Rímképlet: definíció, típusok és példák (ABAB, AABB, szonett)
Rímképlet: világos definíció, részletes típusok és szemléletes példák (ABAB, AABB, szonett) kezdőknek és gyakorló költőknek — tanulj verselni könnyedén!
A rímképlet a vers vagy dal sorai közötti rímviszonyok leírására használt jelölés: minden, a végződésekben ismétlődő hangzó- és hangkapcsolatot egy betűvel (A, B, C stb.) jelölünk. Azonos betű azt jelenti, hogy a megfelelő sorok végződése rímel egymással; különböző betűk eltérő rímeket jelölnek. Így az ABAB jelölésnél az 1. és a 3., illetve a 2. és a 4. sor rímel. A rímképletek leírhatók soronként (egy strófa teljes képe) vagy egész versszakokra vonatkozóan.
Gyakori rímképletek
Egyszerű, gyakran előforduló sémák például: AA (páros rím), AAA, AABB, ABAB (váltórím), ABBA (ölelő rím). Léteznek ennél összetettebb sémák is, például az ABABBCC (királyi rím), az ABABABCC (ottava rima) vagy az ABABBBCBCC (Spenser-strófa). A szonetteknek nagyon különböző rímképletei lehetnek (lásd lent).
Mondd, hogy sírjak, és én sírni fogok.
Amíg van szemem, hogy lássam;
És mivel nincs, mégis megtartom
Egy szív, mely sír érted.
(Robert Herrick, To Anthea, who may Command him Anything), ABAB rímes séma
Belső rím és egyéb rímfajták
A rím nem csak a sorvégeken fordulhat elő; belső rím esetén a sor közepén vagy többször is találhatók rímelő elemek. Emellett megkülönböztetünk:
- Tökéletes rím (azonos magánhangzó és utána következő hangsorok, pl. "ház" – "váz"),
- Félrím vagy slant rhyme (részleges egyezés, pl. csak mássalhangzóegyezés),
- Szemrím (a szavak írásmódja rímel, hangzásban nem feltétlenül, pl. "love"–"move" angolban),
- Asszonánc (magánhangzó-azonosság: csak a magánhangzók egyeznek),
- Maszkulin (férfirím) és feminin (nőierím) — a rím hangsúlyos utolsó szótagra (egyszótagú végződés) vagy hangsúlytalan utolsó szótagra (két- vagy többszótagú végződés) esik.
Néha a versben egyszerre jelenik meg rím és alliteráció; a következő részletben Samuel Taylor Coleridge The Rime of the Ancient Mariner című művéből rímek és alliteráció található:
Fújdogált a szép szellő, szállt a fehér hab,
A barázda szabadon követte;
Mi voltunk az elsők, akik valaha is kitörtek
A csendes tengerbe.
Ritkább szerkezetek és példák
Vannak ritkán használt, de érdekes minták is. Például az ABCCBA sémát Robert Browning alkalmazta az Éjszakai találkozásban (a következő részletben):
A szürke tenger és a hosszú fekete föld;
És a sárga félhold nagy és alacsony;
És a megriadt kis hullámok, amik ugrálnak.
Tüzes fürtökben álmukból,
Ahogy az öbölbe jutok, az orrával tolva,
És csillapítsd a sebességét a latyakos homokban.
Az ötsoros strófák rímképletei rendkívül változatosak. Gyakori példák: AABBA (a limerick jellegzetes formája), ABABA, AABAB, ABAAB, ABBAB stb.; természetesen előfordulhat az egyhangú AAAAA is. A lehetőségek száma nagy, mert minden sor új betűt kaphat, amikor új rím jelenik meg.
Nyelvi különbségek és rímképzés
A rímképzés nyelvenként eltér: az olasz, spanyol vagy portugál verseknél például sok szó ugyanazzal a magánhangzóval végződik, ezért az olyan sémák, mint az ABABABCC (ottava rima), könnyebben megvalósíthatók. Giambattista Marino Adone című művében az ABABABCC rímek többsége az [i] magánhangzóra épül — ez az olasz versnyelv sajátossága, amely más nyelvekre nem feltétlenül igaz:
Giunto a quel passo il giovinetto Alcide,
che fa capo al camin di nostra vita,
trovò dubbio e sospeso infra due guide
una via, che' due strade era partita.
