'Niggerek a Fehér Házban' — a rasszista vers története és hatása
A "Niggerek a Fehér Házban" című rasszista vers eredetét, politikai visszhangját és társadalmi hatását tárja fel — olvassa el a történet és reakciók részleteit.
A "Niggerek a Fehér Házban" egy rasszista vers volt, amely először 1901 és 1903 között jelent meg számos amerikai újságban. A szerző azért írta, mert nem tetszett neki, hogy Booker T. Washington, afroamerikai politikai vezető, tanár és író, részt vett egy vacsorán a Fehér Házban. Washingtont Theodore Roosevelt elnök hívta meg, aki fehér volt. Sok évvel később, 1929-ben a vers ismét megjelent: ez akkor történt, amikor Oscar DePriest afroamerikai kongresszusi képviselő felesége elment a Fehér Házban a kongresszusi feleségek számára rendezett teára. A First Lady, Lou Hoover, hívta meg őt. Sok fehér embernek, különösen az Egyesült Államok déli részén, egyik látogatás sem tetszett. Akkoriban sokan azt az álláspontot képviselték, hogy az afroamerikaiaknak nem szabadna részt venniük a kormányzat "elit" társasági eseményein, és a fekete emberek politikai szerepvállalását gyakran ellenezték vagy korlátozták.
Történeti háttér
Az 1900-as és 1920-as évek az Egyesült Államokban a Jim Crow-rendszer és a faji elkülönítés időszaka volt, amikor a faji előítéletek és intézményes diszkrimináció mindennaposak voltak. Egy ilyen viszonyok között a Fehér Házban történt fekete vendégek fogadása könnyen vált botrány tárgyává és a rasszista érzelmek provokátorává. Booker T. Washington híres volt pragmatikus, „alkalmazkodó” politikájáról és a fekete közösség gazdasági felemelésére helyezett hangsúlyáról, ami részben felkeltette a konzervatív fehér ellenérzéseket, illetve más afroamerikai vezetők kritikáját is.
A vers szerkezete és nyelvezete
A vers tizennégy strófából áll, és minden strófa négy sorból épül fel. Formailag minden strófa második és negyedik sora rímel, tehát a költemény kötött, visszatérő ritmusra épül. Nyelvezetében a vers többször is használja a "nigger" kifejezést, ami ma — és sokak akkor is — erősen sértő, lejárató, de a költő szándékát tekintve provokatív és megalázó volt: a vers célja nyilvánvalóan a közönség felháborítása és a faji felsőbbrendűség érzetének megerősítése volt.
Közvélemény és hatás
A vers korabeli megjelenése jól mutatja, hogy az újságok és más nyilvános fórumok hogyan járultak hozzá a faji előítéletek terjesztéséhez. Az 1901–1903-as megjelenés és a 1929-es feltűnés is azt bizonyítja, hogy a rasszista retorika újra felbukkant fontos politikai viták idején. Az ilyen versek és publicisztikák hozzájárultak a fekete amerikaiak politikai és társadalmi jogainak korlátozásához, és erősítették a délvidéki elkülönítés és megkülönböztetés támogatottságát.
Szerző kilétének rejtélye
Senki sem tudja biztosan, ki írta a verset; az eredete ismeretlen maradt. A szerzőség hiánya nem csökkenti a mű hatását: a vers mint jelenség fontos forrás a korszak rasszista hangulatának és a közéleti diskurzus módjainak tanulmányozásához.
Mai megítélés
Ma a költeményt — a nyíltan sértő nyelvezet és a benne tükröződő gondolkodásmód miatt — joggal rasszistának és társadalmilag károsnak tekintjük. Történeti forrásként használható annak megértésére, hogyan működött a faji megkülönböztetés a médiában és a politikában; emellett figyelmeztetés arra, hogy a nyilvános diskurzus milyen módon képes megerősíteni kirekesztő ideológiákat. A vers tárgyalása ma felelősségteljes, kontextusba helyezett, kritikai elemzést igényel — például oktatási céllal a rasszizmus történetének bemutatására.
Összefoglalva: a "Niggerek a Fehér Házban" nem irodalmi értéke miatt maradt emlékezetes, hanem történeti dokumentumként, amely rávilágít az Egyesült Államok korabeli faji viszonyaira és a közvélemény formálásának mechanizmusaira.
A vers a The Kentucky New Era című lapban jelent meg 1903. március 13-án.
