsz az emberekhez példabeszédekben?" Ő így válaszolt,
"A mennyek országa titkainak ismerete nektek adatott, de nekik nem. Akinek van, annak több adatik, és bőségben lesz. Akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Ezért beszélek hozzájuk példázatokban:
Bár látnak, de nem látnak; bár hallanak, de nem hallanak és nem értenek."
Míg a Márk 4:33-34 és a Máté 13:34-35 azt sugallhatja, hogy Jézus csak a "tömeghez" beszélt példabeszédekben, míg négyszemközt mindent elmagyarázott a tanítványainak, a modern tudósok nem támogatják a négyszemközti magyarázatok érvét, és feltételezik, hogy Jézus a példabeszédeket tanítási módszerként használta. Dwight Pentecost azt sugallja, hogy mivel Jézus gyakran prédikált hívőkből és nem hívőkből álló vegyes hallgatóságnak, példázatokat használt, hogy egyeseknek felfedje az igazságot, mások elől azonban elrejtse azt.
Ashton Axenden keresztény szerző azt sugallja, hogy Jézus a példabeszédeit arra az isteni tudására alapozta, hogy miként lehet az embert tanítani:
Ez volt az a tanítási mód, amelyet a mi áldott Urunk, úgy tűnt, különös örömmel alkalmazott. És egészen biztosak lehetünk abban, hogy mivel "jobban tudta, mi van az emberben", mint mi, nem tanított volna példázatokkal, ha nem érezte volna, hogy ez a tanítás a legjobban megfelel a mi igényeinknek.
A 19. században Lisco és Fairbairn megállapította, hogy Jézus példázataiban "a látható világból kölcsönzött képhez a láthatatlan (szellemi) világból származó igazság társul", és hogy Jézus példázatai nem "egyszerű hasonlatok, amelyek az illusztráció célját szolgálják, hanem belső analógiák, ahol a természet a szellemi világ tanújává válik".
Hasonlóképpen, a 20. században William Barclay, aki a példázatot "mennyei jelentéssel bíró földi történetnek" nevezi, azt állítja, hogy Jézus példázatai ismerős példákat használnak arra, hogy az emberek elméjét mennyei fogalmak felé vezessék. Azt sugallja, hogy Jézus nem pusztán analógiákként alkotta meg példabeszédeit, hanem a "természetes és a szellemi rend közötti belső rokonság alapján".
Témák
Számos példabeszéd, amely egy vagy több evangéliumban egymás mellett található, hasonló témájú. A kovászról szóló példabeszéd a mustármagról szóló példabeszédet követi Máténál és Lukácsnál, és közös témája, hogy a mennyek országa kis kezdetekből növekszik. Az elrejtett kincsről szóló példabeszéd és a gyöngyről szóló példabeszéd olyan párost alkot, amely a mennyek országának nagy értékét és az annak eléréséhez szükséges cselekvés szükségességét szemlélteti.
Az elveszett bárány, az elveszett pénzérme és az elveszett (tékozló) fiú példabeszédei Lukácsnál egy olyan triót alkotnak, amely a veszteséggel és a megváltással foglalkozik.
A hűséges szolgáról szóló példabeszéd és a tíz szűzről szóló példabeszéd, amelyek Máté evangéliumában egymás mellett szerepelnek, a vőlegényre való várakozásról szólnak, és eszkatológiai témájuk van: készüljünk fel a számadás napjára. A parlagfűről szóló példázatnak, a gazdag bolondról szóló példázatnak, a rügyező fügefáról szólópéldázatnak és a meddő fügefáról szóló példázatnak szintén eszkatológiai témája van.
Más példázatok önmagukban is megállják a helyüket, mint például a megbocsátó szolga példázata, amely a megbocsátással foglalkozik; az irgalmas samaritánus példázata, amely a gyakorlati szeretetről szól; és az éjszakai barát példázata, amely az imában való kitartásról szól.
