A rímképlet a vers vagy dal sorai közötti rímviszonyok leírására használt jelölés: minden, a végződésekben ismétlődő hangzó- és hangkapcsolatot egy betűvel (A, B, C stb.) jelölünk. Azonos betű azt jelenti, hogy a megfelelő sorok végződése rímel egymással; különböző betűk eltérő rímeket jelölnek. Így az ABAB jelölésnél az 1. és a 3., illetve a 2. és a 4. sor rímel. A rímképletek leírhatók soronként (egy strófa teljes képe) vagy egész versszakokra vonatkozóan.

Gyakori rímképletek

Egyszerű, gyakran előforduló sémák például: AA (páros rím), AAA, AABB, ABAB (váltórím), ABBA (ölelő rím). Léteznek ennél összetettebb sémák is, például az ABABBCC (királyi rím), az ABABABCC (ottava rima) vagy az ABABBBCBCC (Spenser-strófa). A szonetteknek nagyon különböző rímképletei lehetnek (lásd lent).

Mondd, hogy sírjak, és én sírni fogok.

Amíg van szemem, hogy lássam;

És mivel nincs, mégis megtartom

Egy szív, mely sír érted.

(Robert Herrick, To Anthea, who may Command him Anything), ABAB rímes séma

Belső rím és egyéb rímfajták

A rím nem csak a sorvégeken fordulhat elő; belső rím esetén a sor közepén vagy többször is találhatók rímelő elemek. Emellett megkülönböztetünk:

  • Tökéletes rím (azonos magánhangzó és utána következő hangsorok, pl. "ház" – "váz"),
  • Félrím vagy slant rhyme (részleges egyezés, pl. csak mássalhangzóegyezés),
  • Szemrím (a szavak írásmódja rímel, hangzásban nem feltétlenül, pl. "love"–"move" angolban),
  • Asszonánc (magánhangzó-azonosság: csak a magánhangzók egyeznek),
  • Maszkulin (férfirím) és feminin (nőierím) — a rím hangsúlyos utolsó szótagra (egyszótagú végződés) vagy hangsúlytalan utolsó szótagra (két- vagy többszótagú végződés) esik.

Néha a versben egyszerre jelenik meg rím és alliteráció; a következő részletben Samuel Taylor Coleridge The Rime of the Ancient Mariner című művéből rímek és alliteráció található:

Fújdogált a szép szellő, szállt a fehér hab,

A barázda szabadon követte;

Mi voltunk az elsők, akik valaha is kitörtek

A csendes tengerbe.

Ritkább szerkezetek és példák

Vannak ritkán használt, de érdekes minták is. Például az ABCCBA sémát Robert Browning alkalmazta az Éjszakai találkozásban (a következő részletben):

A szürke tenger és a hosszú fekete föld;

És a sárga félhold nagy és alacsony;

És a megriadt kis hullámok, amik ugrálnak.

Tüzes fürtökben álmukból,

Ahogy az öbölbe jutok, az orrával tolva,

És csillapítsd a sebességét a latyakos homokban.

Az ötsoros strófák rímképletei rendkívül változatosak. Gyakori példák: AABBA (a limerick jellegzetes formája), ABABA, AABAB, ABAAB, ABBAB stb.; természetesen előfordulhat az egyhangú AAAAA is. A lehetőségek száma nagy, mert minden sor új betűt kaphat, amikor új rím jelenik meg.

Nyelvi különbségek és rímképzés

A rímképzés nyelvenként eltér: az olasz, spanyol vagy portugál verseknél például sok szó ugyanazzal a magánhangzóval végződik, ezért az olyan sémák, mint az ABABABCC (ottava rima), könnyebben megvalósíthatók. Giambattista Marino Adone című művében az ABABABCC rímek többsége az [i] magánhangzóra épül — ez az olasz versnyelv sajátossága, amely más nyelvekre nem feltétlenül igaz:

Giunto a quel passo il giovinetto Alcide,

che fa capo al camin di nostra vita,

trovò dubbio e sospeso infra due guide

una via, che' due strade era partita.

Facile e piana la sinistra ei vide,

di delizie e piacer tutta fiorita;

l'altra vestìa l'ispide balze alpine

di duri sassi e di pungenti spine.

Szonettek és jellegzetes formák

A szonett hagyományosan 14 sorból áll, de rímképletek szerint több típusát különböztetjük meg:

  • Olasz / Petrarca-i: gyakran ABBA ABBA (kvartettek), a hatosok (sestetta) változó (pl. CDC DCD vagy CDE CDE, CDE EDC).
  • Francia (gyakori változat): ABBA ABBA CDCD EE (a második részeknél páros zárás).
  • Spenseri: ABAB BCBC CDCD EE — a quatrain-ek összefűzése jellemző.
  • Shakesperesi (angol): ABAB CDCD EFEF GG — három kvatrain és egy záró páros rím (heroic couplet).

Elemzési javaslatok

Ha egy vers rímképletét akarjuk meghatározni, kövessük ezt a módszert:

  • Írjuk le a sorokat egymás alá, és figyeljük a sorvégi hangzást (nemcsak az írást).
  • Az első sor végére írjuk az A-t; ha a következő sor rímel vele, jelöljük A-val, ha nem, adjunk B-t, és így tovább.
  • Vegyük figyelembe a félrímeket és szemrímeket: elemzéskor mindig adjuk meg, hogy a rím teljes vagy részleges-e.
  • Ne feledkezzünk meg a belső rímekről és az alliterációról: ezek is hozzájárulnak a vers ritmusához és hangzásához.

Végül: a rímképlet nemcsak formai leírás, hanem segít megérteni a vers szerkezetét, ritmusát és a költő stílusát. Egy költő vagy korszak gyakran kedvel bizonyos sémákat (például Robert Burns az AAABAB sémát; a középkori angol költészetben gyakori volt az ABABBCC; az ottava rima pedig epikus költeményeknél volt népszerű).