Pippi Hosszúharisnya (svédül: Pippi Långstrump) egy kitalált karakter, aki eredetileg Astrid Lindgren svéd írónő gyermekkönyvsorozatában jelent meg. A karaktert azóta több film és televíziós sorozat is feldolgozta. Pippi a régi svéd szlengben azt jelenti, hogy "furcsa". Nevét Lindgren lánya, Karin adta neki, aki akkor kilencéves volt. Egy nap, amikor betegen ment haza az iskolából, mesét kért az édesanyjától.
Pippi egy szokatlan és temperamentumos kilencéves kislány. Emberfeletti erővel rendelkezik, és egy kézzel könnyedén képes felemelni a lovát. Gyakran gúnyolódik és kicselezi a felnőtteket, akikkel találkozik; a legrosszabb viselkedését általában a leglekezelőbb felnőtteknek tartja fenn. Pippi csak akkor lesz igazán dühös, ha valaki rosszul bánik a lovával. Pán Péterhez hasonlóan Pippi sem akar felnőni. Egy kalózkapitány lánya, és kalandos történeteket mesél. Négy legjobb barátja van: a lova, egy majom, valamint a szomszéd gyerekek, Tommy és Annika.
Az első három Pippi Hosszúharisnya-könyvet a Rabén és Sjögren kiadó jelentette meg 1945 és 1948 között. Egy másik, hat könyvből álló sorozat 1969 és 1975 között jelent meg. Két utolsó történetet 1979-ben és 2000-ben nyomtattak ki. A könyveket 64 nyelvre fordították le.
Életmód, szereplők és jellegzetességek
Pippi a Villa Villekulla nevű, sajátos stílusban berendezett házban lakik egyedül (bár sok vendég fordul meg nála), kísérői a kismajom, Mr. Nilsson, és a kis ló, akit gyakran Lilla Gubben-nek neveznek. Gazdagságát egy ládányi aranyérmének köszönheti, amelyet apja hagyott rá, így anyagi gondokkal nem kell foglalkoznia.
Külsőleg Pippi feltűnő: piros copfok, szeplők, és összekevert, túlméretezett ruhák jellemzik, valamint a szabályokkal szembeni függetlenség és a gyermeki kreativitás. Szokásai – mint a felnőttek kritizálásának visszabillentése, a zsarnokoskodó hatalom kifigurázása és a gyermeki erkölcs finom hangsúlyozása – mind fontos részét képezik személyiségének.
Kiadások, adaptációk és hatás
A könyvek mellett Pippi számos médiumban feltűnt: színpadi előadások, rajzfilmek, televíziós sorozatok és egész estés filmek készültek belőle. A legismertebb televíziós adaptáció talán a 1969-es svéd sorozat, amely világsikert hozott a karakternek, és Inger Nilsson alakítása sokak számára máig meghatározó.
Pippi alakja erősen befolyásolta a gyermekirodalmat: a független, szabályokat megkérdőjelező gyerekhősök mintaképe lett, továbbá számos nyelvre és kultúrába átültették a történeteit. A figurának köszönhetően Astrid Lindgrent is széles nemzetközi elismerés érte.
Vita és korszerűsítések
A Pippi-könyvek megítélése időnként vitákat váltott ki: egyes régebbi kiadásokban előforduló megfogalmazások és ábrázolások ma már problematikusnak tekinthetők a kulturális érzékenység szempontjából. Ennek következtében több kiadásban módosították vagy korszerűsítették a szöveget, hogy megfeleljen a mai olvasói elvárásoknak.
Örökség
Pippi Hosszúharisnya máig népszerű figura: szerepel múzeumi kiállításokon (például gyermekirodalmi múzeumokban), szobrok és emléktárgyak készülnek belőle, és történetei új kiadásokban, fordításokban és feldolgozásokban élnek tovább. Sok családnál Pippi olvasása gyerekkori klasszikus élmény, amely a szabadság, a bátorság és a képzelet ünnepe.