Történelem
Booker T. Washington incidens
Booker T. Washington rabszolgasorban született afroamerikai volt. 1865-ben szabadult fel, és pedagógussá és az afroamerikaiak nemzeti vezetőjévé vált. 1901. október 16-án Theodore Roosevelt elnök meghívta Washingtont, hogy vacsorázzon családjával a Fehér Házban. Ez egy munkavacsora volt, Roosevelt szándéka az volt, hogy Washingtont kinevezze tanácsadóként faji kérdésekben. A család egyik coloradói barátja, Philip Stewart is ott volt. Az AP Wire egyik riportere az elnököt a másnap bejelentendő kinevezéseiről kérdezte. Az AP drótban megjelent hír azonban így szólt: "Booker T. Washington, Tuskegee-ből, Alabala államból, tegnap este az elnökkel vacsorázott". Ez sok fehér emberben megdöbbenést keltett. Az Egyesült Államok elnöke egy feketével, ráadásul egy volt rabszolgával ült le vacsorázni. Az afroamerikaiak már korábban is jártak a Fehér Házban, de még soha nem hívták őket oda vacsorázni. Washington korábban McKinley elnökkel vacsorázott, ami akkoriban szintén felháborodást keltett. Ezúttal az amerikai kongresszus szegregacionalistái háborodtak fel. Bill Tillman "Pitchfork" Bill Tillman dél-karolinai szenátor azt mondta: "Az akció miatt ezer négert kell megölnünk délen, mielőtt újra megtanulják a helyüket".
Ezek után valaki úgy döntött, hogy megírja a "Négerek a Fehér Házban" című verset. Senki sem tudja, ki volt a szerző.
A DePriest incidens
Sok évvel később, 1929-ben a First Lady Lou Hoover, Herbert Hoover elnök felesége meghívta a kongresszusi feleséget, Jessie DePriest, hogy teázzon vele. A fekete nő Oscar DePriest felesége volt, aki az első afroamerikai volt, akit Illinois államból választottak be a kongresszusba. Az emberek ezen is felháborodtak. A vers ezen incidens miatt jelent meg újra. A déli újságok és a rasszista kritikusok a szokásos felháborodással és tiltakozó levelekkel reagáltak. A Fehér Ház szóvivője rámutatott, hogy az elnök és felesége egyszerűen csak alkotmányos kötelességüket teljesítették. Példaként Grover Cleveland elnök vendégül látta Frederick Douglass-t és feleségét Öt különböző alkalommal találkozott Woodrow Wilson elnök a Fehér Házban Solon Menos haiti fekete miniszterrel.
A politikusok állást foglaltak. Coleman Blease dél-karolinai szenátor a verset egy szenátusi határozatba illesztette. A határozatot a verssel együtt elutasították és eltávolították a kongresszusi jegyzőkönyvből. A szavazás Walter Edge (New Jerseyből) és Hiram Bingham (Connecticutból) szenátorok tiltakozására alapult. Bingham szenátor a verset "illetlen, obszcén kutyaversnek" minősítette, amely "több százezer polgártársunkat sértette meg, és sérti a Függetlenségi Nyilatkozatot és alkotmányunkat". Baise szenátor ekkor beleegyezett, hogy visszavonja a határozatot, mint mondta, Bingham szenátornak és nem a néger fajnak tett szívességből.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a "Négerek a Fehér Házban" című vers?
V: A "Niggerek a Fehér Házban" című vers egy rasszista vers, amely először 1901 és 1903 között jelent meg amerikai újságokban.
K: Miért írták a verset?
V: A verset azért írták, mert a szerzőnek nem tetszett, hogy Booker T. Washington afroamerikai politikai vezető részt vett egy vacsorán a Fehér Házban, amelyre a fehér amerikai elnöktől, Theodore Roosevelttől kapott meghívást.
K: Mikor jelent meg újra a vers?
V: A vers 1929-ben jelent meg újra, miután Oscar DePriest afroamerikai kongresszusi képviselő felesége részt vett a Fehér Házban a kongresszusi feleségek számára rendezett teán, amelyre a First Lady Lou Hoovertől kapott meghívást.
K: Miért nem fogadta sok fehér ember kedvezően az afroamerikaiak látogatását a Fehér Házban?
V: Sok fehér ember, különösen az Egyesült Államok déli részén, azon a véleményen volt, hogy az afroamerikaiaknak nem szabadna részt venniük a kormányzati ügyekben.
K: Hány strófa van a versben, és hány sor van minden strófában?
V: A vers tizennégy strófából áll, és minden strófa négy sorból áll.
K: Tartalmaz a vers sértő nyelvezetet?
V: Igen, a "nigger" szó többször is előfordul a versben.
K: Ki a szerzője a "Négerek a Fehér Házban" című versnek?
V: A vers szerzője ismeretlen.
Keres