Példabeszédek a mennyek országáról: hallás, keresés és növekedés
|
|
|
Vető | Rejtett kincs | Pearl |
|
|
|
Növekvő vetőmag | Mustármag | Savanyúság |
Példabeszédek a veszteségről és a megváltásról
|
|
|
Elveszett juhok | Elveszett érme | Tékozló (elveszett) fiú |
Példabeszédek a szeretetről és a megbocsátásról
|
|
|
Jó szamaritánus | Két adós | Megbocsátó szolga |
Példabeszédek az imádságról
|
|
|
Éjszakai barát | Igazságtalan bíró | Farizeus és vámpír |
Eszkatológiai példázatok
|
|
|
Hűséges szolga | Tíz szűz | Nagy bankett |
|
|
|
Gazdag bolond | Wicked Husbandmen | Tares |
|
|
|
The Net | Rügyező fügefa | Meddő fügefa |
Más példabeszédek
|
|
|
Bölcs és bolond építők | Lámpa egy persely alatt | Igazságtalan intéző |
|
|
|
A gazdag ember és Lázár | Tehetségek (Minas) | Munkások a szőlőskertben |
Art
A kanonikus evangéliumokban szereplő mintegy harminc példabeszéd közül négyet a középkori művészetben szinte a többit kizárva ábrázoltak, de nem keveredtek Krisztus életének elbeszélő jeleneteivel. Ezek a következők voltak: a tíz szűz, a gazdag ember és Lázár, a tékozló fiú és az irgalmas szamaritánus. A példabeszédek ábrázolásáról híres művészek közé tartozik Martin Schongauer, Pieter az idősebb Bruegal és Albrecht Dürer. A Munkások a szőlőskertben a kora középkori művekben is megjelenik. A reneszánsztól kezdve az ábrázolt számok kissé kiszélesedtek, és a Tékozló fiú különböző jelenetei váltak egyértelmű kedvenccé, de az irgalmas szamaritánus is népszerű. Albrecht Dürer készített egy híres metszetet a Tékozló fiúról a disznók között (1496), amely az északi reneszánszban népszerű téma volt, és Rembrandt is többször ábrázolta a történetet, bár legalábbis egyik műve, A tékozló fiú a kocsmában, amely a feleségével együtt mulatozó Fiút ábrázolja, sok művész ábrázolásához hasonlóan a műfaji kocsmai jelenet méltóságteljesítése. A tékozló fiú visszatérése (Ermitázs Múzeum, Szentpétervár) című kései műve az egyik legnépszerűbb alkotása.
A Tíz szűz példázatának ábrázolása a melbourne-i Scots' Church ólomüveg ablakán.
Költészet és énekek
Amellett, hogy a művészetben ábrázolják és prózában tárgyalják, számos példázat vallásos költészet és himnuszok ihletője is. Elizabeth C. Clephane "The Ninety and Nine" (1868) című himnuszát például az elveszett bárányokról szóló példázat ihlette:
Kilencvenkilenc volt, akik biztonságban feküdtek a
nyáj védelmében.
De egy kint volt a dombokon,
messze az aranykapuktól.
Messze a hegyek között, vadon és kopáran.
Távol a gyengéd pásztor gondviselésétől.
Távol a gyengéd pásztor gondviselésétől.
Hasonlóképpen, a "My Hope Is Built" (Edward Mote, 1834 körül) a bölcs és a bolond építők példázatából, a "How Kind the Good Samaritan" (John Newton, 1779 körül) pedig az irgalmas szamaritánus példázatából ihletődött.
A példázatok harmóniája
A példabeszédek evangéliumi harmóniájának mintáját a kanonikus evangéliumok kulcsfontosságú epizódjainak listája alapján az alábbi táblázat mutatja be. A következetesség kedvéért ez a táblázat automatikusan az evangéliumi harmónia szócikk fő harmónia táblázatából van alulválasztva, a kanonikus evangéliumok kulcsepizódjainak listája alapján. Jánosevangéliumához általában nem kapcsolódnak példázatok, csak allegóriák.
Szám | Esemény | Matthew | Mark | Luke | John |
1 | A növekvő mag | Márk 4:26-29 | |||
2 | A két adós | Lukács 7:41-43 | |||
3 | A lámpa egy persely alatt | Máté 5:14-15 | Márk 4:21-25 | Lukács 8:16-18 | |
4 | Az irgalmas szamaritánus példázata | Lukács 10:30-37 | |||
5 | A barát éjszaka | Lukács 11:5-8 | |||
6 | A gazdag bolond | Lukács 12:16-21 | |||
7 | A bölcs és a bolond építők | Máté 7:24-27 | Lukács 6:46-49 | ||
8 | Új bort a régi boroskancsóba | Máté 9:17-17 | Márk 2:22-22 | Lukács 5:37-39 | |
9 | Példabeszéd az erős emberről | Máté 12:29-29 | Márk 3:27-27 | Lukács 11:21-22 | |
10 | A vetés példázata | Máté 13:3-9 | Márk 4:3-9 | Lukács 8:5-8 | |
11 | A tarló | Máté 13:24-30 | |||
12 | A meddő fügefa | Lukács 13:6-9 | |||
13 | Példabeszéd a mustármagról | Máté 13:31-32 | Márk 4:30-32 | Lukács 13:18-19 | |
14 | A kovász | Máté 13:33-33 | Lukács 13:20-21 | ||
15 | A gyöngy példázata | Máté 13:44-46 | |||
16 | Rajzolás a hálóban | Máté 13:47-50 | |||
17 | A rejtett kincs | Máté 13:52-52 | |||
18 | A költségek számítása | Lukács 14:28-33 | |||
19 | Az elveszett bárány | Máté 18:10-14 | Lukács 15:4-6 | ||
20 | A meg nem bocsátó szolga | Máté 18:23-35 | |||
21 | Az elveszett érme | Lukács 15:8-9 | |||
22 | A tékozló fiú példázata | Lukács 15:11-32 | |||
23 | Az igazságtalan intéző | Lukács 16:1-13 | |||
24 | A gazdag ember és Lázár | Lukács 16:19-31 | |||
25 | A mester és a szolga | Lukács 17:7-10 | |||
26 | Az igazságtalan bíró | Lukács 18:1-9 | |||
27 | A farizeusok és a vámpír | Lukács 18:10-14 | |||
28 | A munkások a szőlőskertben | Máté 20:1-16 | |||
29 | A két fiú | Máté 21:28-32 | |||
30 | A gonosz háziiparosok | Máté 21:33-41 | Márk 12:1-9 | Lukács 20:9-16 | |
31 | A nagy bankett | Máté 22:1-14 | Lukács 14:16-24 | ||
32 | A rügyező fügefa | Máté 24:32-35 | Márk 13:28-31 | Lukács 21:29-33 | |
33 | A hűséges szolga | Máté 24:42-51 | Márk 13:34-37 | Lukács 12:35-48 | |
34 | A tíz szűz | Máté 25:1-13 | |||
35 | A tehetségek vagy Minas | Máté 25:14-30 | Lukács 19:12-27 | ||
36 | A juhok és a kecskék | Máté 25:31-46 |
A kanonikus evangéliumokon kívüli párhuzamok
Számos példázatnak van párhuzama a nem kanonikus evangéliumokban, a Didachéban és az apostoli atyák leveleiben. Tekintettel azonban arra, hogy a nem kanonikus evangéliumokban általában nincs időrendi sorrend, ez a táblázat nem evangéliumi harmónia.