Facile e piana la sinistra ei vide,
di delizie e piacer tutta fiorita;
l'altra vestìa l'ispide balze alpine
di duri sassi e di pungenti spine.
Szonettek és jellegzetes formák
A szonett hagyományosan 14 sorból áll, de rímképletek szerint több típusát különböztetjük meg:
- Olasz / Petrarca-i: gyakran ABBA ABBA (kvartettek), a hatosok (sestetta) változó (pl. CDC DCD vagy CDE CDE, CDE EDC).
- Francia (gyakori változat): ABBA ABBA CDCD EE (a második részeknél páros zárás).
- Spenseri: ABAB BCBC CDCD EE — a quatrain-ek összefűzése jellemző.
- Shakesperesi (angol): ABAB CDCD EFEF GG — három kvatrain és egy záró páros rím (heroic couplet).
Elemzési javaslatok
Ha egy vers rímképletét akarjuk meghatározni, kövessük ezt a módszert:
- Írjuk le a sorokat egymás alá, és figyeljük a sorvégi hangzást (nemcsak az írást).
- Az első sor végére írjuk az A-t; ha a következő sor rímel vele, jelöljük A-val, ha nem, adjunk B-t, és így tovább.
- Vegyük figyelembe a félrímeket és szemrímeket: elemzéskor mindig adjuk meg, hogy a rím teljes vagy részleges-e.
- Ne feledkezzünk meg a belső rímekről és az alliterációról: ezek is hozzájárulnak a vers ritmusához és hangzásához.
Végül: a rímképlet nemcsak formai leírás, hanem segít megérteni a vers szerkezetét, ritmusát és a költő stílusát. Egy költő vagy korszak gyakran kedvel bizonyos sémákat (például Robert Burns az AAABAB sémát; a középkori angol költészetben gyakori volt az ABABBCC; az ottava rima pedig epikus költeményeknél volt népszerű).
Kérdések és válaszok
K: Mi az a rímképlet?
V: A rímképlet a vers vagy dal sorai közötti rímképlet. Általában betűkkel jelzik, hogy melyik sorok rímelnek egymásra.
K: Melyek a leggyakoribb rímképletek?
V: A leggyakoribb alap rímképletek közé tartozik az AA, AAA, AABB, ABAB és ABBA.
K: Vannak bonyolultabb sémák is?
V: Igen, vannak bonyolultabb sémák is, mint például az ABABBCC (rímkirályi), az ABABABCC (ottava rima) vagy az ABABBBCBCC (Spenseri strófa).
K: Hogyan vannak a szonetteknek különböző rímképletei?
V: A szonetteknek nagyon különböző rímképei lehetnek attól függően, hogy milyen nyelven íródtak. Például az olasz szonettek általában ABBA ABBA CDC DCD, ABBA ABBA CDE CDE vagy ABBA ABBA CDE EDC sémát használnak, míg a francia szonettek ABBA ABBA CDCD EE sémát, a spenseri és a shakespeare-i szonettek pedig AABB BCBCBC CDCD EE és AABB CDCD EFEF GG sémát.
K: Mi az a belső rímelés?
V: Belső rímek akkor fordulnak elő, ha egy verssoron belül két szónak hasonló hangzása van. Ez történhet alliterációval, amikor azonos hanggal kezdődő szavak együtt szerepelnek, vagy asszonanciával, amikor hasonló magánhangzót tartalmazó szavak együtt jelennek meg.
K: Van olyan versfajta, amelynek van egy preferált rímképlete?
V: Igen, bizonyos költők bizonyos típusú verseket részesíthetnek előnyben műveikhez, vagy bizonyos korszakok bizonyos rímképletű verseket részesíthetnek előnyben. Robert Burns például az AAAABB sémát részesítette előnyben, míg a középkori angol költészetben a Rhyme Royal volt népszerű, az Ottava Rima pedig az olasz spanyol vagy portugál nyelven írt epikus költeményekre volt jellemző.
Keres