Szám | Példabeszéd | Matthew | Mark | Luke | Egyéb párhuzamok |
1 | A vetés példázata | Máté 13:1-23 | Márk 04:1-25 | Lukács 08:04-18 | Tamás |
2 | Példabeszéd a parlagfűről | Máté 13:24-53 | Thomas 57 | ||
3 | A növekvő mag példázata | Márk 04:26-34 | Thomas 57 | ||
4 | Példabeszéd a rejtett kincsről | Máté 13:44 | Thomas 109 | ||
5 | A gyöngy példázata | Máté 13:45 | Thomas 76 | ||
6 | A hálóba húzás példázata | Máté 13:47-53 | Tamás 8:1 | ||
7 | A gazdag bolond | Lukács 12:16-21 | Thomas 63 | ||
8 | A hűséges szolga példázata | Máté 24:42-51 | Márk 13:33-37 | Lukács 12:35-48 | Thomas 103 |
9 | Példabeszéd a mustármagról | Máté 13:31-32 | Márk 4:30-32 | Lukács 13:18-19 | Tamás 20:2 |
10 | Példabeszéd a kovászról | Máté 13:33 | Lukács 13:20-21 | Thomas 96 | |
11 | Példabeszéd az elveszett bárányról | Máté 18:12-14 | Lukács 15:01-7 | Tamás | |
12 | Példabeszéd a gonosz férjes asszonyokról | Máté 21:33-46 | Márk 12:1-12 | Lukács 20:9-19 | Thomas 65 |
13 | Példabeszéd a tehetségekről | Máté 25:14-30 | Lukács 19:13-24 | Názáretiak 18 |
Kapcsolódó oldalak
- Gospel harmónia
- Jézus csodái
- Példabeszéd
- Példázatok a Koránban
Kérdések és válaszok
K: Hol találhatók Jézus példázatai?
V: Jézus példázatai megtalálhatók Máté, Márk, Lukács és János evangéliumában, valamint néhány más, a Bibliában nem szereplő evangéliumban. Leginkább a három szinoptikus evangéliumban találhatók.
K: Miért érdeklik annyira a keresztényeket ezek a példázatok?
V: A keresztények azért helyeznek hangsúlyt ezekre a példabeszédekre, mert úgy gondolják, hogy ezek Jézus szavai.
K: Mi teszi Jézus példabeszédeit egyedivé?
V: Jézus példázatai látszólag egyszerű és emlékezetes történetek, olyan képekkel, amelyek mindegyike üzenetet közvetít. Egyszerűségük ellenére mély üzeneteket tartalmaznak, amelyek Jézus tanításainak középpontjában állnak.
K: Milyen hétköznapi dolgokra utalnak Jézus példázatai?
V: Jézus példázatainak némelyike olyan egyszerű, mindennapi dolgokra utal, mint például egy kenyeret sütő asszony (a kovászról szóló példázat), egy férfi, aki éjszaka bekopogtat a szomszédjához (az éjszakai barátról szóló példázat), vagy egy út menti rablás utóélete (az irgalmas szamaritánusról szóló példázat).
K: Milyen főbb vallási témákkal foglalkozik sok példabeszéd?
V: E példabeszédek közül sok foglalkozik olyan főbb vallási témákkal, mint az Isten országában való növekedés, az ima fontossága és a szeretet mögött rejlő értelem.
K: Hogyan hatottak ezek a történetek a nyugati civilizációra?
V: A nyugati civilizációban ezek a történetek alkották a ma "példázat" néven ismert történet prototípusát, és még azok körében is, akik keveset tudnak a kereszténységről vagy annak Bibliájáról, sokan még mindig felismerik ezeket a történeteket a világ minden tájáról.